A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök

A nem megfelelően kezelt műtét utáni fájdalom számos káros következménnyel járhat. Eredményes és hatékony csillapításához el­engedhetetlen a megbízható mérőeszközökkel végzett rendszeres fájdalomfelmérés. A fo­­lyóirat ez év februári számában megjelent közleményünkben az egydimenziós fájdalomfelmérő skálák főbb tulajdonságait mu­tattuk be. Megállapítottuk ezek legnagyobb hátrányát, ugyanis csak a fájdalom intenzitását mérik, ami nem feltétlenül ad elegendő és megbízható támpontot a terápiás döntésekhez. Jelen tanulmány fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére alkalmas több­dimenziós mérőeszközök, illetve azok főbb összetevőinek, alkalmazási körének bemutatása a releváns szakirodalmi közlemények áttekintése alapján. A PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével végzett szisztematikus irodalomkutatás során 396 elérhető és értékelhető cikket találtunk. Ezek közül a legfontosabb 41 angol és 4 magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök kö­zül részletesen tárgyaljuk az Amerikai Fáj­dalomtársaság betegkimeneti kérdőívének (APS-POQ-R), a svéd Stratégiai és Kli­nikai Minőségi Indikátorok a Poszt­ope­ratív Fájdalom Menedzsmentben (SCQIPP) kérdőívének és a német Posztoperatív Fáj­dalommenedzsment Fejlesztési Projekt (QUIPS) betegkimeneti kérdőívének jellemzőit. Az egydimenziós skálákkal szemben a többdimenziós mérőeszközök a fájdalom intenzitása mellett értékelik annak egyéb, pszichoszociális aspektusait is. Így lényegesen pontosabb képet adnak a fájdalom természetéről, ugyanakkor alkalmazásuk több időt és körültekintést igényel, és nem minden betegcsoport esetében használhatók. Ennek megfelelően az egydimenziós skálák inkább a klinikai gyakorlat támogatására alkalmasak olyan esetekben, amelyekben a többdimenziós eszközök használata nem lehetséges. Minőségfejlesztési és kutatási célra elsősorban a többdimenziós mérőeszközök alkalmazhatók.