Orvostanhallgatók szakterület-választással kapcsolatos motivációi, fókuszban a háziorvosi hivatás

A magyar alapellátást jelentős humánerőforrás-krízis fenyegeti. A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma folyamatosan növekszik. A háziorvosi szakképzésbe újonnan belépő orvosok száma nem elégséges a kedvezőtlen tendencia megállítására. Kulcskérdés a háziorvosi pálya népszerűségének növelése, az orvostanhallgatók minél nagyobb arányban az alapellátás irányába történő orientálása. 2019. december és 2020. április között 465 fő negyed- és ötödéves orvostanhallgató bevonásával megvalósult kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. A hallgatók 5%-a tervez háziorvosként dolgozni a jövőben. Második választandó szakirányként a háziorvostant a hallgatók 4,7%-a, harmadikként 8%-a jelölte meg. A háziorvosi hivatás presztízsét a válaszadók 5 fokozatú Likert-skálán általánosságban átlagosnak, egyéb szakterületen dolgozó szakorvosok között inkább rossznak (átlag: 3,13 vs. 2,39; medián: 3 vs. 2; módusz: 3 vs. 2), ítélik. A pályával kapcsolatos leggyakoribb negatív elképzelések: ala­csony presztízs (44,3%), túl sok adminisztráció (41,9%). A vonzerő növelését szolgáló leggyakoribb elképzelések: „más területen részmunkaidőben végezhető mun­ka” (56,7%), „jobb presztízs” (48,1%), „ma­gasabb fizetés” (47,4%). Jelenleg kevés hallgató készül háziorvosi pályára. Ebben szerepet játszhat a szakterület alacsony presztízse, illetve a hiteles információk hiánya a háziorvosok jövedelmével kapcsolatban. Kulcs­fon­tosságú lenne az orvosképzés során a gyakorlatorientált oktatás szerepének növelése, a praxisközösségi munka és a praxisok átlagos bevételének megismertetése a hallgatókkal.