Helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok és önkormányzati szerepek a vidéki hátrányos helyzetű térségekben : Elemzési szempontok és esetek

Kutatásunkban helyi gazdaságfejlesztési (HGF) gyakorlatokat és a települési önkormányzatok fejlesztésekben betöltött szerepét vizsgáltuk a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben. A nemzetközi és hazai szakirodalom feltérképezését követően kidolgoztunk egy helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok kvalitatív leírására és összehasonlítására alkalmas – 17 tényezőből és 36 altényezőből álló –, komplex elemzési szempontrendszert, melynek segítségével tanulmányunkban bemutatunk két magyarországi HGF gyakorlatot. A vizsgált gyakorlatokat megvalósító településekre jellemző, hogy – bár hátrányos helyzetű térségekben helyezkednek el – környezetükhöz képest relatíve kedvező adottságokkal és jó forrásabszorpciós képességgel bírnak, hosszú távú tervekkel, komplex célokkal és eszközrendszerrel kivitelezik helyi fejlesztéseiket, illetve rugalmasan reagálnak az aktuális kihívásokra, lehetőségekre. Ugyanakkor részben az eltérő jellemzők – közülük meghatározó a településméret –, valamint ezzel összefüggésben a különböző társadalmi kihívások miatt a HGF fókuszok és eszközök is eltérők. A két eset kapcsán továbbá jól kirajzolódik, hogy jelentősebb önkormányzati vagyon és saját pénzügyi források híján a vizsgált települések a fejlesztések tekintetében elsősorban külső, zömmel redisztributív pályázati erőforrásokra támaszkodhatnak egy erős adminisztratív és pénzügyi függőségi keretrendszerben, ami alapvetően meghatározza a helyi fejlesztések irányát és tartalmát.