Kelet és Nyugat találkozása Hishida Shunsō Samantabhadra ábrázolásán

Mónika Kiss
{"title":"Kelet és Nyugat találkozása Hishida Shunsō Samantabhadra ábrázolásán","authors":"Mónika Kiss","doi":"10.38144/tkt.2023.1.6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Hishida Shunsō 菱田春草 (1874–1911) a Meiji-kori nihonga festők egyik első generációjához tartozott. Ezt az „új” stílust, avagy műfajt a nyugati festészeti stílusok és technikák gyors terjedésével szemben a hagyományos japán festészetet megmentő irányzatként állították be. Bár a Shunsō művészete iránti érdeklődés az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan nőtt Japánban, még mindig meglehetősen ismeretlen a nyugati kutatók körében, és ez különösen igaz a buddhista festményeire.A jelen tanulmányban egy ilyen buddhista témájú festményt vizsgálok meg. A festmény a Fugen Bosatsu (Samantabhadra Bodhisattva) címet viseli, és egy fiatal fiút ábrázol, aki egy elefánt tetején olvas. Maga a festmény nem közismert és a datálása is kérdéses, ezért bizonyítékokkal alátámasztva érvelek amellett, hogy 1903 előtt készült, amikor is a szintén nihonga festő és barát Yokoyama Taikannal 横山大観 (1868–1958) Indiába utazott, hogy felfedezze a kortárs indiai (vallásos) művészetet. Ez az utazás kétségkívül változást hozott a stílusában, főként, ami a buddhista témájú festményeit illeti. A tanulmány fő tézise, hogy a Fugen-festmény határvonalat jelent Shunsō vallásos festményeiben, és megállapítható, hogy stilisztikailag különbözik az indiai tartózkodás után készült festményeitől. Ezen buddhista istenség ábrázolásának számos hagyományos gyökere van, azonban itt egy ikonográfiai szempontból hibrid formával találkozunk, amelyben keverednek a zen festészetben általános Shaka-háromságok előzményei a kevésbé ismert és elterjedt Chigo Fugen (Samantabhadra fiatal fiúként ábrázolva) megjelenítésével. Shunsō szembeállította az elefánt realista ábrázolását a hagyományosan kivitelezett kontúros fiúképpel, ezért ez a festmény az egyik legjobb példa arra, hogy a nihongaművészek hogyan ötvözték keleti (jelen esetben japán) örökségüket a nyugati művészeti technikákkal és anyagokkal, amelyeket újonnan kerültek át Japánba a Meiji-korban.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Távol-keleti Tanulmányok","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

Abstract

Hishida Shunsō 菱田春草 (1874–1911) a Meiji-kori nihonga festők egyik első generációjához tartozott. Ezt az „új” stílust, avagy műfajt a nyugati festészeti stílusok és technikák gyors terjedésével szemben a hagyományos japán festészetet megmentő irányzatként állították be. Bár a Shunsō művészete iránti érdeklődés az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan nőtt Japánban, még mindig meglehetősen ismeretlen a nyugati kutatók körében, és ez különösen igaz a buddhista festményeire.A jelen tanulmányban egy ilyen buddhista témájú festményt vizsgálok meg. A festmény a Fugen Bosatsu (Samantabhadra Bodhisattva) címet viseli, és egy fiatal fiút ábrázol, aki egy elefánt tetején olvas. Maga a festmény nem közismert és a datálása is kérdéses, ezért bizonyítékokkal alátámasztva érvelek amellett, hogy 1903 előtt készült, amikor is a szintén nihonga festő és barát Yokoyama Taikannal 横山大観 (1868–1958) Indiába utazott, hogy felfedezze a kortárs indiai (vallásos) művészetet. Ez az utazás kétségkívül változást hozott a stílusában, főként, ami a buddhista témájú festményeit illeti. A tanulmány fő tézise, hogy a Fugen-festmény határvonalat jelent Shunsō vallásos festményeiben, és megállapítható, hogy stilisztikailag különbözik az indiai tartózkodás után készült festményeitől. Ezen buddhista istenség ábrázolásának számos hagyományos gyökere van, azonban itt egy ikonográfiai szempontból hibrid formával találkozunk, amelyben keverednek a zen festészetben általános Shaka-háromságok előzményei a kevésbé ismert és elterjedt Chigo Fugen (Samantabhadra fiatal fiúként ábrázolva) megjelenítésével. Shunsō szembeállította az elefánt realista ábrázolását a hagyományosan kivitelezett kontúros fiúképpel, ezért ez a festmény az egyik legjobb példa arra, hogy a nihongaművészek hogyan ötvözték keleti (jelen esetben japán) örökségüket a nyugati művészeti technikákkal és anyagokkal, amelyeket újonnan kerültek át Japánba a Meiji-korban.
查看原文
分享 分享
微信好友 朋友圈 QQ好友 复制链接
本刊更多论文
求助全文
约1分钟内获得全文 去求助
来源期刊
自引率
0.00%
发文量
0
期刊最新文献
közép- és kelet-európai tatárjárások történetéhez japán klasszikus a szamurájok hajnaláról immáron magyarul trianoni szerződéshez kapcsolódó japán dokumentumok elemzése és értékelése Diplomáciai szövegek a magyar–csehszlovák és a magyar–román határ megállapításáról Kelet és Nyugat találkozása Hishida Shunsō Samantabhadra ábrázolásán Trianon felül- és alunézetből – japán szemmel
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
已复制链接
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
×
扫码分享
扫码分享
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1