A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az irodalomterápia, továbbá a tánc- és a mozgásterápia egyaránt. Japán esetében elmondható, hogy a művészetek terápiás környezetben való felhasználása sok tekintetben kötődik olyan hagyományos ágazatokhoz, mint a kadō és a kalligráfia. Jelen dolgozat elsődleges célja a művészetterápia és Japán kapcsolatának bemutatása a terápiaválasztás, a két fő énfelfogás, valamint az independens és interdependens társadalmak kulturális sajátosságai alapján. Első lépésben fogalomtörténeti oldalról lényeges megismerni a témához kapcsolódó terminológiát és annak főbb értelmezési lehetőségeit. Történelmi kontextusba helyezve fontos kitérni a pszichológia átvételének körülményeire, hiszen az újdonságnak számító tudományág jelentősen befolyásolta a japán művészetterápia alakulását. Ezzel párhuzamosan a kulturális meghatározottság szempontjából szükséges áttekinteni az én-felfogással kapcsolatos kutatásokat, valamint a japán-specifikus lélektani megfigyeléseket, mint az amae vagy az aidagara. Ezen felül Japán tekintetében érdemes még megvizsgálni a hagyományos japán művészeti irányzatok, a homokterápia és a művészetterápiák közötti összefüggéseket, mivel mind szemléletmódjukban, mind módszertani megközelítésükben sok átfedés található. Ijuin Seiichi, Nakai Hisao, Sakaki Tamotsu, Takano Naoko, Kawai Hayao, Eva Pattis Zoja, Kamei Toshihiko és Yamaguchi Toyoko munkái betekintést nyújtanak a terápia folyamatába, továbbá az egyes eseteken keresztül láthatóvá válik a képalapú nonverbális kommunikáció hatékonysága eltérő kulturális környezetben végzett terápiák során.
{"title":"művészetterápia kulturális meghatározottsága","authors":"Anna Gacsályi","doi":"10.38144/tkt.2023.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.11","url":null,"abstract":"A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az irodalomterápia, továbbá a tánc- és a mozgásterápia egyaránt. Japán esetében elmondható, hogy a művészetek terápiás környezetben való felhasználása sok tekintetben kötődik olyan hagyományos ágazatokhoz, mint a kadō és a kalligráfia. Jelen dolgozat elsődleges célja a művészetterápia és Japán kapcsolatának bemutatása a terápiaválasztás, a két fő énfelfogás, valamint az independens és interdependens társadalmak kulturális sajátosságai alapján. Első lépésben fogalomtörténeti oldalról lényeges megismerni a témához kapcsolódó terminológiát és annak főbb értelmezési lehetőségeit. Történelmi kontextusba helyezve fontos kitérni a pszichológia átvételének körülményeire, hiszen az újdonságnak számító tudományág jelentősen befolyásolta a japán művészetterápia alakulását. Ezzel párhuzamosan a kulturális meghatározottság szempontjából szükséges áttekinteni az én-felfogással kapcsolatos kutatásokat, valamint a japán-specifikus lélektani megfigyeléseket, mint az amae vagy az aidagara. Ezen felül Japán tekintetében érdemes még megvizsgálni a hagyományos japán művészeti irányzatok, a homokterápia és a művészetterápiák közötti összefüggéseket, mivel mind szemléletmódjukban, mind módszertani megközelítésükben sok átfedés található. Ijuin Seiichi, Nakai Hisao, Sakaki Tamotsu, Takano Naoko, Kawai Hayao, Eva Pattis Zoja, Kamei Toshihiko és Yamaguchi Toyoko munkái betekintést nyújtanak a terápia folyamatába, továbbá az egyes eseteken keresztül láthatóvá válik a képalapú nonverbális kommunikáció hatékonysága eltérő kulturális környezetben végzett terápiák során.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130446633","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Apatóczky Ákos Bertalan recenziója a The Routledge Handbook of the Mongols and Central-Eastern Europe című kötetről (szerk: Alexander V. Maiorov és Roman Hautala, Oxon – New York, Routledge, 2021).
{"title":"közép- és kelet-európai tatárjárások történetéhez","authors":"Ákos Bertalan Apatóczky","doi":"10.38144/tkt.2023.1.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.12","url":null,"abstract":"Apatóczky Ákos Bertalan recenziója a The Routledge Handbook of the Mongols and Central-Eastern Europe című kötetről (szerk: Alexander V. Maiorov és Roman Hautala, Oxon – New York, Routledge, 2021).","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114472483","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Salát Gergely recenziója Takó Ferenc Max Weber Kínája című kötetéről (Budapest: ELTE BTK Filozófiai Intézet – L’Harmattan – Magyar Filozófiai Társaság, 2020).
Gergely Salát 对 Ferenc Takó 的著作《马克斯-韦伯的中国》的评论（布达佩斯：ELTE BTK 哲学研究所 - L'Harmattan - 匈牙利哲学学会，2020 年）。
{"title":"Tükör által világosabban","authors":"Gergely Salát","doi":"10.38144/tkt.2023.1.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.13","url":null,"abstract":"Salát Gergely recenziója Takó Ferenc Max Weber Kínája című kötetéről (Budapest: ELTE BTK Filozófiai Intézet – L’Harmattan – Magyar Filozófiai Társaság, 2020).","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130587576","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Takó Ferenc recenziója a Kortárs Japanológia IV. című kötetről (szerk. Doma Petra és Farkas Mária Ildikó, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2022
{"title":"KRE Japanológia Tanszék újabb eredményei","authors":"Ferenc Takó","doi":"10.38144/tkt.2023.1.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.15","url":null,"abstract":"Takó Ferenc recenziója a Kortárs Japanológia IV. című kötetről (szerk. Doma Petra és Farkas Mária Ildikó, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2022","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120956802","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2020-ban volt az első világháborút lezáró párizsi békekonferencia 100. évfordulója. Az MTA „Trianon 100” kutatóprojekt keretében a Magyarországot érintő japán diplomáciai jelentésekkel foglalkoztam, amelynek eredményeként 2021-ben megjelent a Trianon és a japán diplomácia című forrásgyűjtemény. Ebben a tanulmányban a megjelent kötetben közölt, magyarra fordított anyagot felhasználva elemzem és értékelem a kötet legfontosabb szövegeit. Elsősorban a magyar–csehszlovák és a magyar–román határok megállapításában részt vevő japán biztosok jelentéseit vizsgálom, amelyekben részletes leírások és naplóbejegyzések olvashatók. Vajon hogyan zajlott le a határmegállapítási folyamat, milyen véleménye volt a japán biztosoknak az új határvonalról? Valóban tudtak-e hatást gyakorolni a döntésre? Milyen tanúságot vonhattak le egész tevékenységükből? Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.
{"title":"trianoni szerződéshez kapcsolódó japán dokumentumok elemzése és értékelése Diplomáciai szövegek a magyar–csehszlovák és a magyar–román határ megállapításáról","authors":"Yuko Umemura","doi":"10.38144/tkt.2023.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.10","url":null,"abstract":"2020-ban volt az első világháborút lezáró párizsi békekonferencia 100. évfordulója. Az MTA „Trianon 100” kutatóprojekt keretében a Magyarországot érintő japán diplomáciai jelentésekkel foglalkoztam, amelynek eredményeként 2021-ben megjelent a Trianon és a japán diplomácia című forrásgyűjtemény. Ebben a tanulmányban a megjelent kötetben közölt, magyarra fordított anyagot felhasználva elemzem és értékelem a kötet legfontosabb szövegeit. Elsősorban a magyar–csehszlovák és a magyar–román határok megállapításában részt vevő japán biztosok jelentéseit vizsgálom, amelyekben részletes leírások és naplóbejegyzések olvashatók. Vajon hogyan zajlott le a határmegállapítási folyamat, milyen véleménye volt a japán biztosoknak az új határvonalról? Valóban tudtak-e hatást gyakorolni a döntésre? Milyen tanúságot vonhattak le egész tevékenységükből? Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116425369","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gacsályi Anna recenziója Csendom Andrea Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig – Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból című kötetéről (Budapest: Ráció Kiadó, 2021).
Anna Gacsályi 对 Andrea Csendom Kinkin 的《从老师的梦想到善恶灵魂的斗争--18 世纪末日本的三部江户木偶集》（布达佩斯：Ráció Kiadó，2021 年）的评论。
{"title":"Három Edo-kori kibyōshi fordítása és értelmezése","authors":"Anna Gacsályi","doi":"10.38144/tkt.2023.1.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.16","url":null,"abstract":"Gacsályi Anna recenziója Csendom Andrea Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig – Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból című kötetéről (Budapest: Ráció Kiadó, 2021).","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128144198","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen munkámban röviden bemutatom a spiritualitás tantrikus vízióját, amelyet a jógik Tibet távoli hegyein napjainkban is átélnek. Számos hagyomány mindmáig fennmaradt, amelyek közül az egyik legátfogóbb és legteljesebb – gyakorlatban és elméletben egyaránt – a Rechung Nyengyud, a fülbe súgott átadási vonallal rendelkező tanítás, amely Rechungpától ered. Maga Rechungpa az indiai mahásziddháktól, Tilópától és Nárópától kapta a titkos beavatását. Tilópa fennmaradt, a tantrizmus tipikus szimbólumaival tűzdelt életrajzai alapján megérthetjük a tantrikus gyakorlatok világát, amelyben a mindennapi élet a tantrikus szimbólumok és történetek révén tiszta spiritualizmussá alakul át, és amely fokozza a gyakorló jógik hétköznapi élethelyzeteit. A legfontosabb követelmény egyfajta tantrikus jelenlét és önbizalom, amelyet az indiai mahásziddhák élete szemléltet, és amelynek tökéletes megtestesítője maga Tilópa. Ezt az önbizalmat a jógik a tantrikus megerősödés alatt nyerik el, amelynek során a halandó testüket és a tisztátalan tudatukat egy hozzáértő mester a mandalák eredendően tökéletes táncaként és a buddhák tiszta elméjébe való bepillantásaként mutatja be. A tantrikus gyakorlatok lényege a mahámudrá elérése, a tökéletes bizalom a tiszta, szennyezetlen tudat-természetben. Ennek megvalósításához a legfontosabb gyakorlat a tummo (heves tűz), amely Nárópa Hat Jógájának központi eleme, továbbá a tibeti jógagyakorlatok közül a legismertebb. Tilópa misztikus realizációs dalai között több olyan rövid, de lényegre törő leírást találunk a tummo pontos jógikus technikáiról, elméleteiről, jeleiről és céljairól, amelyek mélyreható betekintést nyújtanak a gyakorlat alapvető dinamikájába. Ezeket hagyományosan titoktartás övezi, amely miatt számos tévhit és bizonytalanság merült fel a tantrikus buddhista gyakorlatok valódisága és lehetőségei kapcsán. Ennek ellenére bízom benne, hogy jelen munkámmal megvilágíthatom a tantrizmus valódi mivoltát, ahogyan azt a beavatott követői átélik. Az utóbbi időben több forradalmian új kutatás jött létre, fontos szövegeket fordítottak le, ami kétségtelenül hozzájárul a tantrikus hagyományok holisztikusabb megértéséhez, azonban a fókuszban továbbra is a szanszkrit nyelvű szövegek állnak. Ez a megközelítés teljességgel érthető, mivel a tanítások eredeti formájukban az indiai kultúrkörből erednek, de legalábbis onnan fordították őket. Ez ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a hatalmas szövegkorpusz, amely Indiában elveszett, Tibetben továbbra is fennmaradt mind a szövegtradícióban, mind az élő hagyományban, amelyet távoli kolostorokban és félreeső remetelakokban őriztek meg. Sok munka vár még ránk, de remélem, hogy az első lépésként betekintést nyújthatok a témába, amely inspiráció is lehet a további kutatáshoz ebben a gazdag és ősi hagyományban. [A tanulmány Galambos Péter Sándor 2018-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Keleti nyelvek és kultúrák szak Tibeti szakirányán benyújtott szakdolgozata. A dolgozat témavezetőj
在本文中，我将简要介绍西藏偏远山区的瑜伽行者至今仍在体验的密宗灵修观。有几种传承流传至今，其中在实践和理论方面最全面、最完整的传承之一是热贡年古德（Rechung Nyengyud），即源自热贡巴的密法传承。热琼巴本人也是从印度大成就者提洛巴和那洛巴那里得到秘密灌顶的。提洛巴的传记中穿插了典型的密宗符号，从提洛巴的传记中，我们可以了解到一个密宗修行的世界，在这个世界中，日常生活通过密宗符号和故事被转化为纯粹的精神主义，并提升了修行瑜伽者的日常生活境界。最重要的要求是一种密宗的存在感和自信心，印度大成就者的生活是这种存在感和自信心的典范，提洛巴本人就是这种存在感和自信心的完美体现。这种自信是瑜伽士在密宗灌顶过程中获得的，在灌顶过程中，他们凡俗的身体和不纯净的心灵会被技艺精湛的上师呈现为内在完美的曼陀罗之舞，以及佛陀纯净心灵的一瞥。实现这一目标最重要的修炼方法是 "炽火"（tummo），它是那洛巴六大瑜伽的核心，也是所有藏传瑜伽修炼方法中最著名的一种。在提洛巴的神秘觉悟之歌中，有几段简短而精辟的描述，介绍了 "焰火 "的精确瑜伽技巧、理论、征兆和目的，深入揭示了修炼的基本动态。传统上，这些内容都被蒙上了一层神秘的面纱，导致人们对密宗佛教修行的真实性和潜力产生了许多误解和不确定性。尽管如此，我深信我目前的工作能够揭示密宗入门弟子所体验到的密宗的真实本质。最近，出现了一些突破性的研究，一些重要的典籍也被翻译出来，这无疑有助于人们更全面地了解密宗传统，但重点仍然是梵文典籍。这种做法完全可以理解，因为这些教义的原始形式源自印度文化，或者至少是从印度文化翻译过来的。然而，这种做法忽略了一个事实，即在印度失传的大量经文一直保存在西藏，既有文本传统，也有活态传统，保存在偏远的寺庙和隐居地。虽然还有许多工作要做，但我希望能提供第一步的见解，以启发对这一丰富而古老的传统的进一步研究。[本文是佩特-桑多-加兰博斯（Péter Sándor Galambos）2018年在罗兰大学人文学院东方语言文化系提交的论文，专业为藏学研究。论文由 Erzsébet Tóth 指导。校对：Gergely Orosz 和 Dávid Jónás。摘要由 Dávid Jónás 翻译]。
{"title":"gtum mo gyakorlata Tilópa realizációs énekein keresztül és betekintés a tantrikus elgondolásba","authors":"Péter Galambos","doi":"10.38144/tkt.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.1","url":null,"abstract":"Jelen munkámban röviden bemutatom a spiritualitás tantrikus vízióját, amelyet a jógik Tibet távoli hegyein napjainkban is átélnek. Számos hagyomány mindmáig fennmaradt, amelyek közül az egyik legátfogóbb és legteljesebb – gyakorlatban és elméletben egyaránt – a Rechung Nyengyud, a fülbe súgott átadási vonallal rendelkező tanítás, amely Rechungpától ered. Maga Rechungpa az indiai mahásziddháktól, Tilópától és Nárópától kapta a titkos beavatását. Tilópa fennmaradt, a tantrizmus tipikus szimbólumaival tűzdelt életrajzai alapján megérthetjük a tantrikus gyakorlatok világát, amelyben a mindennapi élet a tantrikus szimbólumok és történetek révén tiszta spiritualizmussá alakul át, és amely fokozza a gyakorló jógik hétköznapi élethelyzeteit. A legfontosabb követelmény egyfajta tantrikus jelenlét és önbizalom, amelyet az indiai mahásziddhák élete szemléltet, és amelynek tökéletes megtestesítője maga Tilópa. Ezt az önbizalmat a jógik a tantrikus megerősödés alatt nyerik el, amelynek során a halandó testüket és a tisztátalan tudatukat egy hozzáértő mester a mandalák eredendően tökéletes táncaként és a buddhák tiszta elméjébe való bepillantásaként mutatja be.\u0000A tantrikus gyakorlatok lényege a mahámudrá elérése, a tökéletes bizalom a tiszta, szennyezetlen tudat-természetben. Ennek megvalósításához a legfontosabb gyakorlat a tummo (heves tűz), amely Nárópa Hat Jógájának központi eleme, továbbá a tibeti jógagyakorlatok közül a legismertebb. Tilópa misztikus realizációs dalai között több olyan rövid, de lényegre törő leírást találunk a tummo pontos jógikus technikáiról, elméleteiről, jeleiről és céljairól, amelyek mélyreható betekintést nyújtanak a gyakorlat alapvető dinamikájába. Ezeket hagyományosan titoktartás övezi, amely miatt számos tévhit és bizonytalanság merült fel a tantrikus buddhista gyakorlatok valódisága és lehetőségei kapcsán. Ennek ellenére bízom benne, hogy jelen munkámmal megvilágíthatom a tantrizmus valódi mivoltát, ahogyan azt a beavatott követői átélik. Az utóbbi időben több forradalmian új kutatás jött létre, fontos szövegeket fordítottak le, ami kétségtelenül hozzájárul a tantrikus hagyományok holisztikusabb megértéséhez, azonban a fókuszban továbbra is a szanszkrit nyelvű szövegek állnak. Ez a megközelítés teljességgel érthető, mivel a tanítások eredeti formájukban az indiai kultúrkörből erednek, de legalábbis onnan fordították őket. Ez ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a hatalmas szövegkorpusz, amely Indiában elveszett, Tibetben továbbra is fennmaradt mind a szövegtradícióban, mind az élő hagyományban, amelyet távoli kolostorokban és félreeső remetelakokban őriztek meg. Sok munka vár még ránk, de remélem, hogy az első lépésként betekintést nyújthatok a témába, amely inspiráció is lehet a további kutatáshoz ebben a gazdag és ősi hagyományban. \u0000[A tanulmány Galambos Péter Sándor 2018-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Keleti nyelvek és kultúrák szak Tibeti szakirányán benyújtott szakdolgozata. A dolgozat témavezetőj","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129292217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az ókori kínai történeti szövegekben és bölcseleti írásokban, így a Mengzi-ben is, a tianming 天命 (vagy „alakváltozata”, a ming 命) kitüntetett szerepkörben van. Az „Ég rendelése” (天命) a konfuciánus tanítás egyik hivatkozott sarokköve. Mengzi szerint a ming 命nem egyszerűen csak a külső körülményekre utal, hanem feltárja előttünk a „kötelességünket”, mi az, amit meg kell tennünk, és mit nem. Ez összhangban van Mengzi azon nézetével, hogy a kormányzás feladatát az égi elrendelés által „kijelölt” alkalmas személynek kell ellátnia, és az erre való felkészülés Kongzi iniciatívája szerint az, hogy a „nemes ember” (junzi 君子) célja az „Ég elrendelését” felismerve élni és cselekedni.Az uralkodói „megbízatás” (ming 命) az „égi elrendelés” (tianming 天命) „folyománya”. Visszavonhatóságának a gondolatát szokásosan Mengzi tanításához kötik (bár már a Shijing egy szöveghelyén megjelenik), mert nála fogalmazódik meg a legélesebben, hogy ha az uralkodó alkalmatlannak bizonyul az uralom gyakorlására, az Ég más, valóban arra alkalmas személynek adja a „megbízatást”. Ez emellett arról is szól, hogy az uralkodóknak és a feljebbvalóknak figyelniük kell arra, hogy ezt megfelelő kormányzással elkerüljék. A Mengzi-ben több helyen megjelenő tézis valójában arra hivatott, hogy a praxisnak megfeleltetetten az uralom átrendeződéseit az „égi megbízatás” megváltozásával hozza összefüggésbe.A 4–3. század fordulójának időszakában előtérbe kerül a nyelvhasználat relevanciájának kérdése, nevezetesen, vajon a nyelvi terminusok képesek-e világossá tenni a valósághoz való viszonyt, vagy hiátus van a kettő között. Ha megvizsgáljuk a nevek (ming名) Mengzi-nél megjelenő felfogását, annak legfontosabb mondandója az, hogy a „nem-egyenes beszéd” árt a kormányzásnak és az ügyek vitelének. A kifejezések megállapításával és a terminusok tisztázásával az egész gondolatrendszer szilárd alapot kap, hiszen az „írja elő” az „emberséges kormányzást” (renzheng仁政).
{"title":"„égi megbízatás” (tian ming天命) „átértelmezése” és a „nevek” (ming名) funkciója","authors":"András Várnai","doi":"10.38144/tkt.2023.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.9","url":null,"abstract":"Az ókori kínai történeti szövegekben és bölcseleti írásokban, így a Mengzi-ben is, a tianming 天命 (vagy „alakváltozata”, a ming 命) kitüntetett szerepkörben van. Az „Ég rendelése” (天命) a konfuciánus tanítás egyik hivatkozott sarokköve. Mengzi szerint a ming 命nem egyszerűen csak a külső körülményekre utal, hanem feltárja előttünk a „kötelességünket”, mi az, amit meg kell tennünk, és mit nem. Ez összhangban van Mengzi azon nézetével, hogy a kormányzás feladatát az égi elrendelés által „kijelölt” alkalmas személynek kell ellátnia, és az erre való felkészülés Kongzi iniciatívája szerint az, hogy a „nemes ember” (junzi 君子) célja az „Ég elrendelését” felismerve élni és cselekedni.Az uralkodói „megbízatás” (ming 命) az „égi elrendelés” (tianming 天命) „folyománya”. Visszavonhatóságának a gondolatát szokásosan Mengzi tanításához kötik (bár már a Shijing egy szöveghelyén megjelenik), mert nála fogalmazódik meg a legélesebben, hogy ha az uralkodó alkalmatlannak bizonyul az uralom gyakorlására, az Ég más, valóban arra alkalmas személynek adja a „megbízatást”. Ez emellett arról is szól, hogy az uralkodóknak és a feljebbvalóknak figyelniük kell arra, hogy ezt megfelelő kormányzással elkerüljék. A Mengzi-ben több helyen megjelenő tézis valójában arra hivatott, hogy a praxisnak megfeleltetetten az uralom átrendeződéseit az „égi megbízatás” megváltozásával hozza összefüggésbe.A 4–3. század fordulójának időszakában előtérbe kerül a nyelvhasználat relevanciájának kérdése, nevezetesen, vajon a nyelvi terminusok képesek-e világossá tenni a valósághoz való viszonyt, vagy hiátus van a kettő között. Ha megvizsgáljuk a nevek (ming名) Mengzi-nél megjelenő felfogását, annak legfontosabb mondandója az, hogy a „nem-egyenes beszéd” árt a kormányzásnak és az ügyek vitelének. A kifejezések megállapításával és a terminusok tisztázásával az egész gondolatrendszer szilárd alapot kap, hiszen az „írja elő” az „emberséges kormányzást” (renzheng仁政).","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128601306","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Salát Gergely recenziója a Trianon és a japán diplomácia. Magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok, 1914–1923. című kötetről (szerkesztette, a dokumentumokat válogatta és fordította Umemura Yuko és Wintermantel Péter. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2021).
{"title":"Trianon felül- és alunézetből – japán szemmel","authors":"Gergely Salát","doi":"10.38144/tkt.2023.1.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2023.1.14","url":null,"abstract":"Salát Gergely recenziója a Trianon és a japán diplomácia. Magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok, 1914–1923. című kötetről (szerkesztette, a dokumentumokat válogatta és fordította Umemura Yuko és Wintermantel Péter. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2021).","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117184171","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：