{"title":"A ritmikai készségek fejlesztése első osztályban","authors":"Gergő Mucsi, Villő Pethő, Márta Janurik","doi":"10.17670/mped.2021.2.101","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A ritmus nemcsak a zenében értelmezhető, az időbeliség, a rendszeresség szerepet kap az emberi élet szinte minden területén. Az akusztikai mintázatokban rejlő rendszerrel való első találkozásunk az anya szívdobbanásainak köszönhetően a magzati lét idejére tehető. A gyermek fejlődése szempontjából különösen fontos a ritmikai elemeket is magában foglaló mozgás és játék, melyek egyúttal örömet is okoznak. Az iskolai ének-zene órákon folytatott játékos ritmikai gyakorlatok – és az ezekkel együtt járó zenei, pszichomotoros és általános kognitív fejlődés – tehát nemcsak a személyiség fejlődése szempontjából fontos készségek fejlesztését segíthetik, hanem örömteli zenei tevékenységet is jelenthetnek a tanulók számára. Ugyanakkor tapasztalatunk alapján a hazai ének-zene oktatás gyakorlata, módszertana a ritmusjátékokkal való összevetés alapján nagyobb hangsúlyt helyez az énekes zenei tevékenységekre, inkább éneklésközpontú. Szintén az iskolai ének-zene órákon nyílhat lehetőség arra is, hogy a tanulók a zenét és a zenei tevékenységeket megkedveljék, azonban a korábbi vizsgálatok alapján az ének-zene órák nem tartoznak a kedvelt tanórák közé. Kutatásunk célja ezért főként az volt, hogy olyan ritmikai fejlesztő módszereket dolgozzunk ki, amelyek élvezetesek, a ritmikai készségek játékos fejlesztésére irányulnak, ugyanakkor iskolai környezetben egyszerűen és hatékonyan alkalmazhatók. A tanulmányban bemutatott ritmikai fejlesztőprogram könnyen beilleszthető a tantervbe, fejlesztési periódusokra, témakörökre, nehézségi szintekre tagolódik, és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges információkat, feladatokat és módszertani javaslatokat tartalmaz. A program első osztályos tanulókkal folytatott hatásvizsgálatának eredményét – miszerint a változatos ritmusjátékok mind a ritmikai készségek fejlődésére, mind az énekzene tantárgyi attitűdre pozitív hatást gyakorolnak – részletesen ismertetjük.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Pedagógia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.2.101","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A ritmus nemcsak a zenében értelmezhető, az időbeliség, a rendszeresség szerepet kap az emberi élet szinte minden területén. Az akusztikai mintázatokban rejlő rendszerrel való első találkozásunk az anya szívdobbanásainak köszönhetően a magzati lét idejére tehető. A gyermek fejlődése szempontjából különösen fontos a ritmikai elemeket is magában foglaló mozgás és játék, melyek egyúttal örömet is okoznak. Az iskolai ének-zene órákon folytatott játékos ritmikai gyakorlatok – és az ezekkel együtt járó zenei, pszichomotoros és általános kognitív fejlődés – tehát nemcsak a személyiség fejlődése szempontjából fontos készségek fejlesztését segíthetik, hanem örömteli zenei tevékenységet is jelenthetnek a tanulók számára. Ugyanakkor tapasztalatunk alapján a hazai ének-zene oktatás gyakorlata, módszertana a ritmusjátékokkal való összevetés alapján nagyobb hangsúlyt helyez az énekes zenei tevékenységekre, inkább éneklésközpontú. Szintén az iskolai ének-zene órákon nyílhat lehetőség arra is, hogy a tanulók a zenét és a zenei tevékenységeket megkedveljék, azonban a korábbi vizsgálatok alapján az ének-zene órák nem tartoznak a kedvelt tanórák közé. Kutatásunk célja ezért főként az volt, hogy olyan ritmikai fejlesztő módszereket dolgozzunk ki, amelyek élvezetesek, a ritmikai készségek játékos fejlesztésére irányulnak, ugyanakkor iskolai környezetben egyszerűen és hatékonyan alkalmazhatók. A tanulmányban bemutatott ritmikai fejlesztőprogram könnyen beilleszthető a tantervbe, fejlesztési periódusokra, témakörökre, nehézségi szintekre tagolódik, és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges információkat, feladatokat és módszertani javaslatokat tartalmaz. A program első osztályos tanulókkal folytatott hatásvizsgálatának eredményét – miszerint a változatos ritmusjátékok mind a ritmikai készségek fejlődésére, mind az énekzene tantárgyi attitűdre pozitív hatást gyakorolnak – részletesen ismertetjük.