A magyar és az amerikai természettudomány-tanítás tartalmának összehasonlító elemzése az új sztenderdek tükrében

Abstract

Egy fél évszázaddal ezelőtt a magyar diákok természettudomány-tudás tekintetében még a világ legjobbjai között voltak; azonban a legújabb nemzetközi felmérések szerint teljesítményük folyamatosan romlik, és ma már a fejlett országok átlagos szintjét sem éri el. A problémákat jelzi az is, hogy a kémia és a fizika a legnépszerűtlenebb iskolai tantárgyak a tanulók attitűdjeit, az érettségiként választott tárgyakat és a tanári szakokra jelentkezők arányát tekintve egyaránt. A természettudomány tanításának egyik problémája a tantervekben rejlik. Nincs egységes természettudomány tantárgy, a különböző neveken, illetve diszciplínákra osztva tanított tantárgyak tartalma nincs összehangolva. Az USA közoktatása, minden problémája ellenére is számos figyelemre méltó vonással rendelkezik, és ezek közé tartozik a természettudomány tanításának tartalmi szabályozása. A tanítás céljait keretbe foglaló Next Generation Science Standards (NGSS) tudományos megalapozottságát, szemléletmódját és igényességét tekintve a maga műfajában a nemzetközi élvonalat képviseli. A tanulmány áttekinti a NGSS legfontosabb tartalmi vonásait, és összehasonlítja azokat a magyar Nemzeti alaptanterv természettudományra vonatkozó tartalmával. A NGSS fő értékei közé tartozik, hogy az iskolát megelőző két óvodai évtől a tizenkét évfolyamos közoktatásig egységes keretbe foglalja a természettudomány tanítását. A tanítás tartalmainak felvázolása helyett azt írja le, milyen tudás várható el a tanulóktól. Az NGSS gyakorlatba való átültetést folyamatos kutató-fejlesztő munka támogatja. A NGSS és a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás tanulmányozása segítheti a magyar természettudomány-tanítás fejlesztését is.