Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.14232/mped.2022.4.235
Balogh Brigitta Leist, Szilvia Jámbori
A pozitív fiatalkori fejlődés (Positive Youth Development, PYD) olyan megközelítés, mely a gyermek- és serdülőkori képességek és erősségek mentén vizsgálja a változásokat, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételek szükségesek a kibontakozáshoz vagy növekedéshez (thriving) a fejlődés folyamán. A PYD a fejlődésben rejlő potenciálokra helyezi a hangsúlyt a hiányosságok helyett, és kiemeli, hogy az egyéni erőforrások és a környezeti tényezők egyaránt kulcsfontosságúak (Damon, 2004; Kőrössy, 2016; Lerner et al., 2003). Jelen tanulmány a pozitív fiatalkori fejlődés elméleti kereteit és jellemzőit foglalja össze a pozitív fiatalkori fejlődés 5C modelljének és a Fejlődési Források modell segítségével, majd ezt követően kitér azokra a kutatási eredményekre, melyek a pozitív pszichológia és a pozitív fiatalkori fejlődés szemléletét alkalmazták. A család szerepe serdülőkorban is meghatározó, a kutatások azt mutatják, hogy a családi kapcsolatok minősége, a szülői támogatás és a kommunikáció a családban erősen összefüggenek a pozitív fejlődési eredményekkel. Az iskolával kapcsolatos pozitív élmények, támogató kapcsolatok kialakítása, valamint az egyéni erősségek megismerése és fejlesztése szintén kedvezően befolyásolják a fiatalok fejlődését, mindez pedig szorosan összekapcsolódik a serdülők jóllétével. A témában született eredmények új nézőpontok megvilágítása mellett az alkalmazott pszichológia és pedagógia területén is további lehetőségeket tárnak fel a szakembereknek, és fejlesztő, valamint iskolai programok kidolgozásához is alapul szolgálhatnak.
{"title":"Pozitív fiatalkori fejlődést meghatározó családi, iskolai, egyéni tényezők és összefüggéseik áttekintése a jólléttel","authors":"Balogh Brigitta Leist, Szilvia Jámbori","doi":"10.14232/mped.2022.4.235","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.4.235","url":null,"abstract":"A pozitív fiatalkori fejlődés (Positive Youth Development, PYD) olyan megközelítés, mely a gyermek- és serdülőkori képességek és erősségek mentén vizsgálja a változásokat, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételek szükségesek a kibontakozáshoz vagy növekedéshez (thriving) a fejlődés folyamán. A PYD a fejlődésben rejlő potenciálokra helyezi a hangsúlyt a hiányosságok helyett, és kiemeli, hogy az egyéni erőforrások és a környezeti tényezők egyaránt kulcsfontosságúak (Damon, 2004; Kőrössy, 2016; Lerner et al., 2003). Jelen tanulmány a pozitív fiatalkori fejlődés elméleti kereteit és jellemzőit foglalja össze a pozitív fiatalkori fejlődés 5C modelljének és a Fejlődési Források modell segítségével, majd ezt követően kitér azokra a kutatási eredményekre, melyek a pozitív pszichológia és a pozitív fiatalkori fejlődés szemléletét alkalmazták. A család szerepe serdülőkorban is meghatározó, a kutatások azt mutatják, hogy a családi kapcsolatok minősége, a szülői támogatás és a kommunikáció a családban erősen összefüggenek a pozitív fejlődési eredményekkel. Az iskolával kapcsolatos pozitív élmények, támogató kapcsolatok kialakítása, valamint az egyéni erősségek megismerése és fejlesztése szintén kedvezően befolyásolják a fiatalok fejlődését, mindez pedig szorosan összekapcsolódik a serdülők jóllétével. A témában született eredmények új nézőpontok megvilágítása mellett az alkalmazott pszichológia és pedagógia területén is további lehetőségeket tárnak fel a szakembereknek, és fejlesztő, valamint iskolai programok kidolgozásához is alapul szolgálhatnak.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121524665","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.14232/mped.2022.4.189
Lilla Bónus, B. Csapó
Egy fél évszázaddal ezelőtt a magyar diákok természettudomány-tudás tekintetében még a világ legjobbjai között voltak; azonban a legújabb nemzetközi felmérések szerint teljesítményük folyamatosan romlik, és ma már a fejlett országok átlagos szintjét sem éri el. A problémákat jelzi az is, hogy a kémia és a fizika a legnépszerűtlenebb iskolai tantárgyak a tanulók attitűdjeit, az érettségiként választott tárgyakat és a tanári szakokra jelentkezők arányát tekintve egyaránt. A természettudomány tanításának egyik problémája a tantervekben rejlik. Nincs egységes természettudomány tantárgy, a különböző neveken, illetve diszciplínákra osztva tanított tantárgyak tartalma nincs összehangolva. Az USA közoktatása, minden problémája ellenére is számos figyelemre méltó vonással rendelkezik, és ezek közé tartozik a természettudomány tanításának tartalmi szabályozása. A tanítás céljait keretbe foglaló Next Generation Science Standards (NGSS) tudományos megalapozottságát, szemléletmódját és igényességét tekintve a maga műfajában a nemzetközi élvonalat képviseli. A tanulmány áttekinti a NGSS legfontosabb tartalmi vonásait, és összehasonlítja azokat a magyar Nemzeti alaptanterv természettudományra vonatkozó tartalmával. A NGSS fő értékei közé tartozik, hogy az iskolát megelőző két óvodai évtől a tizenkét évfolyamos közoktatásig egységes keretbe foglalja a természettudomány tanítását. A tanítás tartalmainak felvázolása helyett azt írja le, milyen tudás várható el a tanulóktól. Az NGSS gyakorlatba való átültetést folyamatos kutató-fejlesztő munka támogatja. A NGSS és a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás tanulmányozása segítheti a magyar természettudomány-tanítás fejlesztését is.
{"title":"A magyar és az amerikai természettudomány-tanítás tartalmának összehasonlító elemzése az új sztenderdek tükrében","authors":"Lilla Bónus, B. Csapó","doi":"10.14232/mped.2022.4.189","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.4.189","url":null,"abstract":"Egy fél évszázaddal ezelőtt a magyar diákok természettudomány-tudás tekintetében még a világ legjobbjai között voltak; azonban a legújabb nemzetközi felmérések szerint teljesítményük folyamatosan romlik, és ma már a fejlett országok átlagos szintjét sem éri el. A problémákat jelzi az is, hogy a kémia és a fizika a legnépszerűtlenebb iskolai tantárgyak a tanulók attitűdjeit, az érettségiként választott tárgyakat és a tanári szakokra jelentkezők arányát tekintve egyaránt. A természettudomány tanításának egyik problémája a tantervekben rejlik. Nincs egységes természettudomány tantárgy, a különböző neveken, illetve diszciplínákra osztva tanított tantárgyak tartalma nincs összehangolva. Az USA közoktatása, minden problémája ellenére is számos figyelemre méltó vonással rendelkezik, és ezek közé tartozik a természettudomány tanításának tartalmi szabályozása. A tanítás céljait keretbe foglaló Next Generation Science Standards (NGSS) tudományos megalapozottságát, szemléletmódját és igényességét tekintve a maga műfajában a nemzetközi élvonalat képviseli. A tanulmány áttekinti a NGSS legfontosabb tartalmi vonásait, és összehasonlítja azokat a magyar Nemzeti alaptanterv természettudományra vonatkozó tartalmával. A NGSS fő értékei közé tartozik, hogy az iskolát megelőző két óvodai évtől a tizenkét évfolyamos közoktatásig egységes keretbe foglalja a természettudomány tanítását. A tanítás tartalmainak felvázolása helyett azt írja le, milyen tudás várható el a tanulóktól. Az NGSS gyakorlatba való átültetést folyamatos kutató-fejlesztő munka támogatja. A NGSS és a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás tanulmányozása segítheti a magyar természettudomány-tanítás fejlesztését is.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"125 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129583791","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.14232/mped.2022.4.213
Lajos Pálvölgyi
A tanulmányban bemutatott empirikus vizsgálat arra keres választ, hogy milyen bizonytalanságok és nehézségek jellemzik a tanulók iránykeresését és döntéshozatalát a továbbtanulás és a pályaválasztás kérdésében, és ezek miként függnek össze a diákok egyes jellemzőivel a 10. és 11. osztályos magyar gimnazisták vizsgált szegmensében. Az adatfelvétel nemzetközi használatban elterjedt, magyar középiskolás mintán érvényesített két kérdéssor, továbbá egy saját fejlesztésű pályaorientációs kérdőív segítségével online történt 2022 februárjában (N=285). Alkalmazott eszközök: CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire (Gati & Osipow 2010; adaptálás: Olteanu 2022); valamint CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al. 1990; adaptálás: Lukács 2012; alkalmazás: Török 2016; Tudlik, 2021; Olteanu 2022). Az eredmények közül kiemelhető, hogy a legtöbb gimnazista (62%) felsőfokú tanulmányokat fontolgat. Jelentős hányaduknak (18%) még nincs elképzelése az érettségi utáni időszakról. Korábbi vizsgálatokkal összhangban szignifikáns kapcsolat mutatkozott a motiválatlanság, a döntési határozatlanság, a pályaválasztási szorongás valamint a pályaválasztási nehézségek között. A gyengébb tanulók kevésbé motiváltak, bizonytalanabbak és több pályaválasztási nehézséggel küzdenek. A nők tanulmányi eredménye jobb, számukra fontosabb a tanulás, nagyobb arányban preferálják a felsőfokú továbbtanulást, többféle pályaorientációs aktivitást folytatnak, motiváltabbak, de bizonytalanabbak és magasabb a szorongási szintjük. A sok tekintetben heterogén eredmények, az önismeret és a pályaismeret hiányosságai, a korai zárás veszélye és a nagyszámban fellépő különféle pályaválasztási nehézségek kezelése differenciált pedagógiai munkát tesznek szükségessé. Az életpálya-építési kompetencia (Jackson 2013) alacsony szintje általánosan jellemző. Elgondolkodtató, hogy a két vizsgált évfolyam között a pályaorientációs változók vonatkozásában nem mutatkoznak említésre méltó különbségek. Az eredmények arra utalnak, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató tevékenység lenne indokolt az iskolában és azon kívül is, erősítve a pályaorientáció folyamatjellegét. A felhasznált kérdőívek eszközként alkalmazhatók az iskolai munkában. Segítségükkel pontosabb információk nyerhetők az egyes tanulók pályaválasztási jellemzőiről, mely ismeretek felhasználhatók a diákok differenciált támogatásában.
{"title":"Gimnazisták pályaválasztási bizonytalansága","authors":"Lajos Pálvölgyi","doi":"10.14232/mped.2022.4.213","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.4.213","url":null,"abstract":"A tanulmányban bemutatott empirikus vizsgálat arra keres választ, hogy milyen bizonytalanságok és nehézségek jellemzik a tanulók iránykeresését és döntéshozatalát a továbbtanulás és a pályaválasztás kérdésében, és ezek miként függnek össze a diákok egyes jellemzőivel a 10. és 11. osztályos magyar gimnazisták vizsgált szegmensében. Az adatfelvétel nemzetközi használatban elterjedt, magyar középiskolás mintán érvényesített két kérdéssor, továbbá egy saját fejlesztésű pályaorientációs kérdőív segítségével online történt 2022 februárjában (N=285). Alkalmazott eszközök: CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire (Gati & Osipow 2010; adaptálás: Olteanu 2022); valamint CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al. 1990; adaptálás: Lukács 2012; alkalmazás: Török 2016; Tudlik, 2021; Olteanu 2022). Az eredmények közül kiemelhető, hogy a legtöbb gimnazista (62%) felsőfokú tanulmányokat fontolgat. Jelentős hányaduknak (18%) még nincs elképzelése az érettségi utáni időszakról. Korábbi vizsgálatokkal összhangban szignifikáns kapcsolat mutatkozott a motiválatlanság, a döntési határozatlanság, a pályaválasztási szorongás valamint a pályaválasztási nehézségek között. A gyengébb tanulók kevésbé motiváltak, bizonytalanabbak és több pályaválasztási nehézséggel küzdenek. A nők tanulmányi eredménye jobb, számukra fontosabb a tanulás, nagyobb arányban preferálják a felsőfokú továbbtanulást, többféle pályaorientációs aktivitást folytatnak, motiváltabbak, de bizonytalanabbak és magasabb a szorongási szintjük. A sok tekintetben heterogén eredmények, az önismeret és a pályaismeret hiányosságai, a korai zárás veszélye és a nagyszámban fellépő különféle pályaválasztási nehézségek kezelése differenciált pedagógiai munkát tesznek szükségessé. Az életpálya-építési kompetencia (Jackson 2013) alacsony szintje általánosan jellemző. Elgondolkodtató, hogy a két vizsgált évfolyam között a pályaorientációs változók vonatkozásában nem mutatkoznak említésre méltó különbségek. Az eredmények arra utalnak, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató tevékenység lenne indokolt az iskolában és azon kívül is, erősítve a pályaorientáció folyamatjellegét. A felhasznált kérdőívek eszközként alkalmazhatók az iskolai munkában. Segítségükkel pontosabb információk nyerhetők az egyes tanulók pályaválasztási jellemzőiről, mely ismeretek felhasználhatók a diákok differenciált támogatásában.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116907396","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-30DOI: 10.14232/mped.2022.3.127
Ágnes Einhorn
This study explores the situation of foreign language teaching in higher education based on managerial interviews. Organizational units offering foreign language courses in different higher education institutions operate in different organizational frameworks with different degree of independence and acceptance. The goals and content of language teaching is substantially defined by the language skills of the students entering the higher education institution. Most of the institutions primarily focus on supporting students in acquiring the language exams necessary for obtaining a diploma. All institutions offer language teaching for specific purposes, however their interpretation of it widely differs. Several organizational units teach subclasses which develop professional communication in foreign languages. The opportunities of students to access foreign language learning are good and the institutions aim to achieve multilingualism. In addition to language teaching, organisations carry out several activities: many of them operate language schools, provide language certification, professional translator trainings, and all organisations conduct translation and proofreading within the university. These activities increase both the prestige and the economic independence of the organisations, but at the same time they usually absorb many resources. In terms of scientific work there are large differences. Almost half of the organisations don’t have or have very few lecturers/researchers and the organisations have different approaches to this. The organisations which identify themselves more as language schools tend to be more accepting with this, but for the improvement of the up-to-date professional communication, the research-based developments are necessary. Organisations dealing with foreign language teaching try to serve the needs of universities, as a result, development and professional cooperation within the universities are important.
{"title":"Idegennyelv-tanítással foglalkozó szervezetek a felsőoktatásban","authors":"Ágnes Einhorn","doi":"10.14232/mped.2022.3.127","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.3.127","url":null,"abstract":"This study explores the situation of foreign language teaching in higher education based on managerial interviews. Organizational units offering foreign language courses in different higher education institutions operate in different organizational frameworks with different degree of independence and acceptance. The goals and content of language teaching is substantially defined by the language skills of the students entering the higher education institution. Most of the institutions primarily focus on supporting students in acquiring the language exams necessary for obtaining a diploma. All institutions offer language teaching for specific purposes, however their interpretation of it widely differs. Several organizational units teach subclasses which develop professional communication in foreign languages. The opportunities of students to access foreign language learning are good and the institutions aim to achieve multilingualism. \u0000In addition to language teaching, organisations carry out several activities: many of them operate language schools, provide language certification, professional translator trainings, and all organisations conduct translation and proofreading within the university. These activities increase both the prestige and the economic independence of the organisations, but at the same time they usually absorb many resources. In terms of scientific work there are large differences. Almost half of the organisations don’t have or have very few lecturers/researchers and the organisations have different approaches to this. The organisations which identify themselves more as language schools tend to be more accepting with this, but for the improvement of the up-to-date professional communication, the research-based developments are necessary. \u0000Organisations dealing with foreign language teaching try to serve the needs of universities, as a result, development and professional cooperation within the universities are important.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114760217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-30DOI: 10.14232/mped.2022.3.145
Richárd Fodor, Judit Tóth
A 21. századra a tudás hozzáférhetőségének korlátait felváltotta az ismeretek szelekciójának nehézsége. A felhalmozott hasznos és kevésbé releváns tudás óriási mennyiségben áll rendelkezésre - téglákból épült könyvtárak helyett immár különböző szerverek online tárhelyein. Így még fontosabbá vált a kérdés, hogy melyek azok a nyílt hozzáférésű szakmai platformok, amelyek megkerülhetetlenek a diszciplína tudományos életében. A történelemdidaktika mint a múlt forrásait középpontba állító, a történelmi gondolkodás fejlesztését és magasabb rendű tanulói tevékenységek megvalósítását támogató tudományterület, elősegítheti a hatékony információszelekciós stratégiák kialakítását. Tanulmányunk célja a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság kiadásában megjelenő International Journal of Research on History Didactics, History Education and History Culture című folyóirat elmúlt évtizedben (2011–2021) betöltött szakmai szerepének és trendjeinek meghatározása, a lap részletes feltérképezése, elemzése és ezen keresztül a történelemdidaktika szakmai műhelyeinek, szereplőinek, aktuális irányvonalainak, problémarendszerének felvázolása. A feltáró elemzések alapján a folyóirat fókuszában a tankönyvelemzés és a különböző tartalmi-tantervi szabályozók állnak. Az európai tudományos közösségen belül a német kutatók és történelemdidaktikai műhelyek végeznek kiemelkedő tevékenységet. A kutatás eredményei egyértelműen utalnak a történelemdidaktika fejlődésének összetett irányaira, amelyek feltehetően a közeljövő tudományos diskurzusára nemzetközi és hazai viszonylatban is hatást gyakorolnak majd, elősegítve ezzel a diszciplína megújulását.
{"title":"A történelemdidaktika trendjei a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság (ISHD) kiadványainak tükrében","authors":"Richárd Fodor, Judit Tóth","doi":"10.14232/mped.2022.3.145","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.3.145","url":null,"abstract":"A 21. századra a tudás hozzáférhetőségének korlátait felváltotta az ismeretek szelekciójának nehézsége. A felhalmozott hasznos és kevésbé releváns tudás óriási mennyiségben áll rendelkezésre - téglákból épült könyvtárak helyett immár különböző szerverek online tárhelyein. Így még fontosabbá vált a kérdés, hogy melyek azok a nyílt hozzáférésű szakmai platformok, amelyek megkerülhetetlenek a diszciplína tudományos életében. A történelemdidaktika mint a múlt forrásait középpontba állító, a történelmi gondolkodás fejlesztését és magasabb rendű tanulói tevékenységek megvalósítását támogató tudományterület, elősegítheti a hatékony információszelekciós stratégiák kialakítását. \u0000Tanulmányunk célja a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság kiadásában megjelenő International Journal of Research on History Didactics, History Education and History Culture című folyóirat elmúlt évtizedben (2011–2021) betöltött szakmai szerepének és trendjeinek meghatározása, a lap részletes feltérképezése, elemzése és ezen keresztül a történelemdidaktika szakmai műhelyeinek, szereplőinek, aktuális irányvonalainak, problémarendszerének felvázolása. \u0000A feltáró elemzések alapján a folyóirat fókuszában a tankönyvelemzés és a különböző tartalmi-tantervi szabályozók állnak. Az európai tudományos közösségen belül a német kutatók és történelemdidaktikai műhelyek végeznek kiemelkedő tevékenységet. A kutatás eredményei egyértelműen utalnak a történelemdidaktika fejlődésének összetett irányaira, amelyek feltehetően a közeljövő tudományos diskurzusára nemzetközi és hazai viszonylatban is hatást gyakorolnak majd, elősegítve ezzel a diszciplína megújulását.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"08 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127202383","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-30DOI: 10.14232/mped.2022.3.169
A. Magyar
Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a családi háttér jelentősen befolyásolja az iskolába érkező gyermekek szókincsét. A kisebb, gyengébb szókinccsel rendelkező tanulók nehezebben tanulnak meg olvasni, ami a későbbi tanulmányaik során lemaradást okozhat (Cs. Czachesz, 2014; Horváth, 2016; Juhász & Radics, 2018; Neuberger, 2014; Perfetti & Stafura, 2014). Fontos ezért a szegényesebb szókinccsel rendelkező diákok diagnosztizálása, a lemaradás okainak feltárása, és célzott fejlesztésük. Kutatásunk célja, hogy feltérképezzük, hogy milyen szókincsmérő tesztek állnak rendelkezésre hazánkban az iskolába kerülő és iskolás gyerekek részére, és ezek milyen módszereket használnak elsősorban. Kutatásunkat a Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) irányelvének alkalmazásával végeztük. A szisztematikus irodalomfeldolgozás eredményeként összesen 14, hazánkban alkalmazott szókincstesztet azonosítottunk. A tesztek leggyakrabban a főnevek, igék, melléknevek ismeretét vizsgálják. A feltárt mintában mind az expresszív, mind a receptív szókincs mérésére hét tesztet azonosítottunk, és nyolc-nyolc a vizuális, illetve a verbális módszereket használó mérőanyag. Sajnos a tesztek többsége csak gyógypedagógai diagnosztika céljából, illetve csak pszichológus általi felhasználásra engedélyezett, azonban fontos lenne, hogy a pedagógusok is ismerjék ezeket, valamint részükre is rendelkezésre álljanak olyan, osztálytermi környezetben diagnosztikai céllal használható mérőanyagok, amelyek megbízhatóan segíthetik a szegényesebb szókinccsel rendelkező gyermekek beazonosítását, ezzel segítve célzott fejlesztésüket.
{"title":"Iskolába lépő és iskolás korú gyermekek szókincsének mérése – szakirodalmi áttekintés","authors":"A. Magyar","doi":"10.14232/mped.2022.3.169","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.3.169","url":null,"abstract":"Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a családi háttér jelentősen befolyásolja az iskolába érkező gyermekek szókincsét. A kisebb, gyengébb szókinccsel rendelkező tanulók nehezebben tanulnak meg olvasni, ami a későbbi tanulmányaik során lemaradást okozhat (Cs. Czachesz, 2014; Horváth, 2016; Juhász & Radics, 2018; Neuberger, 2014; Perfetti & Stafura, 2014). Fontos ezért a szegényesebb szókinccsel rendelkező diákok diagnosztizálása, a lemaradás okainak feltárása, és célzott fejlesztésük. Kutatásunk célja, hogy feltérképezzük, hogy milyen szókincsmérő tesztek állnak rendelkezésre hazánkban az iskolába kerülő és iskolás gyerekek részére, és ezek milyen módszereket használnak elsősorban. Kutatásunkat a Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) irányelvének alkalmazásával végeztük. A szisztematikus irodalomfeldolgozás eredményeként összesen 14, hazánkban alkalmazott szókincstesztet azonosítottunk. A tesztek leggyakrabban a főnevek, igék, melléknevek ismeretét vizsgálják. A feltárt mintában mind az expresszív, mind a receptív szókincs mérésére hét tesztet azonosítottunk, és nyolc-nyolc a vizuális, illetve a verbális módszereket használó mérőanyag. Sajnos a tesztek többsége csak gyógypedagógai diagnosztika céljából, illetve csak pszichológus általi felhasználásra engedélyezett, azonban fontos lenne, hogy a pedagógusok is ismerjék ezeket, valamint részükre is rendelkezésre álljanak olyan, osztálytermi környezetben diagnosztikai céllal használható mérőanyagok, amelyek megbízhatóan segíthetik a szegényesebb szókinccsel rendelkező gyermekek beazonosítását, ezzel segítve célzott fejlesztésüket.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123840346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Individual differences have long been considered and researched as an important area of applied linguistics, as research findings show clear differences between language learners both in the rate of foreign language learning and in their ultimate success (Dörnyei & Ryan, 2015). Although studies tend to focus on classroom learning mainly, there is a growing demand that the research repertoire should be extended to include context-sensitive studies, as the role and impact of individual differences on learning processes may vary depending on the language learning environment. Such a learning context is the study abroad context, where the importance of individual differences is undeniable: they can play a role in students’ initial decision making (Ożańska-Ponikwia & Carlet, 2020; Stroud, 2010), they can potentially shape learning processes during and after study abroad, and their impact can extend to both linguistic and non-linguistic outcomes. It has often been argued that the modernization efforts in language teaching in Hungary in recent decades have not fully achieved their goals (Öveges & Csizér, 2018), and many problems remain in relation to foreign language learning. Among the solutions proposed was the possibility for secondary school students to participate in short international study trips, which, although has not been realized on a large scale yet due to the epidemic situation, is already available to a limited number of students in several secondary schools through Erasmus programs. However, we have very little knowledge about the effects of these trips, either linguistic or non-linguistic. Therefore, the aim of our article is to review the studies in the international literature that have explored the relationship between study abroad experiences and individual differences and, based on this, to identify areas of research that could provide important findings for language teachers, language teacher educators, and policy makers in Hungary.
{"title":"Külföldi tanulmányutak és egyéni különbségek","authors":"","doi":"10.14232/mped.2022.2.89","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.2.89","url":null,"abstract":"Individual differences have long been considered and researched as an important area of applied linguistics, as research findings show clear differences between language learners both in the rate of foreign language learning and in their ultimate success (Dörnyei & Ryan, 2015). Although studies tend to focus on classroom learning mainly, there is a growing demand that the research repertoire should be extended to include context-sensitive studies, as the role and impact of individual differences on learning processes may vary depending on the language learning environment. Such a learning context is the study abroad context, where the importance of individual differences is undeniable: they can play a role in students’ initial decision making (Ożańska-Ponikwia & Carlet, 2020; Stroud, 2010), they can potentially shape learning processes during and after study abroad, and their impact can extend to both linguistic and non-linguistic outcomes. It has often been argued that the modernization efforts in language teaching in Hungary in recent decades have not fully achieved their goals (Öveges & Csizér, 2018), and many problems remain in relation to foreign language learning. Among the solutions proposed was the possibility for secondary school students to participate in short international study trips, which, although has not been realized on a large scale yet due to the epidemic situation, is already available to a limited number of students in several secondary schools through Erasmus programs. However, we have very little knowledge about the effects of these trips, either linguistic or non-linguistic. Therefore, the aim of our article is to review the studies in the international literature that have explored the relationship between study abroad experiences and individual differences and, based on this, to identify areas of research that could provide important findings for language teachers, language teacher educators, and policy makers in Hungary.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"125 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115725372","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The aim of our study is to provide an overview of methods to investigate linguistic markers of textbook texts and their impact on readability and processability, and to propose objective criteria for assessing the readability of Hungarian textbooks. To this end, after formulating the general requirements of readability, we present results on the relevant factors of text processability at each language level, and then review the readability formulas and calculation methods introduced in other languages, including their applicability to Hungarian. Finally, we propose a set of criteria for measuring text processability to be introduced in Hungary on the basis of the methods reviewed in the paper.
{"title":"Tankönyvi szövegek nyelvi feldolgozhatóságának mutatói és vizsgálati módszerei","authors":"Á. Lukács, Péter Rácz, Bence Kas","doi":"10.14232/mped.2022.2.65","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.2.65","url":null,"abstract":"The aim of our study is to provide an overview of methods to investigate linguistic markers of textbook texts and their impact on readability and processability, and to propose objective criteria for assessing the readability of Hungarian textbooks. To this end, after formulating the general requirements of readability, we present results on the relevant factors of text processability at each language level, and then review the readability formulas and calculation methods introduced in other languages, including their applicability to Hungarian. Finally, we propose a set of criteria for measuring text processability to be introduced in Hungary on the basis of the methods reviewed in the paper.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132055236","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-06-30DOI: 10.14232/mped.2022.2.109
Lilla Bónus, Erzsébet Korom
Learning supported by mobile technology is extremely popular today because these technologies can support learning in different contexts. Mobile phones, e-book readers, MP3 and portable media players, tablets, laptops, smartphones, and GPS receivers can be considered mobile technology. As it can be seen from this list, they are different IT devices that can be held in the hand. Since they are portable devices, they enable learning regardless of time and place. The learning and teaching processes realized with mobile technology are called mobile learning (m-learning). Not only the device but also the student and learning are mobile. In the 2000s, research was published in the international literature in which mobile technologies supported learning by supplementing inquiry-based learning (IBL). Mobile technology-supported inquiry-based learning (mIBL) offers potential opportunities to support different levels of inquiry and generate new types of research; it helps to arouse and maintain students’ curiosity and motivation; it connects formal school and informal natural science learning related to everyday life. Although the research results so far show that mobile technology provides adequate support for IBL learning processes, practical strategies, recommendations, and guidelines are needed for further development and appropriate educational application. This study reviews the characteristics and practical applications of mobile learning through mobile technologies, emphasizing the support of inquiry-based learning.
{"title":"Mobiltechnológiával támogatott kutatásalapú tanulás","authors":"Lilla Bónus, Erzsébet Korom","doi":"10.14232/mped.2022.2.109","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/mped.2022.2.109","url":null,"abstract":"Learning supported by mobile technology is extremely popular today because these technologies can support learning in different contexts. Mobile phones, e-book readers, MP3 and portable media players, tablets, laptops, smartphones, and GPS receivers can be considered mobile technology. As it can be seen from this list, they are different IT devices that can be held in the hand. Since they are portable devices, they enable learning regardless of time and place. The learning and teaching processes realized with mobile technology are called mobile learning (m-learning). Not only the device but also the student and learning are mobile. In the 2000s, research was published in the international literature in which mobile technologies supported learning by supplementing inquiry-based learning (IBL). Mobile technology-supported inquiry-based learning (mIBL) offers potential opportunities to support different levels of inquiry and generate new types of research; it helps to arouse and maintain students’ curiosity and motivation; it connects formal school and informal natural science learning related to everyday life. Although the research results so far show that mobile technology provides adequate support for IBL learning processes, practical strategies, recommendations, and guidelines are needed for further development and appropriate educational application. This study reviews the characteristics and practical applications of mobile learning through mobile technologies, emphasizing the support of inquiry-based learning.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129373578","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：