A pártpreferencia és a kommunikációs csatorna bizalom hatása az országimázsra

Marketing & Menedzsment Pub Date : 2023-05-02 DOI:10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02

Róbert Dobó

{"title":"A pártpreferencia és a kommunikációs csatorna bizalom hatása az országimázsra","authors":"Róbert Dobó","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\nA 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére.\nALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\nKutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom.\nLEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\nA választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is.\nGYAKORLATI JAVASLATOK\nAz adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Marketing & Menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is. GYAKORLATI JAVASLATOK Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Marketing & Menedzsment

自引率

0.00%

发文量