Marketing & Menedzsment最新文献

{"title":"A magyarországi családi adó- és járulékkedvezmény kihasználhatósága az egyes jövedelmi tizedekben. Egy kísérlet a hazai családi kedvezmény újraelosztó hatásának megállapítására adatok szimulációjával","authors":"E. Varga","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy meghatározza a hazai családi adó- és járulékkedvezmények kihasználhatóságát és újraelosztási hatását a különböző jövedelmi decilisekben. Az újszerűsége abban áll, hogy mindezt a háztartások szintjén végzi el az egyéni jövedelmek vizsgálata helyett.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Az elemzéshez egy 4294 háztartást tartalmazó mintát generáltam, melyeknek összetétele és jövedelmi adatai a KSH által 2020-ra közölt arányuknak megfelel az egyes jövedelmi tizedekben. Miután kiszámoltam a minta minden háztartására a gyermekszám alapján elvileg igénybe vehető maximum kedvezményeket és a ténylegesen az adóköteles jövedelmükből igénybe vehető kedvezményeket, összehasonlítottam a decilisek eredményeit összességében, majd háztartási és adózói szinteken.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Míg az alacsonyabb jövedelmi decilisekben az adóköteles jövedelem korlátozza az igénybevételt, mivel lényegesen alacsonyabb az aktív keresők aránya, a legmagasabb decilisekben a gyermekek száma jelent korlátot, arányuk a decilisen belül 8%-ot sem ért el. A legalacsonyabb jövedelmi decilisben az adókedvezményt igénybe vevők (aktív keresők) között több, mint kétszeres volt az igénybe vett átlagos kedvezmény a legfelső jövedelmi decilishez képest, és összességében a legalacsonyabb jövedelmi tizedeknek ötször annyi kedvezmény jutott, mint a legfelső tizedeknek, az egy háztartásra jutó átlagos kedvezmény pedig közel tízszeres a szegényebbek körében, tehát a decilisek közötti újraelosztási hatás az alacsonyabb jövedelműeknek kedvezett.\u0000GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK\u0000Természetéből adódóan az adókedvezmény nem lehet képes javítani az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezők helyzetén, így esetében csak az adózók közötti méltányosabb teherviselést vizsgálhatjuk. Az adózó gyermekes családok között legnehezebb helyzetben az egyszülős családok vannak, náluk a legmagasabb a szegénységi kockázat, mivel csak a gondozó szülő tudja igénybe venni a kedvezményt. Ahogy a legutóbbi népszámlálási adatok is rámutattak, az elváltak aránya viszont növekszik Magyarországon. Az ő helyzetükön javítana, ha a gondozó szülő alacsony jövedelme miatt nem igénybe vehető kedvezményt a különélő szülő személyi jövedelméből érvényesíthetné, legalább a megfizetett tartásdíj erejéig (akár közvetlenül a gyermekhez, illetve az őt gondozó szülőhöz visszatérítve). Ezzel megszüntethető lenne az elvált szülők gyermekeit érintő most fennálló negatív diszkrimináció a családi adókedvezményben.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141833870","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A szurkolók sportklubhoz való kötődésének jelentősége a mérkőzéslátogatásra a hazai labdarúgás esetében","authors":"György Bodon, Ágnes Neulinger","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A szurkolók csapathoz való kötődésének kialakítása és újabb szurkolók klubhoz vonzása egy fejlett sportgazdaságban elengedhetetlen. Magyarországon ez a téma évtizedes megoldatlan problémát jelent, miközben látványos beruházásokkal új stadionok épültek, amelyek kihasználtsága a hazai labdarúgó bajnoki mérkőzések esetében jelentős mértékben fejleszthető lenne. Kutatásunk a 2022-23-as szezonban az OTP Bank Liga magyar elsőosztályú labdarúgó bajnokságban szereplő Mol Fehérvár FC tekintetében vizsgálta a mérkőzéslátogatás és a szurkolók klubhoz való kötődése közötti kapcsolat jellemzőit és jelentőségét. Kutatásunkban vizsgáljuk a futballklub megítélését alakító tényezőket, a szurkolók pszichológiai kapcsolódását a klubhoz, és a mérkőzéslátogatási kedv és a klubhoz való kötődés közötti kapcsolatot.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A kutatási kérdés megválaszolására kvalitatív kutatás készült 26 mélyinterjú segítségével. Az interjúalanyok először három székesfehérvári mérkőzéshez kapcsolódóan kerültek felkérésre a kutatásban való közreműködésre, majd további alanyok megtalálása a szurkolói közösségben elhelyezett meghívások segítségével történt.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Eredményeink szerint a klub letért arról az útról, amit a szurkolók a tradíciója alapján elvárnak tőle, valamint hiányzik a szurkolók tisztelete és megbecsülése. Mindez megmagyarázhatja az alacsony nézőszám problémáját, hiszen a sport területén az érzelmi alapú kötődés meghatározó a lojalitás tekintetében. Továbbá az eredményeink azt is jelzik, hogy számos területen a klub indíthat el olyan változást, amely szurkolói kötődést hozhat magával.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Jelen kutatás a vizsgált klub példáján keresztül rávilágít arra a helyzetre, hogy a magyar labdarúgás bajnoki rendszerében kialakult egy sajátos helyzet, amely megkérdőjelezi a szurkoló fontosságát, sőt a kutatási eredmények felvetik azt is, hogy a kluboknak szükségük van-e egyáltalán szurkolókra? Mindez felhívja a sportmarketinges szakma figyelmét a márkatulajdonosi felelősségre és a szurkolói kötődés kezelésének fontosságára. A kutatási eredmények azt is jelzik, hogy a szurkolói véleményekre épülő átfogó stratégiai tervezés segíthet a szurkolói kötődés probléma megoldásában.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 30","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141834083","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Téged befolyásol mások utazási élménye? – A belföldi turisták hordaszerű magatartásának vizsgálata","authors":"R. Török, Éva Szabina Bundság","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A társadalmi befolyásolás erőteljesen tapasztalható a közösségi média felületek és értékelő platformok megjelenése óta, amelyek egyben gyökeresen megváltoztatták az utazók viselkedését is. A turisták kényelmesen és gyorsan tájékozódhatnak mások véleményéről és tapasztalatairól utazásuk tervezése során. Ezért a tanulmány célja összekapcsolni a szállásválasztással kapcsolatos döntési mechanizmust a hordamagatartás jelenségével, hogy pontosabb képet mutasson a turisták vásárlói magatartásáról. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként jelenik meg ahordamagatartás az online információkeresés és a végső döntéshozatal során a belföldi utazók körében.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Önkényes mintavétel mellett, a hordamagatartás elméleti háttere alapján megalkotott, online kérdőíves megkérdezés szolgálta a tanulmány kutatási módszerét, amely a közösségi oldalak releváns csoportjaiban került lebonyolításra. A megkérdezés keretében egy kísérletet is folytattunk, mely során a vélemények megismerése előtti és azt követő szállásvállasztást vizsgáltuk.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A kérdőíves megkérdezés és a lebonyolított kísérlet alapján is igazolódott a vélemények hordamagatartásbéli szerepe, valamint kiderült, hogymitől válik hitelessé egy vásárlói írás. A részletes tapasztalatmegosztás a kutatás több pontján köszönt vissza alapvető szempontként. Továbbá míg a kommentelő személyes tulajdonságai kevéssé vannak hatással a hitelességre, addig a Részletesség, a Csillagok száma, valamint a Vélemények száma közepes befolyással bír. Kísérleti úton igazolódott a hordaszellem is, ahogy a vélemények hatására teljesen megváltoztatták az egyénekpreferenciáikat. A tanulmány interdiszciplináris alapokra helyezi a fókuszt, ugyanis a turizmusmarketinget a viselkedésgazdaságtanihordamagatartás jelenségével igyekszik magyarázni, ami nemzetközi szinten is egy kevéssé kutatott téma, hazai viszonylatban pedig kifejezetten rendhagyó.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A szállások számára fontos, hogy egy felhasználóbarát értékelő platformot alakítsanak ki, amely megfelelő teret biztosít a korábbi vásárlók teljeskörű, részletgazdag tapasztalatainak és élményeinek megjelentetéséhez. Az értékelési hajlandóság növelése szempontjából célszerűbevezetni egy sajátos kampányt vagy akciót, amely jó motivációként szolgálhat a fogyasztói vélemények megosztására, továbbá kiemelten fontos, hogy azokat a hitelesség megteremtése érdekében nyomon kövesse és kezelje az adott szervezet.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 15","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141833655","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Munka – átok vagy áldás? A munkaattitűd vizsgálata a különböző korcsoportok tekintetében","authors":"Patrick Nick, G. Balogh","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A nemzetközi szakirodalomban számos helyen azonosítható egyfajta aggodalom a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók feladatokhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Kutatásunkkal azt kívánjuk feltárni, hogy a munkával kapcsolatban kialakuló attitűd a magyar munkavállalók körében mennyire különül el élesen a fiatalok és az idősebbek korcsoportja között, valamint melyek azok a legfontosabb magyarázó változók, amelyek hatással lehetnek a magas vagy az alacsony szintű munkamorálhoz.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Kérdőíves felmérésünk során 150 olyan munkavállalót kérdeztünk meg, akik életkor szerinti csoportosításban statisztikailag jól mérhető homogén csoportokat alkotnak. Likert-skálán mért kevert állításokkal vizsgáltuk a munkához kapcsolódó – modellünk szerinti – közvetlen faktorokokat: elégedettség, javadalmazás, elkötelezettség, munkakörülmények. A kutatási kérdések vizsgálatához és a hipotézisek teszteléséhez többváltozós statisztikai eljárásokat, korrespondencia-elemzést alkalmaztunk.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A mintánkon elvégzett számítások alapján nem mutatható ki az egyes korcsoportok között feltételezett munkaattitűdbeli eltérés. Nem igaz tehát az a sztereotípia, miszerint a fiatalok rosszabb munkamorállal rendelkeznének, hiszen a fiatalabb és idősebb korcsoportok között nem azonosítható szignifikáns eltérés e tekintetben. A munkához való hozzáállást elsősorban a munkával való elégedettség befolyásolja, amelyet az elkötelezettség, a bérezés és a munkakörülmények követnek.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A gyakorlati szakembereknek, vezetőknek és HR szakértőknek fontos lenne azt kommunikálni az idősebb alkalmazottak felé, hogy ne motiválatlan, érdektelen kollégaként tekintsenek a munkaerőpiacra belépő fiatalokra, hanem olyan partnerre, akikkel érdemes együtt dolgozni, hiszen közöttük is számottevően akadnak olyan jó hozzáállással rendelkezők, mint az idősebb korosztályban. A magyar munkaerőpiacon (részben demográfiai okokból) kiélesedő generációs súrlódások és konfliktusok egyik eredője a fiatalokról és az idősekről élő – gyakran hibás – gondolkodásmódban gyökerezik. Ezeket érdemes képzések, tréningek, kommunikáció, tájékoztatás révén, valamint alapvető értékek formálása útján tisztázni.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 46","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141833683","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A szem a technológia elfogadás tükre: az önvezető járművek iránti bizalom szegmentált megragadása szemmozgás-követéssel","authors":"B. Nagy, Szabolcs Prónay, Miklós Lukovics","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A mainstream technológia elfogadási modellek (TAM, UTAUT) alapján magállapítható, hogy a technológia elfogadást befolyásoló tényezők közül markánsan kiemelkedik a bizalom. Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalom azonosította a bizalmat, mint az önvezető járművek technológia elfogadásának egyik kiemelt tényezőjét, kevés ehhez kapcsolódó empirikus felmérés készült. A rendelkezésre álló tanulmányok leginkább hagyományos megkérdezéses módszerrel vizsgálják a társadalmat, mint egy nagy homogén csoportot, azonban arról kevés információval rendelkezünk, hogy a bizalom miként mutatkozik meg a fiziológiai reakciókban, illetve arról is, hogy eltérő jellegzetességekkel rendelkező csoportok esetében kimutatható-e valamilyen különbözőség. Mindebből adódóan kutatásunk fő célkitűzése az önvezető járművekhez kapcsolódóan a bizalom, mint a technológia elfogadás egyik kulcsfontosságú tényezőjének neurotudományi módszerrel történő vizsgálata az egyes fogyasztói csoportok esetében külön-külön.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A kutatásban valós idejű szemmozgáskövetéses méréseket alkalmaztunk a módszertanhoz képest kimagaslóan nagy, 102 elemű mintán, melyet önbevalláson alapuló felméréssel és fókuszcsoportos interjúkkal egészítettünk ki. Laboratóriumi körülmények között végeztünk olyan méréseket, amelyek során alanyaink önvezető járművek belső kameráival készült videókat néztek. Az egyének szemmozgásait követve vizsgáltuk a fixációk számát és összetett hosszát, valamint a pupilla mozgását.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A fixációk száma, összetett hossza, valamint a pupilla tágulás alapján empirikusan verifikáltuk, hogy a „hagyománykedvelő elutasító” szegmentum bizalmi szintje a legalacsonyabb, valamint a tekintetek iránya és a fixációk száma alapján azt, hogy mind az öt szegmentum bizalmi szintje relatíve alacsony. A bizalmi szint növekedése kimutatható akkor, ha az alanyok többlet információhoz jutnak az utazásról (tablet, megismételt jelenetsor). Fontos megállapításunk továbbá, hogy az önbevalláson alapuló bizalmi szint nem minden esetben tükröződik a szemmozgásos eredményekben.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A bemutatott szegmensek mentén illetve az alkalmazott módszertan által jobban megérthetjük a potenciális fogyasztók attitűdjeit, így az önvezető járművek iránti bizalom erősítéséhez kapcsolódó erőfeszítések (például edukációs kampányok) hatékonysága növelhető, ami e technológia elterjedését támogathatja. Az általános bizalomépítés mellett javasolt célzott kampányok által csökkenteni az egyes szegmensekre jellemző bizalmatlanságot. \u0000Köszönetnyilvánítás: Készült a K 137571 azonosító számú K_21 „OTKA” Kutatási témapályázat támogatásával.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 29","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141833670","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyar családi kisvállalatok online érettségének vizsgálata a versenyképesség tükrében","authors":"Anna Róza Kövi-Varga, Miklós Hornyák","doi":"10.15170/mm.2024.58.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2024.58.01.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000Tanulmányunk célja a magyar családi kisvállalatok online jelenlétének vizsgálata. Valamint annak a kutatási kérdésnek a megválaszolása, hogy amagasabb szintű, összetettebb online jelenlét befolyással van-e a családi vállalatok versenyképességének javulására. Megkíséreljük bizonyítani, hogy a saját webhellyel, illetve közösségi média profillal rendelkező családi kisvállalatok versenyképesebbek azon társaiknál, amelyek nem élnek az online lehetőségek eszköztárával.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Empirikus kutatásunkhoz a PTE KTK KKV versenyképességi kutatócsoport kutatási eredményeit használtuk fel. A kutatáshoz 738 magyar KKV adatait elemeztük, ezen belül az adatállomány 505 Magyarországon működő családi kisvállalat online jelenlétére vonatkozó adatait tartalmazza. A családi jelleg megállapításához cégkapcsolati háló elemzésre volt szükség, melyet az OPTEN adatbázis segítségével végeztünk el. Az eredmények felhasználásával kétkimenetelű változót állítottunk fel, melynek segítségével kategorizáltuk a vizsgálni kívánt vállalatokat. Az elemzéshez varianciaanalízist, valamint a WebIndex módszertanát alkalmaztuk az online jelenlét és a versenyképességi szintek közötti összefüggések meghatározása érdekében.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A felmérésben résztvevő vállalatok csupán kevesebb, mint fele van jelen valamely közösségi média platformon, valamint 25%-uk semmilyen vagy csak nagyon kezdetleges online jelenléttel rendelkezik. Mindezek mellett azt láttuk, hogy az érettségi kategóriák összhangban vannak a versenyképességgel. Vagyis a családi kisvállalatok érettsége pozitív kapcsolatban van a versenyképességük alakulásával. Kiemelendő, hogy a hazai családi vállaltok esetében nem készült hasonló vizsgálat, így kutatásunk originálisnak tekinthető.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A kisvállalatok magasabb online jelenléti érettség kategóriába lépése a versenyképesség javulását és annak minden dimenziójának javulását is magával hozza. Érdemes a családi kisvállalatokat is az online megjelenés irányába terelni egyes iparágakban, fontos megértetni a vezetőkkel ennek fontosságát, valamint ösztönözni őket a vállalati weboldal létrehozására vagy legalább a közösségi média adta lehetőségek hatékonyabb használatára.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":" 31","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141833706","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Innovációs ökoszisztémák betelepülési intenzitásának vizsgálata","authors":"C. Tóth, A. Háry","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Az innovációs ökoszisztémákat a kapcsolódó kutatások rendszerint az innovációs környezet leírásának egyik módjaként tekintik. A kifejezés mára nemcsak egyes technológiai cégek programjaihoz és ágazatokhoz kötődő térségfejlesztési kezdeményezésekhez köthető, hanem földrajzilag koncentrált ökoszisztémák jellemzésére is szolgál. Az innovációs ökoszisztémákkal kapcsolatos korai kutatások vezettek el a tudományos és innovációs parkok fogalmi megalapozásához. Ezek olyan innovációs környezetet teremtenek, amely keret ad a különböző szereplők tudásalapú, innovációorientált fejlődéséhez, különös tekintettel a közöttük kialakuló együttműködésekre. A kapcsolódó kutatások és irodalmi definíciók alapján megállapítható, hogy az innovációs ökoszisztéma nem egy abszolút fogalom, annak a gyakorlatban többféle megjelenési formája létezik. A jelen kutatás a tudományos és innovációs parkok oldaláról vizsgálja az innovációs ökoszisztémák egyes sajátosságait. A kutatás célja megvizsgálni, hogy milyen összefüggés van a különböző típusú innovációs ökoszisztémák és a parkba betelepülők száma és az ökoszisztéma kora között. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Elsőként a kapcsolódó kutatások fogalmi megközelítéseinek áttekintése alapján meghatározásra kerültek az alapvető innovációs ökoszisztéma típusok. Ezt követően a vizsgálat feldolgozta 92 európai tudományos és innovációs park jellemző adatait és a releváns információkat, amelyek alapján a parkok besorolásra kerültek a meghatározott ökoszisztéma típusokba. A vizsgálat során az egyes típusokhoz kapcsolódóan vizsgálta a kutatás a parkok kora és a betelepültek száma közötti összefüggést, és ennek alapján értelmezte a parkok típusai közötti eltéréseket. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A kutatás eredményei az egyes innovációs ökoszisztéma típusokhoz kapcsolódóan rámutattak az eltérő betelepülési intenzitásra, mint egyik fontos jellemzőre. Ennek kutatási jelentősége, hogy ad egy támpontot a park jellegű innovációs ökoszisztémák megkülönböztetésére, és az eltérő jegyek alapján a különböző parki fejlődési pályák jobb megértésére, mint a szakirodalomban kevésbé kutatott terület. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás eredményei nyomán, a vizsgálat eredményei alapján kijelölhetők azok a további kutatási irányok, amelyek mentén az ökoszisztémák típusai, a betelepülési intenzitáshoz kapcsolódó faktorok vagy egyéb ökoszisztéma jellemzők tovább vizsgálhatók. A kutatás gyakorlati szerepe, hogy indikációt ad a parki menedzsment számára a mérvadó betelepülési rátára, illetve egy támpontot park fejlesztési stratégiájának kialakításához. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: „Jelen kutatás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium KDP-2021 kódszámú Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"102 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116111140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Dynamic capabilities developed by the interaction of individuals","authors":"Tamás Farkas","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.02","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER\u0000The existence of dynamic capabilities is key for newly created organizations. However, the development of these capabilities is less researched, especially in the case of start-ups. The primary aim of the study is to explore the characteristics of the development of dynamic capabilities through the case study of a domestic start-up, to illustrate the relationship between organizational and individual capabilities, while providing insights into the interaction between individual capabilities that can lead to the development of dynamic organizational capabilities.\u0000METHODOLOGY\u0000The primary data collection took place at a domestic start-up. The chosen methodology is the case study, in which three data sources were used. The in-depth interview served as the primary data source, personal or online interviews for at least 45 minutes were conducted with all members of the organization. The in-depth interviews were supplemented by document analysis to gather information from other sources. At the end of the study, the results were validated in a management workshop.\u0000MOST IMPORTANT RESULTS\u0000During the development of dynamic capabilities four types of interactions between individual capabilities could be identified: complementation, merging and extending similarities, searching and selecting alternatives and acceptance. Each type of interaction provides a solution in different situations, but all of them ultimately contribute to the development of dynamic capabilities.\u0000RECOMMENDATIONS\u0000Development of dynamic organizational capabilities (hence flexibility) is at least partly rooted in individuals and the interactions between them. It is therefore worthwhile for organizations to emphasize the acquisition of employees with good dynamic managerial capabilities and their involvement in interactions.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133813966","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A vezetői szerepek és a vezetés szükségszerűségének vizsgálati lehetősége","authors":"Erik Márta","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A vezetés és a vezetői tevékenység kiemelt fontosságú a csoportok és szervezetek működésében. A tanulmány az alapul szolgáló elvárásokból kialakult vezetés szükségszerűségét elemzi, majd az abból eredő szerepeket fejti ki, amelyek szükségesek az eredményes és hatékony vezetői tevékenységhez. Továbbá ezen elvárások összekapcsolása történik a vezetői szerepek kialakulásával, annak érdekében, hogy a vezetés, mint a közös tevékenységek természetéből adódó szükségszerűségét igazolja. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A vezetés szükségszerűségét bemutató, átfogó szakirodalmi források feldolgozásával vizsgálom a vezetőkkel szemben támasztott legfontosabb és legáltalánosabb elvárásokat, valamint ismertetem a vezetői szerepek jellegét és okait is. \u0000Azokat a forrásokat mutatom be, amelyek tartalma elvárásokként fogalmazhatók meg a vezetők magatartására és viselkedésére vonatkozóan. Ezt követően a mintzbergi (1975) szereptipológiából kiindulva vizsgálom annak aktualitását napjaink gazdasági szervezeteiben. Az elvégzett kutatás során feltárom, hogy a XXI. századi gazdasági szervezetekben mely vezetői szerepek figyelhetők meg leginkább, és melyek teljesülésére irányulnak a legnagyobb elvárások. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A vezetés a társadalmi és gazdasági folyamatok realizálásának a feltétele. Ennek során különböző elvárások fogalmazódnak meg a vezetők felé, melyek teljesülése esetén válhat valaki alkalmassá a pozíció betöltésére. A különböző vezetői szerepek az elvárásokon keresztül vizsgálhatók, ugyanis a vezetők alkalmassága a vezetői szerepeknek való megfelelésként is értelmezhető. \u0000A mintzbergi (1975) szereptipológiából kiindulva, szakirodalmi források feldolgozásával megállapítottam, hogy a gazdasági szervezetek olyan jelentős átalakulásokon mennek keresztül, melyek hatnak a különböző elvárásokra, illetve az abból kialakuló vezetői szerepekre is. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a vezetői tevékenységek mélyebb megismeréséhez, és akár messzemenő következtetések levonását is megalapozhatja. A vezetéssel/vezetőkkel szemben támasztott elvárások alaposabb ismerete pedig a csoportok fenntarthatóságát és fejlődését eredményezheti. ","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129043075","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Changes in tourist decisions in the shadow of the global crisis – how travel preferences and consumer priorities evolved during COVID-19 and beyond","authors":"Z. Behringer, Noémi Kulcsár, M. Hinek, Titanilla Tevely","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.06","url":null,"abstract":"THE AIM OF THE PAPER\u0000The aim of the research is to gain a comprehensive picture of the changes in the travel habits of Hungarians in the post-pandemic period. The study sought to answer how the supply side should respond to the economic crisis and what new trends and patterns can be detected in consumer behavior, especially in terms of destination choice, motivations, and sustainability.\u0000METHODOLOGY\u0000A questionnaire-based survey was conducted online. The sampling method was a convenience sample, aiming to select respondents from the widest possible range of the Hungarian population. Among the 672 respondents, all age groups were represented, while the proportion of respondents who live in Budapest and have secondary or higher education was relatively high. In addition to statistical indicators, the analysis revealed multivariate correlations, showing characteristic features of consumer behavior in each age group segment.\u0000MOST IMPORTANT RESULTS\u0000Hungarians drastically reduced their leisure travel in 2020 due to forced closures, travel restrictions, and fears (Behringer et al. 2022). This cautious behavior and new trends (e.g. preference for domestic travel, traveling less frequently) remained even in 2021. The new motivations, such as “escape from quarantine”, mental recharging, and interest in outdoor activities also persisted, but health security lost its importance. As economic difficulties increased, the focus shifted to considerations of savings and individual financial circumstances.\u0000RECOMMENDATIONS\u0000The pandemic has created a new era in the travel market, for both consumers and service providers. The new trends require strong adaptability, flexibility, and responsiveness on the supply side from individual service providers. Supply side operators will have to adapt to new consumer needs if they want to meet tourists’ expectations and retain customers.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130861074","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}