Munka – átok vagy áldás? A munkaattitűd vizsgálata a különböző korcsoportok tekintetében

Abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A nemzetközi szakirodalomban számos helyen azonosítható egyfajta aggodalom a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók feladatokhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Kutatásunkkal azt kívánjuk feltárni, hogy a munkával kapcsolatban kialakuló attitűd a magyar munkavállalók körében mennyire különül el élesen a fiatalok és az idősebbek korcsoportja között, valamint melyek azok a legfontosabb magyarázó változók, amelyek hatással lehetnek a magas vagy az alacsony szintű munkamorálhoz. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kérdőíves felmérésünk során 150 olyan munkavállalót kérdeztünk meg, akik életkor szerinti csoportosításban statisztikailag jól mérhető homogén csoportokat alkotnak. Likert-skálán mért kevert állításokkal vizsgáltuk a munkához kapcsolódó – modellünk szerinti – közvetlen faktorokokat: elégedettség, javadalmazás, elkötelezettség, munkakörülmények. A kutatási kérdések vizsgálatához és a hipotézisek teszteléséhez többváltozós statisztikai eljárásokat, korrespondencia-elemzést alkalmaztunk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A mintánkon elvégzett számítások alapján nem mutatható ki az egyes korcsoportok között feltételezett munkaattitűdbeli eltérés. Nem igaz tehát az a sztereotípia, miszerint a fiatalok rosszabb munkamorállal rendelkeznének, hiszen a fiatalabb és idősebb korcsoportok között nem azonosítható szignifikáns eltérés e tekintetben. A munkához való hozzáállást elsősorban a munkával való elégedettség befolyásolja, amelyet az elkötelezettség, a bérezés és a munkakörülmények követnek. GYAKORLATI JAVASLATOK A gyakorlati szakembereknek, vezetőknek és HR szakértőknek fontos lenne azt kommunikálni az idősebb alkalmazottak felé, hogy ne motiválatlan, érdektelen kollégaként tekintsenek a munkaerőpiacra belépő fiatalokra, hanem olyan partnerre, akikkel érdemes együtt dolgozni, hiszen közöttük is számottevően akadnak olyan jó hozzáállással rendelkezők, mint az idősebb korosztályban. A magyar munkaerőpiacon (részben demográfiai okokból) kiélesedő generációs súrlódások és konfliktusok egyik eredője a fiatalokról és az idősekről élő – gyakran hibás – gondolkodásmódban gyökerezik. Ezeket érdemes képzések, tréningek, kommunikáció, tájékoztatás révén, valamint alapvető értékek formálása útján tisztázni.