A tájszemlélet sokszínűsége és a tájfogalom alakulása Európában

Abstract

35 Mőcsényi Mihály fél évszázada adta közre a tájról kiformálódott gondolatait, azt a szellemi alapvetést, amely a táj­ rendezés diszciplináris alapjait terem­ tette meg hazánkban. Tájértelmezése integratív, összekapcsolja az embert, az emberi alkotást és a természetet. Lényege, hogy nem a természettudo­ mány tárgyát képező, embertől függet­ lenített természeti teret, hanem a társa­ dalom által ténylegesen alakított, dina­ mikusan változó, emberi környezetet tekinti tájnak (Mőcsényi 1968). Ez a táj nem absztrakció, hanem realitás, nem rész, hanem egész, szoros kölcsönha­ tásban áll az emberrel mind materiáli­ san, mind szellemileg. Mőcsényi tájszem­ lélete magában hordoz számos értelme­ zést, ami a történelem során felbukkant és megfogalmazódott különböző kon­ textusokban. Ugyanakkor elhatárolódik azoktól a felfogásoktól, amelyek a táj tel­ jességének pusztán csak valamely részét vagy aspektusát tartják szem előtt. Az előadás a tájszemlélet sokszínűsé­ gét és a tájfogalom történetét a tájértel­ mezés lételméleti (ontológiai) és isme­ retelméleti (episztemológiai) dimenziói mentén mutatja be. Ontológiai érte­ lemben a táj létére vonatkozó alap­ vető irányok egyrészt a tájat materi­ ális, vagy szellemi valóságnak tartó felfogások, másrészt a tájat termé­ szeti térként, vagy politikai, igazga­ tási egységként tekintő álláspontok. Ismeretelméletileg a különbsé­ get az embernek a tájhoz való viszo­ nya adja, a többféle ’szemüveg’, amin át a tájra tekintünk. Alapvető a tájban élők illetve a tájat alakítók látásmódja, ahol az ember maga is része, aktív for­ málója a tájnak, így ez egy belső néző­ pont. Lényeges a művészi ábrázolás, amely már bizonyos elszakadást, távol­ ságot, kívülről rátekintést feltételez, ugyanakkor sűrítetten látja és láttatja a táj lényegét, sajátos vonásait. Lényeges a tudományok nézőpontja is. A humán tudományok, kiemelten az esztétika az egységben látó, holisztikus megköze­ lítést képviselik, a természettudomá­ nyok pedig döntően a részekre bontó, analitikus szemléletet hordozzák. A tájértelmezés lételméleti és ismere­ telméleti dimenziói összekapcsolódnak, többféle kombinációt alkotva. A szellemi konstrukciót főként a művészet adja visz­ sza. A művészet gyakran természeti tér­ ként ábrázolja a tájat, de megragadhatja a politikai teret is a nemzeti sajátossá­ A TÁJSZEMLÉLET SOKSZÍNŰSÉGE ÉS A TÁJFOGALOM ALAKULÁSA EURÓPÁBAN DIVERSITY OF LANDSCAPE CONCEPTS AND THE EVOLVEMENT OF LANDSCAPE DEFINITIONS