Marius Róbert Tăslăvan, Albert Fekete, Beáta Csilla Surányi, Dániel Komes
{"title":"The Bethlen Castle Garden in Keresd at the turn of the 20th century","authors":"Marius Róbert Tăslăvan, Albert Fekete, Beáta Csilla Surányi, Dániel Komes","doi":"10.36249/4d.72.5115","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A keresdi várkastély és kert együttes az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb öröksége. A legtöbb fellelhető emlék ezen a helyszínen azonban a 18. és 19. században megjelenő tájképi kertről és főként annak historizáló kerti elemeiről maradt ránk. Korabeli levéltári adatok, feljegyzések, fényképes emlékek és számos tárgyi (terepi) emlék,valamint adatközlők szóbeli információi alapján körvonalazódni látszik a kert egykori állapota. Jelen tanulmányszerzői a keresdi kerttörténetet az elmúlt években diplomamunka, illetve kerttörténeti tanulmány keretében is feldolgozták. A tanulmány továbbiakban ezeket a kutatásokat használja fel, szintetizálva azokat és így részletezve a keresdi kerttörténetet, kifejezve annak relevanciáját egy meghatározott, néhány évtizedes időszakra vonatkoztatva. Jelen munka elsősorban a leíró jellegű történelmi források, a történeti térképek, a grafikai és művészeti ábrázolások, valamint a fennmaradt történeti fotók kutatásán és elemzésén alapul. Ezt a történeti kutatást a hely-színen végzett felmérések egészítik ki, amelyekhez társulnak a kert egyes területein végzett régészeti feltárások és geofizikai mérések eredményei. A levéltári anyagok közt fellelhető leltárak és összeírások, a hivatalos levelezésekés gazdasági iratok egyértelműen rávilágítanak a helyszín erdélyi viszonylatban kiemelkedő kerttörténeti értékeire és fontosságára, amely főként a Bethlen család tekintélyes pozíciójának, politikai és gazdasági kapcsolatainak tulajdonítható.A kutatás célja a 19-20. század fordulójára jellemzőkerti funkciók és elemek azonosítása, amely alapul szolgálhat a helyszín örökségvédelmi jelentőségének elismeréséhez, valamint egy jövőbeni kertmegújításhoz.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"141 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5115","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A keresdi várkastély és kert együttes az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb öröksége. A legtöbb fellelhető emlék ezen a helyszínen azonban a 18. és 19. században megjelenő tájképi kertről és főként annak historizáló kerti elemeiről maradt ránk. Korabeli levéltári adatok, feljegyzések, fényképes emlékek és számos tárgyi (terepi) emlék,valamint adatközlők szóbeli információi alapján körvonalazódni látszik a kert egykori állapota. Jelen tanulmányszerzői a keresdi kerttörténetet az elmúlt években diplomamunka, illetve kerttörténeti tanulmány keretében is feldolgozták. A tanulmány továbbiakban ezeket a kutatásokat használja fel, szintetizálva azokat és így részletezve a keresdi kerttörténetet, kifejezve annak relevanciáját egy meghatározott, néhány évtizedes időszakra vonatkoztatva. Jelen munka elsősorban a leíró jellegű történelmi források, a történeti térképek, a grafikai és művészeti ábrázolások, valamint a fennmaradt történeti fotók kutatásán és elemzésén alapul. Ezt a történeti kutatást a hely-színen végzett felmérések egészítik ki, amelyekhez társulnak a kert egyes területein végzett régészeti feltárások és geofizikai mérések eredményei. A levéltári anyagok közt fellelhető leltárak és összeírások, a hivatalos levelezésekés gazdasági iratok egyértelműen rávilágítanak a helyszín erdélyi viszonylatban kiemelkedő kerttörténeti értékeire és fontosságára, amely főként a Bethlen család tekintélyes pozíciójának, politikai és gazdasági kapcsolatainak tulajdonítható.A kutatás célja a 19-20. század fordulójára jellemzőkerti funkciók és elemek azonosítása, amely alapul szolgálhat a helyszín örökségvédelmi jelentőségének elismeréséhez, valamint egy jövőbeni kertmegújításhoz.