Institutional gardens are special green spaces offering different functional and ecological benefits that can effectively support the well-being of urban residents. However, the role of institutional green spaces has changed throughout history, within various socio-political systems, and there have been many historical examples of the public use of institutional gardens. Today, institutional gardens are considered part of urban green infrastructure, but due to restricted public access – differing from completely private to semi-public use – we cannot state that they are essential open spaces for regular residential recreation. Continuously increasing urban density prompted new ideas in this field, which are worth analysing in detail. The article aims to give a general overview of the main historical examples of the public use of institutional green spaces, and the ideologies and the social or environmental factors affecting the functional change. After that, the authors – based on a literature review and professional experience – overview the current characteristics of the various types of institution gardens, then investigate the opportunities to open them for public use. Finally, the challenges of public use are systematically analysed. A case study analysis is presented on how educational green spaces could contribute to climate adaptation. The case study also aims to show that there is great potential in systematic thinking and reconsidering the role of institutional gardens in urban green infrastructure.
{"title":"Opportunities for public use of the institutional gardens","authors":"Anita Reith, P. I. Balogh, Vera Takácsné Zajacz","doi":"10.36249/4d.72.4752","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.4752","url":null,"abstract":"Institutional gardens are special green spaces offering different functional and ecological benefits that can effectively support the well-being of urban residents. However, the role of institutional green spaces has changed throughout history, within various socio-political systems, and there have been many historical examples of the public use of institutional gardens. Today, institutional gardens are considered part of urban green infrastructure, but due to restricted public access – differing from completely private to semi-public use – we cannot state that they are essential open spaces for regular residential recreation. Continuously increasing urban density prompted new ideas in this field, which are worth analysing in detail. The article aims to give a general overview of the main historical examples of the public use of institutional green spaces, and the ideologies and the social or environmental factors affecting the functional change. After that, the authors – based on a literature review and professional experience – overview the current characteristics of the various types of institution gardens, then investigate the opportunities to open them for public use. Finally, the challenges of public use are systematically analysed. A case study analysis is presented on how educational green spaces could contribute to climate adaptation. The case study also aims to show that there is great potential in systematic thinking and reconsidering the role of institutional gardens in urban green infrastructure.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"69 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141835635","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Budai-hegyek város-közeli vonulatainak turisztikai fejlesztésében jelentős különbségek voltak. Az eltérő kialakítás okai között az erdősült hegyekkel szomszédos város-részek jellege, a városi közlekedési hálózatok kiépítése,a domborzati adottságok, a turisztikai vonzáspontokat jelentő objektumok és az erdőállományok egyaránt szerepelnek. A Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig terjedő erdőkben a kirándulók már a 19. század végén megjelentek. A Mátyás-hegytől a Csúcs-hegyig terjedő hegyvonulat esetében az első turisztikai fejlesztési lépésekre csak az 1930-as évektől került sor. Az Árpád-pihenőt 1929-ben, a Hármashatár-hegyi turistaházat 1932-ben, a vitorlázó repülőtér pilótaotthonát és a hangárokat 1940-ben avatták.A II. világháborút követően a Hármashatár-hegy csúcsától északra fekvő vitorlázó-repülőtéri bázis honvédségi kezelésbe került, a déli oldalon pedig „zavaró-állomást” építettek. Lezárt katonai területek ölelésében a látogatók elevenem érezték jól magukat, amit a csúcsra vezető jelzett turistautak áthelyezése tovább fokozott. A Hármashatár-hegy csúcsán felállított antenna-erdő látványa sem voltvonzó a turisták számára. A taposási terhelésre érzékeny sziklagyepeket a H autóbusszal érkező tömegek a virágok szedésével, a piknikezéssel és a téli ródlizással jelentősen károsították. Az MHSZ gyakorló pálya kiépítésével 1973-ban a Hármashatár-hegy nyugati lankáján a növényzetet maradandóan károsították. A vegetációt a sárkányrepülősök, majd a siklóernyősök a starthelyeken tönkretették.A turisztikai szempontból mostoha viszonyokon a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. jóvoltából a Hármashatár-hegyen folyamatosan sikerült javítani: 2016-ban átadták a Guckler Károly-kilátót, az egykori lezárt területen megnyitották a turistaházat, és a látogatók fogadására büfét nyitottak. A 495 m magas csúcs közelében az antennák látványa,az MHSZ pálya és a kerítések maradványai azonban még eltüntetésre várnak.
城市附近布达丘陵地区的旅游业发展存在显著差异。造成发展差异的原因包括毗邻森林山丘的城市地区的性质、城市交通网的发展、地形、旅游景点和森林覆盖率。在从 Széchenyi 山到 Hűvösvölgy 的森林中，19 世纪末就已经出现了徒步旅行者。从 Mátyás 山到 Csúcs 山的山脉在 20 世纪 30 年代才开始发展旅游业，1929 年开设了 Árpád 休息室，1932 年开设了 Hármashatár 山旅游屋，1940 年开设了滑翔机场的飞行员宿舍和机库。第二次世界大战后，哈马沙塔尔山顶北面的滑翔机基地被军队接管，并在南面修建了一个 "干扰站"。游客们在军事禁区的环绕中享受着轻松惬意的时光，而将有路标指示的徒步路径迁至山顶，则使游客们的心情更加愉悦。三面山顶的空中森林对游客也没有吸引力。乘坐 H 型巴士、采花、野餐和冬季漫步的人群严重破坏了对践踏十分敏感的岩石草地。1973 年，随着 MHSZ 训练跑道的修建，三座山西坡的植被遭到永久性破坏。由于皮利什林业公司的努力，哈马沙塔尔山的条件得到了不断改善：2016 年，古克勒-卡洛利观景台（Guckler Károly Lookout）开放，游客之家在以前的封闭区域开放，并开设了食堂接待游客。然而，在 495 米高的山顶附近，天线、MHSZ 轨道和围栏遗迹仍未拆除。
{"title":"The Rise and ambivalent development of Hármashatár Hill, a tourist destination in Budapest","authors":"Attila Csemez","doi":"10.36249/4d.72.5225","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5225","url":null,"abstract":"A Budai-hegyek város-közeli vonulatainak turisztikai fejlesztésében jelentős különbségek voltak. Az eltérő kialakítás okai között az erdősült hegyekkel szomszédos város-részek jellege, a városi közlekedési hálózatok kiépítése,a domborzati adottságok, a turisztikai vonzáspontokat jelentő objektumok és az erdőállományok egyaránt szerepelnek. A Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig terjedő erdőkben a kirándulók már a 19. század végén megjelentek. A Mátyás-hegytől a Csúcs-hegyig terjedő hegyvonulat esetében az első turisztikai fejlesztési lépésekre csak az 1930-as évektől került sor. Az Árpád-pihenőt 1929-ben, a Hármashatár-hegyi turistaházat 1932-ben, a vitorlázó repülőtér pilótaotthonát és a hangárokat 1940-ben avatták.A II. világháborút követően a Hármashatár-hegy csúcsától északra fekvő vitorlázó-repülőtéri bázis honvédségi kezelésbe került, a déli oldalon pedig „zavaró-állomást” építettek. Lezárt katonai területek ölelésében a látogatók elevenem érezték jól magukat, amit a csúcsra vezető jelzett turistautak áthelyezése tovább fokozott. A Hármashatár-hegy csúcsán felállított antenna-erdő látványa sem voltvonzó a turisták számára. A taposási terhelésre érzékeny sziklagyepeket a H autóbusszal érkező tömegek a virágok szedésével, a piknikezéssel és a téli ródlizással jelentősen károsították. Az MHSZ gyakorló pálya kiépítésével 1973-ban a Hármashatár-hegy nyugati lankáján a növényzetet maradandóan károsították. A vegetációt a sárkányrepülősök, majd a siklóernyősök a starthelyeken tönkretették.A turisztikai szempontból mostoha viszonyokon a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. jóvoltából a Hármashatár-hegyen folyamatosan sikerült javítani: 2016-ban átadták a Guckler Károly-kilátót, az egykori lezárt területen megnyitották a turistaházat, és a látogatók fogadására büfét nyitottak. A 495 m magas csúcs közelében az antennák látványa,az MHSZ pálya és a kerítések maradványai azonban még eltüntetésre várnak.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"104 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141835660","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A mai Magyarország területére eső tájképi kertek egyértelműen leolvashatók a Habsburg Birodalom kataszteri térképlapjairól. Jóllehet, ezek a térképek egy kiragadott, szűk időintervallum állapotát rögzítik, mégis nagyon jó áttekintést nyújtanak a XIX. század második felében létezett kertekről. A víz tájképi kerti alkalmazásának jelentőségét alátámasztja, hogy közel 40%-a az akkor térképen rögzített parkoknak rendelkezett olyan jelentős vízarchitektúrával vagy természetes vízzel, amelyet érdemesnek tartottak ábrázolni. Kutatásunk eredményeképpen fény derült arra, hogy a magyarországi tájképi kertek egy adott időszakában milyen szerepet kapott a víz, milyen megjelenési formái voltak, és a parkok elrendezésében hol kaptak helyet, valamint a vizes elemet adó tájképi kertek milyen– vármegyék szerinti – eloszlásban jelentek meg.
{"title":"The Use of water in 19th century landscape gardens as represented on cadastral maps","authors":"Miklós Gyurasza, M. Sárospataki","doi":"10.36249/4d.72.5311","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5311","url":null,"abstract":"A mai Magyarország területére eső tájképi kertek egyértelműen leolvashatók a Habsburg Birodalom kataszteri térképlapjairól. Jóllehet, ezek a térképek egy kiragadott, szűk időintervallum állapotát rögzítik, mégis nagyon jó áttekintést nyújtanak a XIX. század második felében létezett kertekről. A víz tájképi kerti alkalmazásának jelentőségét alátámasztja, hogy közel 40%-a az akkor térképen rögzített parkoknak rendelkezett olyan jelentős vízarchitektúrával vagy természetes vízzel, amelyet érdemesnek tartottak ábrázolni. Kutatásunk eredményeképpen fény derült arra, hogy a magyarországi tájképi kertek egy adott időszakában milyen szerepet kapott a víz, milyen megjelenési formái voltak, és a parkok elrendezésében hol kaptak helyet, valamint a vizes elemet adó tájképi kertek milyen– vármegyék szerinti – eloszlásban jelentek meg.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"38 s172","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141835309","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The study explores the online communication regarding three Budapest public parks opened in 2022, investigating what type of information is available about them to a wide audience and how vital ecological processes and living park elements are represented. Applying the methodof content analysis, the selected texts from primary (online platforms related to client, designer, or contractor) and secondary (interviews with designers, professionalpraises) sources were coded. The ten main code groups give an overview of the major fields and components of green space development projects. Each field appears in a different degree of importance, but the proportion of Design aspectscodes is similar for the three projects. Sustainability is mentioned in all three, suggesting that it is a key factor in the positive public perception of the project. However, the depth with which this is discussed varies, being merely an empty token in certain contexts. In the case of one project, there was regular communication about the project implementation on behalf of the creators. This is the same project that gives the most detailed information about living park elements and the ecological processes taking place between them. It is concluded that the conscious and responsible online communication about public green space projects has the potential to raise awareness by increasing the knowledge about and visibility of the essential ecosystem services provided by parks and green infrastructure in general, thereby contributing to their long-term protection.
{"title":"What does the Internet tell us about green spaces?","authors":"Patrícia Szabó, M. Sárospataki","doi":"10.36249/4d.72.5379","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5379","url":null,"abstract":"The study explores the online communication regarding three Budapest public parks opened in 2022, investigating what type of information is available about them to a wide audience and how vital ecological processes and living park elements are represented. Applying the methodof content analysis, the selected texts from primary (online platforms related to client, designer, or contractor) and secondary (interviews with designers, professionalpraises) sources were coded. The ten main code groups give an overview of the major fields and components of green space development projects. Each field appears in a different degree of importance, but the proportion of Design aspectscodes is similar for the three projects. Sustainability is mentioned in all three, suggesting that it is a key factor in the positive public perception of the project. However, the depth with which this is discussed varies, being merely an empty token in certain contexts. In the case of one project, there was regular communication about the project implementation on behalf of the creators. This is the same project that gives the most detailed information about living park elements and the ecological processes taking place between them. It is concluded that the conscious and responsible online communication about public green space projects has the potential to raise awareness by increasing the knowledge about and visibility of the essential ecosystem services provided by parks and green infrastructure in general, thereby contributing to their long-term protection.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"67 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141835247","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Marius Róbert Tăslăvan, Albert Fekete, Beáta Csilla Surányi, Dániel Komes
A keresdi várkastély és kert együttes az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb öröksége. A legtöbb fellelhető emlék ezen a helyszínen azonban a 18. és 19. században megjelenő tájképi kertről és főként annak historizáló kerti elemeiről maradt ránk. Korabeli levéltári adatok, feljegyzések, fényképes emlékek és számos tárgyi (terepi) emlék,valamint adatközlők szóbeli információi alapján körvonalazódni látszik a kert egykori állapota. Jelen tanulmányszerzői a keresdi kerttörténetet az elmúlt években diplomamunka, illetve kerttörténeti tanulmány keretében is feldolgozták. A tanulmány továbbiakban ezeket a kutatásokat használja fel, szintetizálva azokat és így részletezve a keresdi kerttörténetet, kifejezve annak relevanciáját egy meghatározott, néhány évtizedes időszakra vonatkoztatva. Jelen munka elsősorban a leíró jellegű történelmi források, a történeti térképek, a grafikai és művészeti ábrázolások, valamint a fennmaradt történeti fotók kutatásán és elemzésén alapul. Ezt a történeti kutatást a hely-színen végzett felmérések egészítik ki, amelyekhez társulnak a kert egyes területein végzett régészeti feltárások és geofizikai mérések eredményei. A levéltári anyagok közt fellelhető leltárak és összeírások, a hivatalos levelezésekés gazdasági iratok egyértelműen rávilágítanak a helyszín erdélyi viszonylatban kiemelkedő kerttörténeti értékeire és fontosságára, amely főként a Bethlen család tekintélyes pozíciójának, politikai és gazdasági kapcsolatainak tulajdonítható.A kutatás célja a 19-20. század fordulójára jellemzőkerti funkciók és elemek azonosítása, amely alapul szolgálhat a helyszín örökségvédelmi jelentőségének elismeréséhez, valamint egy jövőbeni kertmegújításhoz.
{"title":"The Bethlen Castle Garden in Keresd at the turn of the 20th century","authors":"Marius Róbert Tăslăvan, Albert Fekete, Beáta Csilla Surányi, Dániel Komes","doi":"10.36249/4d.72.5115","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5115","url":null,"abstract":"A keresdi várkastély és kert együttes az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb öröksége. A legtöbb fellelhető emlék ezen a helyszínen azonban a 18. és 19. században megjelenő tájképi kertről és főként annak historizáló kerti elemeiről maradt ránk. Korabeli levéltári adatok, feljegyzések, fényképes emlékek és számos tárgyi (terepi) emlék,valamint adatközlők szóbeli információi alapján körvonalazódni látszik a kert egykori állapota. Jelen tanulmányszerzői a keresdi kerttörténetet az elmúlt években diplomamunka, illetve kerttörténeti tanulmány keretében is feldolgozták. A tanulmány továbbiakban ezeket a kutatásokat használja fel, szintetizálva azokat és így részletezve a keresdi kerttörténetet, kifejezve annak relevanciáját egy meghatározott, néhány évtizedes időszakra vonatkoztatva. Jelen munka elsősorban a leíró jellegű történelmi források, a történeti térképek, a grafikai és művészeti ábrázolások, valamint a fennmaradt történeti fotók kutatásán és elemzésén alapul. Ezt a történeti kutatást a hely-színen végzett felmérések egészítik ki, amelyekhez társulnak a kert egyes területein végzett régészeti feltárások és geofizikai mérések eredményei. A levéltári anyagok közt fellelhető leltárak és összeírások, a hivatalos levelezésekés gazdasági iratok egyértelműen rávilágítanak a helyszín erdélyi viszonylatban kiemelkedő kerttörténeti értékeire és fontosságára, amely főként a Bethlen család tekintélyes pozíciójának, politikai és gazdasági kapcsolatainak tulajdonítható.A kutatás célja a 19-20. század fordulójára jellemzőkerti funkciók és elemek azonosítása, amely alapul szolgálhat a helyszín örökségvédelmi jelentőségének elismeréséhez, valamint egy jövőbeni kertmegújításhoz.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"141 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141850469","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
H. Hansson, F. Mwango, L. S. Holm, Maria Nyström Reuterswärd
This paper describes two comparative case studies; one co-crafted playground workshop conducted in central Gothenburg, Sweden and one in Dunga Beach, Kisumu, Kenya. The idea behind the workshops was a hands-on, co-crafting playground that explored the intersection between crafts, design, play, and space innovatively. Local designers, architects, students, craftsmen and citizens collaborated in activating dormant public places through building a temporary playground with co-creation in focus. It also explored how play might become more than just a child’s activity. The workshop in Gothenburg was held for five days in Vasaparken, a central park in Gothenburg, Sweden while the workshops in Kisumu were held for a total of three days. The workshop investigated how a ‘Do It Yourself’ craft activity could become a catalyst for: collaboration and knowledge sharing between stakeholders in neighborhoods; activating dormant or derelict public spaces and/or local livelihoods; opening up opportunities in predefined, functionally determined urban environments; new arenas for design & craft production; encountering the unexpected and spurring social imagination. The research question was: How can the concept of the co-crafted playground provide an action space that supports building collaborative capabilities, with the goal of contributing to more sustainable cities and communities? Contributions of these workshops include: reflections around what values and challenges collaborative work in public spaces between various stakeholders gives to a design-process aimed for positive social change. The paper also contributes to a discussion about how designers and craftsmen can benefit from each other by finding arenas for collaborative work, and finally: a discussion of what we can learn by comparing different cases in Scandinavia and East-Africa. The method used was action research and reflexive comparative case studies. Data was collected from both children and adults through environmental autobiographies. The process was documented through photography, sketching and note taking. Observations and interviews were conducted throughout the process.
{"title":"Creating the crafted playground through co-design : providing an action space for creating collaborative capabilities","authors":"H. Hansson, F. Mwango, L. S. Holm, Maria Nyström Reuterswärd","doi":"10.36249/55.56.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/55.56.6","url":null,"abstract":"This paper describes two comparative case studies; one co-crafted playground workshop conducted in central Gothenburg, Sweden and one in Dunga Beach, Kisumu, Kenya. The idea behind the workshops was a hands-on, co-crafting playground that explored the intersection between crafts, design, play, and space innovatively. Local designers, architects, students, craftsmen and citizens collaborated in activating dormant public places through building a temporary playground with co-creation in focus. It also explored how play might become more than just a child’s activity. The workshop in Gothenburg was held for five days in Vasaparken, a central park in Gothenburg, Sweden while the workshops in Kisumu were held for a total of three days. The workshop investigated how a ‘Do It Yourself’ craft activity could become a catalyst for: collaboration and knowledge sharing between stakeholders in neighborhoods; activating dormant or derelict public spaces and/or local livelihoods; opening up opportunities in predefined, functionally determined urban environments; new arenas for design & craft production; encountering the unexpected and spurring social imagination. The research question was: How can the concept of the co-crafted playground provide an action space that supports building collaborative capabilities, with the goal of contributing to more sustainable cities and communities? Contributions of these workshops include: reflections around what values and challenges collaborative work in public spaces between various stakeholders gives to a design-process aimed for positive social change. The paper also contributes to a discussion about how designers and craftsmen can benefit from each other by finding arenas for collaborative work, and finally: a discussion of what we can learn by comparing different cases in Scandinavia and East-Africa. The method used was action research and reflexive comparative case studies. Data was collected from both children and adults through environmental autobiographies. The process was documented through photography, sketching and note taking. Observations and interviews were conducted throughout the process.","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116744162","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mihály Mőcsényi Garden Art and Garden History Workshop and Conference Series","authors":"Barbara Sólyom","doi":"10.36249/60.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/60.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129258243","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Geodetic survey in landscape architecture","authors":"S. Vajda, M. Sárospataki","doi":"10.36249/60.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/60.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114795493","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"The European Landscape Convention of the Council of Europe and the Landscape Award of the Council of Europe","authors":"M. Déjeant-Pons","doi":"10.36249/53.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/53.3","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126005906","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
P. Balogh, I. Nagy, Anita Reith, Vera Takácsné Zajacz, V. Teremy
There is an increasing emphasis on children’s perspectives in the urban
在城市里，人们越来越强调儿童的观点
{"title":"Child-Friendly Urban Landscapes : The Meaning of Child-Friendly Urban Open Spaces and the Opportunities for Implementing Initiatives in Hungary","authors":"P. Balogh, I. Nagy, Anita Reith, Vera Takácsné Zajacz, V. Teremy","doi":"10.36249/55.56.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/55.56.7","url":null,"abstract":"There is an increasing emphasis on children’s perspectives in the urban","PeriodicalId":145141,"journal":{"name":"4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131024873","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：