{"title":"A helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások összehasonlító vizsgálata","authors":"Dorka T. Nagy-Pető, Zoltán Szakály, V. Kiss","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.05","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja \nNapjainkban a helyi gazdaságok támogatását célzó kampányok és az etnocentrikus gondolkodás erősödése figyelhető meg világszinten, amit a pandémia csak továbberősített. A rövid ellátási láncok és a helyi termékek a fenntartható fogyasztás szempontjából is felértékelődtek, és a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kutatásaink keretében arra kerestük a választ, hogy mit tekintenek a magyar vásárlók helyi terméknek és származását tekintve, milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben. \nAlkalmazott módszertan \nAz alapkutatást 2019-ben végeztük (N=500), majd megismételtük 2021-ben (N=1000) mindkét esetben egy-egy reprezentatív, országos mintán. A minták mindkét alkalommal nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatívak voltak. A mintavétel során az egyes régiókban és a kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosít a megfelelő válaszadók kiválasztásához. A felkeresett háztartásban lakó személyek közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt. \nLegfontosabb eredmények \nAz összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy 2021-ben a megkérdezettek nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ez minden szempontra igaz, de közülük is kiemelkedik a kis földrajzi távolság, a helyi munkaerő foglalkoztatása és a hagyományos termelési eljárás. A fogyasztók 2021-ben elfogadóbbak a saját és a szomszéd településről, illetve a megyéből és a régióból származó helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ennek alapján a származási távolságot is rugalmasabban kezelik, vagyis jobban elfogadják a nagyobb földrajzi távolságot. \nGyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat \nA leírtak alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek tágabban értelmezik a helyi termékek fogalmát, azokat már kevésbé csak egyetlen településre vonatkoztatják. A leírtak azt jelentik, hogy a termelők nagyobb távolságból származó termékeket is „címkézhetnek” helyinek, a döntéshozóknak pedig érdemes átgondolni a jelenlegi származási távolság kritériumát.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Marketing & Menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.05","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány célja
Napjainkban a helyi gazdaságok támogatását célzó kampányok és az etnocentrikus gondolkodás erősödése figyelhető meg világszinten, amit a pandémia csak továbberősített. A rövid ellátási láncok és a helyi termékek a fenntartható fogyasztás szempontjából is felértékelődtek, és a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kutatásaink keretében arra kerestük a választ, hogy mit tekintenek a magyar vásárlók helyi terméknek és származását tekintve, milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben.
Alkalmazott módszertan
Az alapkutatást 2019-ben végeztük (N=500), majd megismételtük 2021-ben (N=1000) mindkét esetben egy-egy reprezentatív, országos mintán. A minták mindkét alkalommal nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatívak voltak. A mintavétel során az egyes régiókban és a kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosít a megfelelő válaszadók kiválasztásához. A felkeresett háztartásban lakó személyek közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt.
Legfontosabb eredmények
Az összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy 2021-ben a megkérdezettek nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ez minden szempontra igaz, de közülük is kiemelkedik a kis földrajzi távolság, a helyi munkaerő foglalkoztatása és a hagyományos termelési eljárás. A fogyasztók 2021-ben elfogadóbbak a saját és a szomszéd településről, illetve a megyéből és a régióból származó helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ennek alapján a származási távolságot is rugalmasabban kezelik, vagyis jobban elfogadják a nagyobb földrajzi távolságot.
Gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat
A leírtak alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek tágabban értelmezik a helyi termékek fogalmát, azokat már kevésbé csak egyetlen településre vonatkoztatják. A leírtak azt jelentik, hogy a termelők nagyobb távolságból származó termékeket is „címkézhetnek” helyinek, a döntéshozóknak pedig érdemes átgondolni a jelenlegi származási távolság kritériumát.