{"title":"Újvidék (Novi Sad) városfejlődése és regionális szerepkörének sajátosságai","authors":"Imre Nagy","doi":"10.32976/stratfuz.2023.28","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A szerbiai Újvidék azon kevés európai városok egyike, amely a 20. század egyébként eseménytelen második felében drámai folyamatokkal terhelve lépett a 21. századba. A középső őskőkorszak (paleolitikum) óta tartó folyamatos fejlődés után a 19. századi kistelepülés a Duna menti bánság, majd a II. világháború után a tartományi közigazgatás, illetve a régió központjává nőtte ki magát. A stabil gazdasági növekedés megerősítette regionális szerepkörét, és Jugoszlávia felbomlását, majd az új állam geopolitikai helyzetének változását követően is a város területi és funkcionális szerepkörének fejlődése tovább tart, aminek következtében Szerbia második városává nőtte ki magát. A tanulmány felvázolja Újvidék urbanizációját és fejlődéstörténetét, morfológiai fejlődését, amelyet a demográfiai és regionális szerepkör változásának kölcsönhatása irányított, különös tekintettel a 20. század végének történéseire, valamint a 21. század elejének fejlődési próbálkozásaira.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.28","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A szerbiai Újvidék azon kevés európai városok egyike, amely a 20. század egyébként eseménytelen második felében drámai folyamatokkal terhelve lépett a 21. századba. A középső őskőkorszak (paleolitikum) óta tartó folyamatos fejlődés után a 19. századi kistelepülés a Duna menti bánság, majd a II. világháború után a tartományi közigazgatás, illetve a régió központjává nőtte ki magát. A stabil gazdasági növekedés megerősítette regionális szerepkörét, és Jugoszlávia felbomlását, majd az új állam geopolitikai helyzetének változását követően is a város területi és funkcionális szerepkörének fejlődése tovább tart, aminek következtében Szerbia második városává nőtte ki magát. A tanulmány felvázolja Újvidék urbanizációját és fejlődéstörténetét, morfológiai fejlődését, amelyet a demográfiai és regionális szerepkör változásának kölcsönhatása irányított, különös tekintettel a 20. század végének történéseire, valamint a 21. század elejének fejlődési próbálkozásaira.