{"title":"Rendőri vezetők és mesterhallgatók viszonyulásai a rendőrségi reformhoz – két(féle) empíria közös metszete","authors":"Árpád Budavári, Katalin Molnár","doi":"10.32577/mr.2024.1.9","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja a két szerzőnek a rendőrség foglalkozási kultúrájával és szervezeti átalakítására vonatkozó reformmal kapcsolatos kutatási eredményeinek összevetése. Az első az akkori országos rendőrfőkapitány által 2009-bena rendészeti stratégiaalkotás részeként megrendelt kutatás a rendészeti foglalkozási kultúra átalakításának stratégiai koncepcióját megalapozó felmérés, valamint ezt követően a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakos hallgatói körében végzett empirikus adatfelvétel eredményeit tartalmazza. A második „A reform és a közösség alapú működés kilátásai a magyar rendőrségen” című doktori kutatás részeként egy magyar vármegye rendőri vezetőinek körében a biztonság értelmezése, az együttműködési készség felmérése és a közbiztonsági problémák definiálása tárgyában készített 19 interjú eredményeinek vizsgálata.A két szerző különböző célcsoportokon elvégzett, egymástól időben jelentősen elkülönülő kutatása különböző eredményekre vezetett. Az első végkövetkeztetéseként a rendészeti rendszer teljes reformját javasolja, míg a második alapvetően a rendészet működését érintő belső szakmai folyamatok evolúcióját tartja szükségesnek. A két különböző megközelítés azonban a rendőrség állapotát, a beavatkozási pontokat érintően számos hasonló megállapításra jut.A két kutatás egy tanulmányban történő összevetése rámutat, hogy a rendészeti oktatásban és a rendészet gyakorló művelésében jártas szakemberek között a rendőrség működését érintően nincs jelentős ellentmondás. Álláspontjaikban az alapvető eltérés a változtatás módjában és mértékében mutatkozik meg, ez pedig – tekintve a közös célt – egyáltalán nem tűnik feloldhatatlan ellentétnek.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"27 16","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar rendészet","FirstCategoryId":"0","ListUrlMain":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.9","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány célja a két szerzőnek a rendőrség foglalkozási kultúrájával és szervezeti átalakítására vonatkozó reformmal kapcsolatos kutatási eredményeinek összevetése. Az első az akkori országos rendőrfőkapitány által 2009-bena rendészeti stratégiaalkotás részeként megrendelt kutatás a rendészeti foglalkozási kultúra átalakításának stratégiai koncepcióját megalapozó felmérés, valamint ezt követően a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakos hallgatói körében végzett empirikus adatfelvétel eredményeit tartalmazza. A második „A reform és a közösség alapú működés kilátásai a magyar rendőrségen” című doktori kutatás részeként egy magyar vármegye rendőri vezetőinek körében a biztonság értelmezése, az együttműködési készség felmérése és a közbiztonsági problémák definiálása tárgyában készített 19 interjú eredményeinek vizsgálata.A két szerző különböző célcsoportokon elvégzett, egymástól időben jelentősen elkülönülő kutatása különböző eredményekre vezetett. Az első végkövetkeztetéseként a rendészeti rendszer teljes reformját javasolja, míg a második alapvetően a rendészet működését érintő belső szakmai folyamatok evolúcióját tartja szükségesnek. A két különböző megközelítés azonban a rendőrség állapotát, a beavatkozási pontokat érintően számos hasonló megállapításra jut.A két kutatás egy tanulmányban történő összevetése rámutat, hogy a rendészeti oktatásban és a rendészet gyakorló művelésében jártas szakemberek között a rendőrség működését érintően nincs jelentős ellentmondás. Álláspontjaikban az alapvető eltérés a változtatás módjában és mértékében mutatkozik meg, ez pedig – tekintve a közös célt – egyáltalán nem tűnik feloldhatatlan ellentétnek.