A modern fizikai védelmi rendszerek elterjedése és alkalmazásuk Magyarországon a rendszerváltozástól datálható, hiszen az átállás biztosította a hozzáférés lehetőségét addig nálunk nem látott, nem használt rendszerekhez. A technika fejlődése magával hozta az iparág fejlesztését is, illetve a telepítéshez és fenntartáshoz szükséges tudás megszerzése is igényként jelent meg. A kapitalizálódás megteremtette a vagyonvédelmi piacot, illetve szélesítette azt. A biztonsági kultúra kialakítása a magántulajdon megjelenésével elengedhetetlen volt, de ez a fajta megközelítés igazán a multinacionális vállalatoknál valósult meg, hiszen ezek megjelenésével hozták magukkal az anyacégeknél és a más országokban megszerzett tudást, tapasztalatot. A fizikai védelmi rendszerek komplexitása, egyre autonómabb működésük igényelte, hogy az irányítás, információk kezelése és analizálása centralizáltan történjen, a reakciók gyorsak és átláthatóak legyenek, így létrejöttek a biztonsági központok, amelyeknek kulcsszerepe van az objektum elvárt biztonsági szintjének fenntartásában.
{"title":"A fizikai védelmi rendszerek és a biztonsági központ","authors":"Frigyes Gubics, Tamás Horváth","doi":"10.32577/mr.2024.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.6","url":null,"abstract":"A modern fizikai védelmi rendszerek elterjedése és alkalmazásuk Magyarországon a rendszerváltozástól datálható, hiszen az átállás biztosította a hozzáférés lehetőségét addig nálunk nem látott, nem használt rendszerekhez. A technika fejlődése magával hozta az iparág fejlesztését is, illetve a telepítéshez és fenntartáshoz szükséges tudás megszerzése is igényként jelent meg. A kapitalizálódás megteremtette a vagyonvédelmi piacot, illetve szélesítette azt. A biztonsági kultúra kialakítása a magántulajdon megjelenésével elengedhetetlen volt, de ez a fajta megközelítés igazán a multinacionális vállalatoknál valósult meg, hiszen ezek megjelenésével hozták magukkal az anyacégeknél és a más országokban megszerzett tudást, tapasztalatot. A fizikai védelmi rendszerek komplexitása, egyre autonómabb működésük igényelte, hogy az irányítás, információk kezelése és analizálása centralizáltan történjen, a reakciók gyorsak és átláthatóak legyenek, így létrejöttek a biztonsági központok, amelyeknek kulcsszerepe van az objektum elvárt biztonsági szintjének fenntartásában.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"8 26","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141816248","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A szerző a 2006 és 2010 között Magyarországon működött Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerepét és működését vizsgálja, értékeli. Hazánkban nem voltak hagyományai e két terület együttes irányításának a közhatalmon belül. A reformot azzal a szándékkal vezették be, hogy erősödjék a politikai vezetés és irányítás a végrehajtó hatalmon belül. A következtetés: a struktúra átszervezése nem minősíthető óriási hibának, de érzékelhető fejlődést sem eredményezett a közbiztonság és a jogbiztonság menedzselésében. A miniszterelnök erősödő pozíciója az adott minisztériumi rendszer jelentőségének a csökkenéséhez vezetett. Mindazonáltal az egyes szervezeti megoldások jelentősége még kriminológiai megközelítésben sem becsülhető le, például a korrupció elleni küzdelem esélyei szempontjából.
{"title":"Volt egyszer egy minisztérium","authors":"László Korinek","doi":"10.32577/mr.2024.1.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.13","url":null,"abstract":"A szerző a 2006 és 2010 között Magyarországon működött Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerepét és működését vizsgálja, értékeli. Hazánkban nem voltak hagyományai e két terület együttes irányításának a közhatalmon belül. A reformot azzal a szándékkal vezették be, hogy erősödjék a politikai vezetés és irányítás a végrehajtó hatalmon belül. A következtetés: a struktúra átszervezése nem minősíthető óriási hibának, de érzékelhető fejlődést sem eredményezett a közbiztonság és a jogbiztonság menedzselésében. A miniszterelnök erősödő pozíciója az adott minisztériumi rendszer jelentőségének a csökkenéséhez vezetett. Mindazonáltal az egyes szervezeti megoldások jelentősége még kriminológiai megközelítésben sem becsülhető le, például a korrupció elleni küzdelem esélyei szempontjából.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"23 17","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141814399","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Recenzió Mátyás Szabolcs Bűnözésföldrajz című könyvéről","authors":"Vince Vári","doi":"10.32577/mr.2024.1.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.16","url":null,"abstract":"recenzió","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"16 13","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141814590","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A városfejlődés egyes szakaszainak vizsgálata többnyire a földrajz és a településszociológia kutatóinak a kutatási területéhez tartozik. A bűnözés vizsgálatát pedig a kriminológia, a rendészettudomány és a földrajztudomány képviselői végzik. A városfejlődés bűnözésének vizsgálata viszont úgyszólván fehér folt a magyar tudomány palettáján, ezért kutatásom irányvonala újszerűnek tekinthető, mivel eddig hazánkban nagyon kevesen foglalkoztak ezzel a témával specifikus irányítottsággal.A városfejlődés szakaszainak bemutatását követően Józsefváros esetében vizsgálom meg az egyes szakaszokat és azoknak a bűnözésre gyakorolt hatását. A címben megjelölt kutatás hiánypótlónak mondható, mivel a VIII. kerület esetében bűnözésföldrajzi aspektusú tanulmány több mint három évtizede nem látott napvilágot, és mint olyan, egy hosszabb távú bűnözésföldrajzi aspektusú vizsgálatnak a kezdő lépése. A későbbiekben Józsefváros területén egy nagyobb volumenű, kérdőíves felmérést is kívánok végezni a témában.
{"title":"A városfejlődési szakaszok és a bűnözés kapcsolata a főváros VIII. kerületében","authors":"László Bói","doi":"10.32577/mr.2024.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.2","url":null,"abstract":"A városfejlődés egyes szakaszainak vizsgálata többnyire a földrajz és a településszociológia kutatóinak a kutatási területéhez tartozik. A bűnözés vizsgálatát pedig a kriminológia, a rendészettudomány és a földrajztudomány képviselői végzik. A városfejlődés bűnözésének vizsgálata viszont úgyszólván fehér folt a magyar tudomány palettáján, ezért kutatásom irányvonala újszerűnek tekinthető, mivel eddig hazánkban nagyon kevesen foglalkoztak ezzel a témával specifikus irányítottsággal.A városfejlődés szakaszainak bemutatását követően Józsefváros esetében vizsgálom meg az egyes szakaszokat és azoknak a bűnözésre gyakorolt hatását. A címben megjelölt kutatás hiánypótlónak mondható, mivel a VIII. kerület esetében bűnözésföldrajzi aspektusú tanulmány több mint három évtizede nem látott napvilágot, és mint olyan, egy hosszabb távú bűnözésföldrajzi aspektusú vizsgálatnak a kezdő lépése. A későbbiekben Józsefváros területén egy nagyobb volumenű, kérdőíves felmérést is kívánok végezni a témában.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"15 22","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141814772","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Community policing is a philosophy, part of the policing work carried out by the police, whose main aim is to create and maintain public safety. The emergence of social media in policing also led to optimism about the potential of it to transform and improve police-citizen relations. The study introduces the concept of e-community policing, a set of problem identification and solutions generated by communication activities between the two parties in the online sphere. The main questions of the research examine the platforms, methods and tools used by the Hungarian Police to meet these communication challenges. The research observes the interfaces of the organisation’s official website, Instagram profile and Facebook page. The corpus of the research analyses the news items that appeared on all three platforms (n = 28) from the posts of the first month (22 June 2020 – 21 July 2020) (N = 843). The quantitative data of the results show that the platforms share content in line with the expectations of other target groups, and the qualitative data show that social media platforms are trying to respond to the challenges of the information society and to develop a more direct relationship with citizens, both in style and in language.
{"title":"E-Community Policing","authors":"Erna Uricska, Zsolt Lippai","doi":"10.32577/mr.2024.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.5","url":null,"abstract":"Community policing is a philosophy, part of the policing work carried out by the police, whose main aim is to create and maintain public safety. The emergence of social media in policing also led to optimism about the potential of it to transform and improve police-citizen relations. The study introduces the concept of e-community policing, a set of problem identification and solutions generated by communication activities between the two parties in the online sphere. The main questions of the research examine the platforms, methods and tools used by the Hungarian Police to meet these communication challenges. The research observes the interfaces of the organisation’s official website, Instagram profile and Facebook page. The corpus of the research analyses the news items that appeared on all three platforms (n = 28) from the posts of the first month (22 June 2020 – 21 July 2020) (N = 843). The quantitative data of the results show that the platforms share content in line with the expectations of other target groups, and the qualitative data show that social media platforms are trying to respond to the challenges of the information society and to develop a more direct relationship with citizens, both in style and in language.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"22 24","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141816053","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjainkra a rendészet mint állami monopólium paradigma megtörésével a rendfenntartás szükségszerű pluralizálódását, a magánbiztonság és a polgári rendfenntartás előtérbe kerülését, az állami rendészet egyeduralmának megtörését figyelhetjük meg.Hazánk 64 000 fős polgárőrsége 2200 szervezetbe tömörülve, a rendőrség stratégiai partnereként a helyi önkormányzatokkal együttműködve végzi bűnmegelőzési tevékenységét, amelynek egyik szembetűnő megvalósulása a hazai fesztiválturizmus biztonságának, azaz a rendezvénybiztosítások rendészettudományi aspektusainak elemzésével jeleníthető meg.Tanulmányomban a polgárőrség megalakulásának történeti fejlődését, alaptevékenységét, illetve a rendezvények és fesztiválok biztosításában betöltött szerepét vizsgáltam. A szakirodalom feldolgozása mellett kérdőíves kutatásom eredményeit felhasználva próbáltam rámutatni a helyi polgárőrség komplex, komplementer rendészeti szerepére a közbiztonság garantálásban, ezen belül is nagyobb hangsúlyt fektetve a rendezvénybiztosítási szektorban nyújtott kiemelkedő tevékenységére.
{"title":"A helyi polgárőrség szerepe a rendezvények biztonságának szavatolásában","authors":"Tamás Suszter","doi":"10.32577/mr.2024.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.8","url":null,"abstract":"Napjainkra a rendészet mint állami monopólium paradigma megtörésével a rendfenntartás szükségszerű pluralizálódását, a magánbiztonság és a polgári rendfenntartás előtérbe kerülését, az állami rendészet egyeduralmának megtörését figyelhetjük meg.Hazánk 64 000 fős polgárőrsége 2200 szervezetbe tömörülve, a rendőrség stratégiai partnereként a helyi önkormányzatokkal együttműködve végzi bűnmegelőzési tevékenységét, amelynek egyik szembetűnő megvalósulása a hazai fesztiválturizmus biztonságának, azaz a rendezvénybiztosítások rendészettudományi aspektusainak elemzésével jeleníthető meg.Tanulmányomban a polgárőrség megalakulásának történeti fejlődését, alaptevékenységét, illetve a rendezvények és fesztiválok biztosításában betöltött szerepét vizsgáltam. A szakirodalom feldolgozása mellett kérdőíves kutatásom eredményeit felhasználva próbáltam rámutatni a helyi polgárőrség komplex, komplementer rendészeti szerepére a közbiztonság garantálásban, ezen belül is nagyobb hangsúlyt fektetve a rendezvénybiztosítási szektorban nyújtott kiemelkedő tevékenységére.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"16 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141816099","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Aktualitását elveszíteni képtelen tárgykör a szabadságvesztés-büntetés és a reintegráció kapcsolata, a zárt világból szabadult fogvatartott sikerességének, helytállásának pozitív befolyásolása. Össztársadalmi érdek, hogy a büntetését letöltött személy a szabad világban törvényes keretek között tudjon érvényesülni, hogy kriminogén faktorok okán ne lépjen ismét a bűn útjára. Ezen összetett és figyelemre érdemes téma apropóján már számos kutatás született, hiszen mind a szabadságvesztésnek, mind a reintegrációnak számos olyan aspektusa van, amelyet tágabb – nem kizárólag kutatói – érdeklődés övez. A börtönártalmak, a kapcsolattartás fontossága és mibenléte, a speciális rezsimrendszer vagy éppen az, hogy pontosan mennyi időt értünk hosszú tartam alatt, azért ilyen fontos, mert társadalmunk milyensége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy legtöbbünk számára láthatatlan közösségben milyen impulzusok érték azon személyt, akire szabadulása után egyszerre kerül az új élet, a tiszta lap reménye és terhe.
{"title":"A hosszú tartamú szabadságvesztés és a reintegráció","authors":"A. Brezovszki","doi":"10.32577/mr.2024.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.1","url":null,"abstract":"Aktualitását elveszíteni képtelen tárgykör a szabadságvesztés-büntetés és a reintegráció kapcsolata, a zárt világból szabadult fogvatartott sikerességének, helytállásának pozitív befolyásolása. Össztársadalmi érdek, hogy a büntetését letöltött személy a szabad világban törvényes keretek között tudjon érvényesülni, hogy kriminogén faktorok okán ne lépjen ismét a bűn útjára. Ezen összetett és figyelemre érdemes téma apropóján már számos kutatás született, hiszen mind a szabadságvesztésnek, mind a reintegrációnak számos olyan aspektusa van, amelyet tágabb – nem kizárólag kutatói – érdeklődés övez. A börtönártalmak, a kapcsolattartás fontossága és mibenléte, a speciális rezsimrendszer vagy éppen az, hogy pontosan mennyi időt értünk hosszú tartam alatt, azért ilyen fontos, mert társadalmunk milyensége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy legtöbbünk számára láthatatlan közösségben milyen impulzusok érték azon személyt, akire szabadulása után egyszerre kerül az új élet, a tiszta lap reménye és terhe.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"23 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141815567","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
„A modern és posztmodern terrorizmus: változatos elkövetési módszerek és eszközök” című tanulmányunkban megvizsgáltuk a modern és a posztmodern terrorizmus jellemzőit, az elkövetési módok és az eszközök változását, és esettanulmányok mentén elemeztük az elkövetések jelentette kihívásokat az elsőreagáló szempontjából. Ennek részeként, a terrorellenes fellépés prioritásai közé tartozik az is, hogy az érintett szervezetek azonosítsák a hatáskörükbe tartozó jelenségeket és eseményeket, megfelelő válaszokat találjanak a biztonsági kihívások kezelésére, elhárítására. A terrorszervezetek és a terrorellenes erők szembenállásában jelen van az akció-reakció elve, azaz a terrorszervezetek fejlődése kihívás elé állítja a terrorelhárító szervezeteket, és fordítva. A terrorizmus megváltozott elkövetési módjai kiemelten érintik az elsőreagáló erőket. A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy áttekintse az elsőreagáló egészségügyi ellátók szerepét az új típusú terrorcselekményekre és elkövetési formákra.
{"title":"A modern és posztmodern terrorizmus: a helyszíni egészségügyi ellátás kihívásai","authors":"Attila Faggyas, D. Rémai","doi":"10.32577/mr.2024.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.3","url":null,"abstract":"„A modern és posztmodern terrorizmus: változatos elkövetési módszerek és eszközök” című tanulmányunkban megvizsgáltuk a modern és a posztmodern terrorizmus jellemzőit, az elkövetési módok és az eszközök változását, és esettanulmányok mentén elemeztük az elkövetések jelentette kihívásokat az elsőreagáló szempontjából. Ennek részeként, a terrorellenes fellépés prioritásai közé tartozik az is, hogy az érintett szervezetek azonosítsák a hatáskörükbe tartozó jelenségeket és eseményeket, megfelelő válaszokat találjanak a biztonsági kihívások kezelésére, elhárítására. A terrorszervezetek és a terrorellenes erők szembenállásában jelen van az akció-reakció elve, azaz a terrorszervezetek fejlődése kihívás elé állítja a terrorelhárító szervezeteket, és fordítva. A terrorizmus megváltozott elkövetési módjai kiemelten érintik az elsőreagáló erőket. A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy áttekintse az elsőreagáló egészségügyi ellátók szerepét az új típusú terrorcselekményekre és elkövetési formákra.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"74 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141817661","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A hidegháborús évtizedekben a szemben álló felek komoly erőfeszítéseket tettek a másik gyengítésére, az egyértelmű katonai fölény megszerzésére, befolyási övezetük növelésére, illetve az ellenfeleik ez irányú törekvéseinek akadályozására, amelyekben kiemelt szerep jutott a titkosszolgálatoknak. Ezzel párhuzamosan a két világháború pusztító következményeire is tekintettel az európai országok az újabb konfliktusok megelőzése érdekében biztonsági célú együttműködések kialakítására is törekedtek. Az egyik ilyen kezdeményezés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet életre hívása volt 1973-ban. Magyarország, az akkori terminológia szerint Magyar Népköztársaság, a kezdetektől részt vett az EBEÉ munkájában. A zárónyilatkozatot maga Kádár János írta alá, aki beszédében pozitívan nyilatkozott az értekezlet eredményeiről és az aláírók közötti együttműködés jövőjéről. Ez, illetve hogy a nyilatkozatot a két hidegháborús tömb vezető hatalmai és az európai szocialista országok vezetői is aláírták, a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének lehetőségét hordozta. Írásomban azt vizsgálom, hogy ez befolyásolta-e, és ha igen, akkor milyen módon és mennyire az akkori magyar állambiztonság, szorosabban véve a magyar kémelhárítás feladatellátását.
{"title":"Gondolatok az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség tevékenységére gyakorolt hatásairól","authors":"J. Mezei","doi":"10.32577/mr.2024.1.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.14","url":null,"abstract":"A hidegháborús évtizedekben a szemben álló felek komoly erőfeszítéseket tettek a másik gyengítésére, az egyértelmű katonai fölény megszerzésére, befolyási övezetük növelésére, illetve az ellenfeleik ez irányú törekvéseinek akadályozására, amelyekben kiemelt szerep jutott a titkosszolgálatoknak. Ezzel párhuzamosan a két világháború pusztító következményeire is tekintettel az európai országok az újabb konfliktusok megelőzése érdekében biztonsági célú együttműködések kialakítására is törekedtek. Az egyik ilyen kezdeményezés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet életre hívása volt 1973-ban. Magyarország, az akkori terminológia szerint Magyar Népköztársaság, a kezdetektől részt vett az EBEÉ munkájában. A zárónyilatkozatot maga Kádár János írta alá, aki beszédében pozitívan nyilatkozott az értekezlet eredményeiről és az aláírók közötti együttműködés jövőjéről. Ez, illetve hogy a nyilatkozatot a két hidegháborús tömb vezető hatalmai és az európai szocialista országok vezetői is aláírták, a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének lehetőségét hordozta. Írásomban azt vizsgálom, hogy ez befolyásolta-e, és ha igen, akkor milyen módon és mennyire az akkori magyar állambiztonság, szorosabban véve a magyar kémelhárítás feladatellátását.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"30 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141814184","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Magyar Rendőr több mint negyven éven át volt a Belügyminisztérium egyetlen képes rendőrségi lapja. A rendszerváltás után a szerkesztőség másik névvel és új köntösben vágott neki egy friss korszaknak. A szigorú Magyar Rendőrből a jóval populárisabb, modernebb, fogyaszthatóbb Zsaru lett, így már a jogutód nevében is jelezték, hogy attól kezdve valami más lesz, mint ahogyan az előző rendszerben volt. Az addig belsős terjesztésű, a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló lap ekkor már kereskedelmi forgalomban volt, vagyis bárki által hozzáférhető sajtótermékként vett részt a piacon. Mivé akart válni az újság, és sikerült-e elérni a célokat? Mik voltak a konkrét célok? Valóban más lett-e a lap a gyakorlatban? Ha igen, miben? Tanulmányomban ezeket a kérdéseket próbálom megválaszolni a korabeli lapszámok vizsgálatával, valamint a Zsaru egykori főszerkesztőjével folytatott interjú segítségével.
{"title":"Hogyan és miért lett zsaru a rendőrből?","authors":"Péter Dulai","doi":"10.32577/mr.2024.1.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.12","url":null,"abstract":"A Magyar Rendőr több mint negyven éven át volt a Belügyminisztérium egyetlen képes rendőrségi lapja. A rendszerváltás után a szerkesztőség másik névvel és új köntösben vágott neki egy friss korszaknak. A szigorú Magyar Rendőrből a jóval populárisabb, modernebb, fogyaszthatóbb Zsaru lett, így már a jogutód nevében is jelezték, hogy attól kezdve valami más lesz, mint ahogyan az előző rendszerben volt. Az addig belsős terjesztésű, a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló lap ekkor már kereskedelmi forgalomban volt, vagyis bárki által hozzáférhető sajtótermékként vett részt a piacon. Mivé akart válni az újság, és sikerült-e elérni a célokat? Mik voltak a konkrét célok? Valóban más lett-e a lap a gyakorlatban? Ha igen, miben? Tanulmányomban ezeket a kérdéseket próbálom megválaszolni a korabeli lapszámok vizsgálatával, valamint a Zsaru egykori főszerkesztőjével folytatott interjú segítségével.","PeriodicalId":471263,"journal":{"name":"Magyar rendészet","volume":"16 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141816105","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：