{"title":"Az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet integrálása a családi vállalkozások kutatásába – Szakirodalmi elemzés alapján","authors":"Ágnes Baros-Tóth, Petra Rácz-Putzer","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.02","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\nA tanulmány célja, hogy irodalomkutatásra támaszkodva összefoglalja a családi vállalkozások elméleti kutatására nagy hatást gyakorolt két tudományos elmélet, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet legfontosabb, a családi vállalkozások szempontjából releváns megállapításait. További cél, hogy konkrét családi vállalkozás példákat hozzon arra, hogy a két elmélet elemeinek milyen gyakorlati megvalósulása lehetséges.\nALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\nAz alkalmazott módszer az ügynökelmélettel (agency theory) és a stewardship-elmélettel (stewardship theory), illetve a két elmélet családi vállalkozásokra történő adaptálásával foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, melyet a definíciós kritériumok alapján családi vállalkozásként azonosítható vállalkozásokban megfigyelhető, a két elmélet főbb elemeire jellemző gyakorlati példák összegzése egészít ki.\nLEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\nA tanulmány legfontosabb eredménye, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban még kevésbé vizsgált terület, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet családi vállalkozással kapcsolatos jellemzőit tekinti át. Az ügynökelmélet egyik kiinduló pontja, hogy a megbízó (tulajdonos) és az ügynök (menedzser) közötti kapcsolat jellegéből fakadóan ügynöki költségek (agency costs) keletkeznek. A tanulmány elméleti megállapításai segíthetnek annak megértésében, hogy milyen helyzetek eredményezhetnek ügynöki költségeket, és ezek miként csökkenthetők. Jelen vizsgálat nem érinti a két elmélet összes aspektusát és nem terjed ki az elméleti következtetések empirikus igazolására.\nGYAKORLATI JAVASLATOK\nA családi vállalkozásokat jellemző tulajdonlási és vezetési minták jobb megértését segítheti elő annak vizsgálata, hogy tipikusan hogyan írhatóak le a családi vállalkozás tulajdonosa és vezetője, menedzsere közötti kapcsolatok, illetve, hogy az adott családi vállalkozás függvényében milyen tulajdonos-menedzser kapcsolat lehet optimális. A megállapítások kiindulásként szolgálhatnak a gyakorlatban a családi vállalkozások számára annak a stratégiai kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen menedzsment struktúra illeszkedik jobban a vállalkozáshoz, mi az előnyösebb, ha a vezető ügynök-menedzserként vagy steward-menedzserként tevékenykedik.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Marketing & Menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.02","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet integrálása a családi vállalkozások kutatásába – Szakirodalmi elemzés alapján
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja, hogy irodalomkutatásra támaszkodva összefoglalja a családi vállalkozások elméleti kutatására nagy hatást gyakorolt két tudományos elmélet, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet legfontosabb, a családi vállalkozások szempontjából releváns megállapításait. További cél, hogy konkrét családi vállalkozás példákat hozzon arra, hogy a két elmélet elemeinek milyen gyakorlati megvalósulása lehetséges.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az alkalmazott módszer az ügynökelmélettel (agency theory) és a stewardship-elmélettel (stewardship theory), illetve a két elmélet családi vállalkozásokra történő adaptálásával foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, melyet a definíciós kritériumok alapján családi vállalkozásként azonosítható vállalkozásokban megfigyelhető, a két elmélet főbb elemeire jellemző gyakorlati példák összegzése egészít ki.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban még kevésbé vizsgált terület, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet családi vállalkozással kapcsolatos jellemzőit tekinti át. Az ügynökelmélet egyik kiinduló pontja, hogy a megbízó (tulajdonos) és az ügynök (menedzser) közötti kapcsolat jellegéből fakadóan ügynöki költségek (agency costs) keletkeznek. A tanulmány elméleti megállapításai segíthetnek annak megértésében, hogy milyen helyzetek eredményezhetnek ügynöki költségeket, és ezek miként csökkenthetők. Jelen vizsgálat nem érinti a két elmélet összes aspektusát és nem terjed ki az elméleti következtetések empirikus igazolására.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A családi vállalkozásokat jellemző tulajdonlási és vezetési minták jobb megértését segítheti elő annak vizsgálata, hogy tipikusan hogyan írhatóak le a családi vállalkozás tulajdonosa és vezetője, menedzsere közötti kapcsolatok, illetve, hogy az adott családi vállalkozás függvényében milyen tulajdonos-menedzser kapcsolat lehet optimális. A megállapítások kiindulásként szolgálhatnak a gyakorlatban a családi vállalkozások számára annak a stratégiai kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen menedzsment struktúra illeszkedik jobban a vállalkozáshoz, mi az előnyösebb, ha a vezető ügynök-menedzserként vagy steward-menedzserként tevékenykedik.