{"title":"未来社会 \"的建设者:六七十年代匈牙利的社会主义学校和儿童理想","authors":"Claudia K. Farkas","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.17","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A gyermeki világ és múlt, a gyermekről való gondolkozás problematikája mára a neveléstörténet integráns része. A gyermekkortörténet tudománya felöleli a gyermekekkel kapcsolatos meggyőződéseket, hiteket, továbbá a nevelésükről és a szocializációjukról szóló tárgykört.
 A második világháború utáni kétpólusú világrendben Magyarország a Szovjetunió szatellitállamaként, a szovjet minta alapján az ún. szocialista társadalom építésébe kezdett. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az ún. szocialista korszak magyarországi nevelés- és gyermekkortörténetének bővítéséhez. Az írás a 60-70-es évek ún. szocialista gyermekideáljának megjelenítésére és elemzésére összpontosít, elhelyezve a korszak iskolaügyében. A vizsgálódási periódust indokolttá teszi, hogy kevéssé feltérképezett. A vizsgálat primer forrásokra és szekunder bázisra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, teoretikus és szintetizáló perspektívájú, a dokumentumelemzés módszerét alkalmazza.
 Megállapítást nyert, hogy a szocializmus építésének korszaka szignifikánsan befolyásolta a gyermeki létet, a gyermekkorral kapcsolatos elgondolásokat, a gyermekeszményt a politikai hatások festették újra. A tanulmány bővíti a gyermekkortörténet értelmezési kereteit, ismerteti a szocialista pedagógia gyermekeszmény értelmezését, következtetéseivel hozzájárul a szocialista korszak pedagógiájáról meglévő tudás növeléséhez.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"28 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"A „jövő társadalmának” építői: Szocialista iskola és gyermekideál Magyarországon a 60-70-es években\",\"authors\":\"Claudia K. Farkas\",\"doi\":\"10.15170/tm.2023.24.k3.17\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A gyermeki világ és múlt, a gyermekről való gondolkozás problematikája mára a neveléstörténet integráns része. A gyermekkortörténet tudománya felöleli a gyermekekkel kapcsolatos meggyőződéseket, hiteket, továbbá a nevelésükről és a szocializációjukról szóló tárgykört.
 A második világháború utáni kétpólusú világrendben Magyarország a Szovjetunió szatellitállamaként, a szovjet minta alapján az ún. szocialista társadalom építésébe kezdett. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az ún. szocialista korszak magyarországi nevelés- és gyermekkortörténetének bővítéséhez. Az írás a 60-70-es évek ún. szocialista gyermekideáljának megjelenítésére és elemzésére összpontosít, elhelyezve a korszak iskolaügyében. A vizsgálódási periódust indokolttá teszi, hogy kevéssé feltérképezett. A vizsgálat primer forrásokra és szekunder bázisra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, teoretikus és szintetizáló perspektívájú, a dokumentumelemzés módszerét alkalmazza.
 Megállapítást nyert, hogy a szocializmus építésének korszaka szignifikánsan befolyásolta a gyermeki létet, a gyermekkorral kapcsolatos elgondolásokat, a gyermekeszményt a politikai hatások festették újra. A tanulmány bővíti a gyermekkortörténet értelmezési kereteit, ismerteti a szocialista pedagógia gyermekeszmény értelmezését, következtetéseivel hozzájárul a szocialista korszak pedagógiájáról meglévő tudás növeléséhez.\",\"PeriodicalId\":498008,\"journal\":{\"name\":\"Tudás menedzsment\",\"volume\":\"28 3\",\"pages\":\"0\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-10-26\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Tudás menedzsment\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.17\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Tudás menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.17","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A „jövő társadalmának” építői: Szocialista iskola és gyermekideál Magyarországon a 60-70-es években
A gyermeki világ és múlt, a gyermekről való gondolkozás problematikája mára a neveléstörténet integráns része. A gyermekkortörténet tudománya felöleli a gyermekekkel kapcsolatos meggyőződéseket, hiteket, továbbá a nevelésükről és a szocializációjukról szóló tárgykört.
A második világháború utáni kétpólusú világrendben Magyarország a Szovjetunió szatellitállamaként, a szovjet minta alapján az ún. szocialista társadalom építésébe kezdett. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az ún. szocialista korszak magyarországi nevelés- és gyermekkortörténetének bővítéséhez. Az írás a 60-70-es évek ún. szocialista gyermekideáljának megjelenítésére és elemzésére összpontosít, elhelyezve a korszak iskolaügyében. A vizsgálódási periódust indokolttá teszi, hogy kevéssé feltérképezett. A vizsgálat primer forrásokra és szekunder bázisra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, teoretikus és szintetizáló perspektívájú, a dokumentumelemzés módszerét alkalmazza.
Megállapítást nyert, hogy a szocializmus építésének korszaka szignifikánsan befolyásolta a gyermeki létet, a gyermekkorral kapcsolatos elgondolásokat, a gyermekeszményt a politikai hatások festették újra. A tanulmány bővíti a gyermekkortörténet értelmezési kereteit, ismerteti a szocialista pedagógia gyermekeszmény értelmezését, következtetéseivel hozzájárul a szocialista korszak pedagógiájáról meglévő tudás növeléséhez.