A magyarországi családi adó- és járulékkedvezmény kihasználhatósága az egyes jövedelmi tizedekben. Egy kísérlet a hazai családi kedvezmény újraelosztó hatásának megállapítására adatok szimulációjával

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy meghatározza a hazai családi adó- és járulékkedvezmények kihasználhatóságát és újraelosztási hatását a különböző jövedelmi decilisekben. Az újszerűsége abban áll, hogy mindezt a háztartások szintjén végzi el az egyéni jövedelmek vizsgálata helyett. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az elemzéshez egy 4294 háztartást tartalmazó mintát generáltam, melyeknek összetétele és jövedelmi adatai a KSH által 2020-ra közölt arányuknak megfelel az egyes jövedelmi tizedekben. Miután kiszámoltam a minta minden háztartására a gyermekszám alapján elvileg igénybe vehető maximum kedvezményeket és a ténylegesen az adóköteles jövedelmükből igénybe vehető kedvezményeket, összehasonlítottam a decilisek eredményeit összességében, majd háztartási és adózói szinteken. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Míg az alacsonyabb jövedelmi decilisekben az adóköteles jövedelem korlátozza az igénybevételt, mivel lényegesen alacsonyabb az aktív keresők aránya, a legmagasabb decilisekben a gyermekek száma jelent korlátot, arányuk a decilisen belül 8%-ot sem ért el. A legalacsonyabb jövedelmi decilisben az adókedvezményt igénybe vevők (aktív keresők) között több, mint kétszeres volt az igénybe vett átlagos kedvezmény a legfelső jövedelmi decilishez képest, és összességében a legalacsonyabb jövedelmi tizedeknek ötször annyi kedvezmény jutott, mint a legfelső tizedeknek, az egy háztartásra jutó átlagos kedvezmény pedig közel tízszeres a szegényebbek körében, tehát a decilisek közötti újraelosztási hatás az alacsonyabb jövedelműeknek kedvezett. GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK Természetéből adódóan az adókedvezmény nem lehet képes javítani az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezők helyzetén, így esetében csak az adózók közötti méltányosabb teherviselést vizsgálhatjuk. Az adózó gyermekes családok között legnehezebb helyzetben az egyszülős családok vannak, náluk a legmagasabb a szegénységi kockázat, mivel csak a gondozó szülő tudja igénybe venni a kedvezményt. Ahogy a legutóbbi népszámlálási adatok is rámutattak, az elváltak aránya viszont növekszik Magyarországon. Az ő helyzetükön javítana, ha a gondozó szülő alacsony jövedelme miatt nem igénybe vehető kedvezményt a különélő szülő személyi jövedelméből érvényesíthetné, legalább a megfizetett tartásdíj erejéig (akár közvetlenül a gyermekhez, illetve az őt gondozó szülőhöz visszatérítve). Ezzel megszüntethető lenne az elvált szülők gyermekeit érintő most fennálló negatív diszkrimináció a családi adókedvezményben.