Dohányzási szokások az Észak-magyarországi régióban

Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5

Nikolett Kocsán, Károly Antal, Zsuzsanna Emri

{"title":"Dohányzási szokások az Észak-magyarországi régióban","authors":"Nikolett Kocsán, Károly Antal, Zsuzsanna Emri","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A szigorítások ellenére a magyar lakosság, különösen a nők körében a dohányzók aránya magasabb, mint az európai átlag (Eurostat, 2017). A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív drog, a függőség gyorsan kialakul, különösen fiataloknál (Pócs és mtsai, 2018). Gyerekek és serdülők már alkalmi használat alatt függőkké válhatnak, emiatt a gyermekkorban elkezdett dohányzás az egyik legbiztosabb előrejelzője a felnőttkori dohányzásnak. Vizsgálatunkban főleg észak-magyarországi lakosok dohányzási szokásait mértük fel online kérdőív segítségével. A megkérdezettek (1045 fő) 41,3%-a dohányzik minden nap, 80,2%-uk még 18 éves kora előtt kipróbálta a dohányzást. A rendszeres dohányzás bármely életkorban veszélyesnek bizonyult, és közel 70%-os esélylyel vezetett napi rendszerességű dohányzáshoz a teszt kitöltésének időpontjában. A dohányzás elkezdésének leggyakoribb okai két csoportra oszthatóak: stresszoldás, koncentráció, gondokról való megfeledkezés, illet ve kíváncsiság, tapasztalatokkal felvágás és a társak hatása. Ez utóbbi csoport létszámát lehetne megfelelő felvilágosítással és a dohányzás korlátozásával főleg a 18 éven aluliak körében mérsékelni. A dohányosok 78,7%-a próbálkozott már a leszokással, 31,3%-uk sikeresen. Leggyakoribb módszerek a fokozatos vagy egyik napról a másikra történő feladás és a különböző nikotin pótló készítmények használata volt.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A szigorítások ellenére a magyar lakosság, különösen a nők körében a dohányzók aránya magasabb, mint az európai átlag (Eurostat, 2017). A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív drog, a függőség gyorsan kialakul, különösen fiataloknál (Pócs és mtsai, 2018). Gyerekek és serdülők már alkalmi használat alatt függőkké válhatnak, emiatt a gyermekkorban elkezdett dohányzás az egyik legbiztosabb előrejelzője a felnőttkori dohányzásnak. Vizsgálatunkban főleg észak-magyarországi lakosok dohányzási szokásait mértük fel online kérdőív segítségével. A megkérdezettek (1045 fő) 41,3%-a dohányzik minden nap, 80,2%-uk még 18 éves kora előtt kipróbálta a dohányzást. A rendszeres dohányzás bármely életkorban veszélyesnek bizonyult, és közel 70%-os esélylyel vezetett napi rendszerességű dohányzáshoz a teszt kitöltésének időpontjában. A dohányzás elkezdésének leggyakoribb okai két csoportra oszthatóak: stresszoldás, koncentráció, gondokról való megfeledkezés, illet ve kíváncsiság, tapasztalatokkal felvágás és a társak hatása. Ez utóbbi csoport létszámát lehetne megfelelő felvilágosítással és a dohányzás korlátozásával főleg a 18 éven aluliak körében mérsékelni. A dohányosok 78,7%-a próbálkozott már a leszokással, 31,3%-uk sikeresen. Leggyakoribb módszerek a fokozatos vagy egyik napról a másikra történő feladás és a különböző nikotin pótló készítmények használata volt.

查看原文