"Semmi – gondolta – nem volt még ilyen érdekes”

nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények Pub Date : 2022-09-20 DOI:10.14232/ncognito/2022.2.60-71

Anna Dr Kérchy

{"title":"\"Semmi – gondolta – nem volt még ilyen érdekes”","authors":"Anna Dr Kérchy","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.60-71","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":" A korporeális és kognitív narratológia eszköztárára támaszkodó,\n szövegközeli olvasat Neil Gaiman Coraline című regényében a gyerek főhős\n belső monológjaira koncentrál, melyek a ‘kísértetiessel’ való fizikális\n konfrontációi során fogalmazódnak meg elméjében, mint a bizonytalanság\n elmondhatatlan testi élményének önreflexív manifesztációi. A freudi\n pszichoanalízis értelmében a furcsamód ismerős, visszataszítón vonzó,\n elfojtott ösztönkésztetéseket idéző, s így az értelmezhetőséget és\n megfogalmazhatóságot meghaladó kísérteties élményének megfogalmazása lesz a\n tét. Coraline pszichonarrációja (Cohn, Nikolajeva) megkísérli a zavaros,\n zavaró érzékszervi impressziók keltette kognitív disszonancia közvetítését,\n igyekszik megfelelő nyelvi formát lelni a tudatelőttes, homályos,\n elbeszéletlen érzések, észlelések kifejezésére, melyek valójában sosem\n hangoznak el, hiszen mindvégig csak a fokalizátor elméjében lesznek\n megtestesülve. A gyerekgótika narratív sajátosságai nyomán a kísérteties\n uncanny végül szórakoztató funcanny élménybe torkollik. ","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"22 4","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.60-71","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A korporeális és kognitív narratológia eszköztárára támaszkodó, szövegközeli olvasat Neil Gaiman Coraline című regényében a gyerek főhős belső monológjaira koncentrál, melyek a ‘kísértetiessel’ való fizikális konfrontációi során fogalmazódnak meg elméjében, mint a bizonytalanság elmondhatatlan testi élményének önreflexív manifesztációi. A freudi pszichoanalízis értelmében a furcsamód ismerős, visszataszítón vonzó, elfojtott ösztönkésztetéseket idéző, s így az értelmezhetőséget és megfogalmazhatóságot meghaladó kísérteties élményének megfogalmazása lesz a tét. Coraline pszichonarrációja (Cohn, Nikolajeva) megkísérli a zavaros, zavaró érzékszervi impressziók keltette kognitív disszonancia közvetítését, igyekszik megfelelő nyelvi formát lelni a tudatelőttes, homályos, elbeszéletlen érzések, észlelések kifejezésére, melyek valójában sosem hangoznak el, hiszen mindvégig csak a fokalizátor elméjében lesznek megtestesülve. A gyerekgótika narratív sajátosságai nyomán a kísérteties uncanny végül szórakoztató funcanny élménybe torkollik.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

尼尔-盖曼（Neil Gaiman）的小说《柯拉琳》（Coraline）是一部借助肉体和认知叙事学工具的细读作品，其重点是儿童主人公在与 "幽灵 "的身体对抗过程中的内心独白，这些内心独白在他的脑海中形成，是不可言喻的不确定性身体体验的自我反思表现。从弗洛伊德精神分析的意义上讲，关键在于阐明他对陌生而熟悉、令人厌恶的吸引力、被压抑的本能冲动的体验，因此是无法解释和阐明的。柯拉琳》（科恩、尼古拉耶娃）的心理叙事试图传达混乱、令人不安的感官印象所带来的认知失调，试图找到一种合适的语言来表达那些模糊的、无法言说的、无意识的感受和认知，而这些感受和认知实际上从未表达过，因为它们始终只体现在聚焦者的头脑中。按照儿童哥特小说的叙事特质，令人魂牵梦萦的不可思议最终沦为一种娱乐性的趣味体验。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények

自引率

0.00%

发文量

期刊最新文献

Az undor és a részvét Samuel Beckett kései darabjaiban Feszültség, harag, undor A félelem játszóterén Negatív érzelmek Kafka Az Átváltozás című művében és a mű olvasásakor "Semmi – gondolta – nem volt még ilyen érdekes”