Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.93-111
Ildikó Limpár
Dolgozatomban két olyan ifjúsági fantasyvel foglalkozom, amelynek középpontjában a fiatalkori trauma áll. Kiindulópontom Patrick Ness Szólít a szörny című kisregénye, amelyben a főszereplő fiú édesanyja közelgő halálát egy szörny kéretlen segítségével dolgozza fel. A fa-monstrum történetek segítségével ábrázolja a fiú pszichés tájképét, és ezáltal rombol és gyógyít. Ez a történetmesélés/fantasy stresszoldó szerepéről szóló példabeszéd egyúttal a felnőttvilágba való beavatásról is szól, mivel a fiú megérti azokat a negatív érzelmeit, amelyek egy komplexebb világképet engednek látni. Seanan McGuire kisregényének elemzése a fenti gondolatmenetet viszi tovább. A Mélybe ránt a Lápvilág traumatizált tini (iker) főszereplői egy olyan másik világban találnak ideiglenes otthonra, amely szintén mentális tájképként olvasható: a Lápvilág a gyerekekben lezajló pszichés folyamatok leképződése, és annak monstruozitása a karakterek valós világban érzékelt szükségleteiből adódó válaszként értelmezhető. McGuire különbséget tesz a két ikerleány helyzetértékelési, és helyzetértelmezési képességeit illetően, ennek különbségét is részben a másként megélt traumatizált gyerekkorhoz – és így eltérő érzelmekhez – köti.
{"title":"Értelem és érzelem Patrick Ness Szólít a szörny és Seanan McGuire Mélybe ránt a Lápvilág kisregényeiben","authors":"Ildikó Limpár","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.93-111","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.93-111","url":null,"abstract":"Dolgozatomban két olyan ifjúsági fantasyvel foglalkozom, amelynek\u0000 középpontjában a fiatalkori trauma áll. Kiindulópontom Patrick Ness Szólít\u0000 a szörny című kisregénye, amelyben a főszereplő fiú édesanyja közelgő\u0000 halálát egy szörny kéretlen segítségével dolgozza fel. A fa-monstrum\u0000 történetek segítségével ábrázolja a fiú pszichés tájképét, és ezáltal\u0000 rombol és gyógyít. Ez a történetmesélés/fantasy stresszoldó szerepéről\u0000 szóló példabeszéd egyúttal a felnőttvilágba való beavatásról is szól, mivel\u0000 a fiú megérti azokat a negatív érzelmeit, amelyek egy komplexebb világképet\u0000 engednek látni. Seanan McGuire kisregényének elemzése a fenti\u0000 gondolatmenetet viszi tovább. A Mélybe ránt a Lápvilág traumatizált tini\u0000 (iker) főszereplői egy olyan másik világban találnak ideiglenes otthonra,\u0000 amely szintén mentális tájképként olvasható: a Lápvilág a gyerekekben\u0000 lezajló pszichés folyamatok leképződése, és annak monstruozitása a\u0000 karakterek valós világban érzékelt szükségleteiből adódó válaszként\u0000 értelmezhető. McGuire különbséget tesz a két ikerleány helyzetértékelési,\u0000 és helyzetértelmezési képességeit illetően, ennek különbségét is részben a\u0000 másként megélt traumatizált gyerekkorhoz – és így eltérő érzelmekhez –\u0000 köti.","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133365772","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.5-30
Erzsébet Szabó Dr.
A tanulmány a negatív érzelmek szerepét tárgyalja Franz Kafka Az átváltozás című novellájában a kognitív narratológia eszközeivel. Alapvetően a főszereplőre adott érzelmekkel foglalkozik. Elsőként a családtagok fiktív érzelmi reakcióit, azaz az ábrázolt érzelmeket, majd a szövegstratégiák által támogatott befogadói érzelmeket vizsgálja. A szövegstratégiákat azonosítva bemutatja, hogy a szöveg az olvasóban Gregorral szemben egy a fikcionális szereplők által bejárt érzelmi úttal – a Gregortól való távolodás állomásait leíró félelem-undor-düh érzelmi ívvel – ellentétes, közelítő érzelemív kiváltódását támogatja. Továbbá a szöveg értelmezésén keresztül amellett érvel, hogy Az átváltozás alapvetően érzelmeket ábrázol és érzelmek kiváltására törekszik. Miközben a mű az értelmi megértés szintjén rejtélyes és szemantikailag széttartó, az érzelmi megértés szintjén egy irányba mutat, és egy univerzálisan érthető és elérhető megértési élményt nyújt.
{"title":"Negatív érzelmek Kafka Az Átváltozás című művében és a mű olvasásakor","authors":"Erzsébet Szabó Dr.","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.5-30","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.5-30","url":null,"abstract":"A tanulmány a negatív érzelmek szerepét tárgyalja Franz Kafka Az\u0000 átváltozás című novellájában a kognitív narratológia eszközeivel.\u0000 Alapvetően a főszereplőre adott érzelmekkel foglalkozik. Elsőként a\u0000 családtagok fiktív érzelmi reakcióit, azaz az ábrázolt érzelmeket, majd a\u0000 szövegstratégiák által támogatott befogadói érzelmeket vizsgálja. A\u0000 szövegstratégiákat azonosítva bemutatja, hogy a szöveg az olvasóban\u0000 Gregorral szemben egy a fikcionális szereplők által bejárt érzelmi úttal –\u0000 a Gregortól való távolodás állomásait leíró félelem-undor-düh érzelmi ívvel\u0000 – ellentétes, közelítő érzelemív kiváltódását támogatja. Továbbá a szöveg\u0000 értelmezésén keresztül amellett érvel, hogy Az átváltozás alapvetően\u0000 érzelmeket ábrázol és érzelmek kiváltására törekszik. Miközben a mű az\u0000 értelmi megértés szintjén rejtélyes és szemantikailag széttartó, az érzelmi\u0000 megértés szintjén egy irányba mutat, és egy univerzálisan érthető és\u0000 elérhető megértési élményt nyújt.","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"36 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129704882","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.31-45
Márta Horváth
A feszültség az irodalmi fikció egyik legalapvetőbb érzelmi hatása, amely nélkül egyes műfajok – például a krimi, a horror vagy a tragédia – elképzelhetetlenek, sőt bizonyos elméletek szerint a feszültségkeltés a populáris irodalom legfontosabb eszköze az olvasó figyelmének megragadására. A feszültségkeltés azonban jó esetben nem öncélú, hanem például olyan morális érzelmek előkészítéseként funkcionál, melyek meghatározzák az elbeszélő szöveg érzelmi „profilját”. Ennek egy klasszikus megvalósulását mutatom be a Barbárok című novella érzelmi hatásának elemzésével, ahol tézisem szerint a feszültség az irodalmi narratíva tekintetében két legmeghatározóbb morális érzelembe: a haragba és a morális undorba vezet át.
{"title":"Feszültség, harag, undor","authors":"Márta Horváth","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.31-45","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.31-45","url":null,"abstract":"A feszültség az irodalmi fikció egyik legalapvetőbb érzelmi hatása,\u0000 amely nélkül egyes műfajok – például a krimi, a horror vagy a tragédia –\u0000 elképzelhetetlenek, sőt bizonyos elméletek szerint a feszültségkeltés a\u0000 populáris irodalom legfontosabb eszköze az olvasó figyelmének\u0000 megragadására. A feszültségkeltés azonban jó esetben nem öncélú, hanem\u0000 például olyan morális érzelmek előkészítéseként funkcionál, melyek\u0000 meghatározzák az elbeszélő szöveg érzelmi „profilját”. Ennek egy klasszikus\u0000 megvalósulását mutatom be a Barbárok című novella érzelmi hatásának\u0000 elemzésével, ahol tézisem szerint a feszültség az irodalmi narratíva\u0000 tekintetében két legmeghatározóbb morális érzelembe: a haragba és a morális\u0000 undorba vezet át.","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121810096","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.72-92
Orsolya Szilvássy
A tanulmány az érzelmi és irodalmi nevelés kapcsolatára fókuszál egy negatív érzelem, a félelem vonatkozásában. Az írás a kognitív gyermekirodalom-kritika nézőpontjához igazodva azon a belátáson alapul, hogy az irodalom által fejleszthető képességek és ismeretek elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól, továbbá az irodalmi befogadás nemcsak elősegíti a kognitív és érzelmi fejlődést, hanem ez utóbbiak nélkülözhetetlen előfeltétele is. A tanulmány különböző szövegfajták vizsgálatával több példán keresztül azt mutatja be, hogy hogyan megy végbe a „játékos tanulás” irodalmi terepen, milyen tipikusnak mondható technikákkal és stratégiákkal jelenik meg a félelem motívuma és érzése a különböző korosztályokat megszólító gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegekben, illetve mivel gyarapodhat általuk a kiskorú befogadó a „félelem játszóterén”. A vizsgálat eredményeként levonható az az általános következtés, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek a negatív érzéseket az olvasó korosztály igényeinek megfelelően a művészi ábrázolás bevált technikái révén határok közé szorítják, illetve az irodalom érzelmi literációs funkciója olyan inherens funkció, amely elválaszthatatlan az esztétikai hatástól.
{"title":"A félelem játszóterén","authors":"Orsolya Szilvássy","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.72-92","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.72-92","url":null,"abstract":"A tanulmány az érzelmi és irodalmi nevelés kapcsolatára fókuszál egy\u0000 negatív érzelem, a félelem vonatkozásában. Az írás a kognitív\u0000 gyermekirodalom-kritika nézőpontjához igazodva azon a belátáson alapul,\u0000 hogy az irodalom által fejleszthető képességek és ismeretek\u0000 elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól, továbbá az irodalmi befogadás\u0000 nemcsak elősegíti a kognitív és érzelmi fejlődést, hanem ez utóbbiak\u0000 nélkülözhetetlen előfeltétele is. A tanulmány különböző szövegfajták\u0000 vizsgálatával több példán keresztül azt mutatja be, hogy hogyan megy végbe\u0000 a „játékos tanulás” irodalmi terepen, milyen tipikusnak mondható\u0000 technikákkal és stratégiákkal jelenik meg a félelem motívuma és érzése a\u0000 különböző korosztályokat megszólító gyermek- és ifjúsági irodalmi\u0000 szövegekben, illetve mivel gyarapodhat általuk a kiskorú befogadó a\u0000 „félelem játszóterén”. A vizsgálat eredményeként levonható az az általános\u0000 következtés, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek a negatív\u0000 érzéseket az olvasó korosztály igényeinek megfelelően a művészi ábrázolás\u0000 bevált technikái révén határok közé szorítják, illetve az irodalom érzelmi\u0000 literációs funkciója olyan inherens funkció, amely elválaszthatatlan az\u0000 esztétikai hatástól.","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124307170","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.46-59
Iván Nyusztay
Az undor és a részvét Samuel Beckett két kései, minimalista drámájának, a „Nem én"-nek és a „Katasztrófá”-nak az alapélményei. Az előbbi darabban az undor a szavak feltartóztathatatlan áradása által kiváltott alapérzés, amellyel egy én nélküli beszélő küzd. A Václav Havelnek dedikált „Katasztrófá”-ban ugyanakkor az undor mellett megjelenik a részvét is, egy diktátor által megalázott polgár iránt. A „Nem én”-nel szemben, amelyben az én darabjaira hullik, ezúttal egy újraépítő, konstruktív mozzanatnak lehetünk szemtanúi, az együttérzésnek, amelynek köszönhetően az én önazonossága feltárul.
{"title":"Az undor és a részvét Samuel Beckett kései darabjaiban","authors":"Iván Nyusztay","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.46-59","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.46-59","url":null,"abstract":"Az undor és a részvét Samuel Beckett két kései, minimalista\u0000 drámájának, a „Nem én\"-nek és a „Katasztrófá”-nak az alapélményei. Az\u0000 előbbi darabban az undor a szavak feltartóztathatatlan áradása által\u0000 kiváltott alapérzés, amellyel egy én nélküli beszélő küzd. A Václav\u0000 Havelnek dedikált „Katasztrófá”-ban ugyanakkor az undor mellett megjelenik\u0000 a részvét is, egy diktátor által megalázott polgár iránt. A „Nem én”-nel\u0000 szemben, amelyben az én darabjaira hullik, ezúttal egy újraépítő,\u0000 konstruktív mozzanatnak lehetünk szemtanúi, az együttérzésnek, amelynek\u0000 köszönhetően az én önazonossága feltárul.","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117030755","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.60-71
Anna Dr Kérchy
A korporeális és kognitív narratológia eszköztárára támaszkodó, szövegközeli olvasat Neil Gaiman Coraline című regényében a gyerek főhős belső monológjaira koncentrál, melyek a ‘kísértetiessel’ való fizikális konfrontációi során fogalmazódnak meg elméjében, mint a bizonytalanság elmondhatatlan testi élményének önreflexív manifesztációi. A freudi pszichoanalízis értelmében a furcsamód ismerős, visszataszítón vonzó, elfojtott ösztönkésztetéseket idéző, s így az értelmezhetőséget és megfogalmazhatóságot meghaladó kísérteties élményének megfogalmazása lesz a tét. Coraline pszichonarrációja (Cohn, Nikolajeva) megkísérli a zavaros, zavaró érzékszervi impressziók keltette kognitív disszonancia közvetítését, igyekszik megfelelő nyelvi formát lelni a tudatelőttes, homályos, elbeszéletlen érzések, észlelések kifejezésére, melyek valójában sosem hangoznak el, hiszen mindvégig csak a fokalizátor elméjében lesznek megtestesülve. A gyerekgótika narratív sajátosságai nyomán a kísérteties uncanny végül szórakoztató funcanny élménybe torkollik.
{"title":"\"Semmi – gondolta – nem volt még ilyen érdekes”","authors":"Anna Dr Kérchy","doi":"10.14232/ncognito/2022.2.60-71","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.60-71","url":null,"abstract":" A korporeális és kognitív narratológia eszköztárára támaszkodó,\u0000 szövegközeli olvasat Neil Gaiman Coraline című regényében a gyerek főhős\u0000 belső monológjaira koncentrál, melyek a ‘kísértetiessel’ való fizikális\u0000 konfrontációi során fogalmazódnak meg elméjében, mint a bizonytalanság\u0000 elmondhatatlan testi élményének önreflexív manifesztációi. A freudi\u0000 pszichoanalízis értelmében a furcsamód ismerős, visszataszítón vonzó,\u0000 elfojtott ösztönkésztetéseket idéző, s így az értelmezhetőséget és\u0000 megfogalmazhatóságot meghaladó kísérteties élményének megfogalmazása lesz a\u0000 tét. Coraline pszichonarrációja (Cohn, Nikolajeva) megkísérli a zavaros,\u0000 zavaró érzékszervi impressziók keltette kognitív disszonancia közvetítését,\u0000 igyekszik megfelelő nyelvi formát lelni a tudatelőttes, homályos,\u0000 elbeszéletlen érzések, észlelések kifejezésére, melyek valójában sosem\u0000 hangoznak el, hiszen mindvégig csak a fokalizátor elméjében lesznek\u0000 megtestesülve. A gyerekgótika narratív sajátosságai nyomán a kísérteties\u0000 uncanny végül szórakoztató funcanny élménybe torkollik. ","PeriodicalId":445055,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"22 4","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132531866","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：