{"title":"A gép mint kreatív alkotótárs : A mesterséges intelligencia alkalmazása a mozgóképek készítésében","authors":"Noémi Fruzsina Spitzer","doi":"10.31176/apertura.2023.18.3.7","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány olyan mozgóképek elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglakozik, amelyek a mesterséges intelligencia felhasználásával jöttek létre. A digitális kultúra térnyerése, majd az algoritmus behatolása a klasszikus képkészítési technikák körébe alapvető szemléletváltáshoz vezetett a vizuális művészetekben. Három filmen keresztül vizsgálom, milyen szerepet tölthet be a gép mint kreatív alkotótárs a film narratív és vizuális struktúrájának építésében. A mesterséges intelligencia és művészet folyamatosan alakuló együttműködésének vizsgálata új elméleti diskurzusokat és gyakorlati kérdéseket hív életre a technomédium és a kreativitás kapcsolatában. A humán alkotó, az ember és gép kollaborációban, az önkifejezés eszközeként, alkotótársként maga mellé fogadhatja a gépet, hogy „érzékszervei kiterjesztésével” az attrakción és látványosságon túl, tanuló algoritmusok, random függvények és valószínűségszámítás segítségével olyan filmeket készítsen, amelyek feszegetik az önreflexivitás, a technicizált társadalom és az immerzió kérdéseit.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"25 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Apertura","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.31176/apertura.2023.18.3.7","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány olyan mozgóképek elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglakozik, amelyek a mesterséges intelligencia felhasználásával jöttek létre. A digitális kultúra térnyerése, majd az algoritmus behatolása a klasszikus képkészítési technikák körébe alapvető szemléletváltáshoz vezetett a vizuális művészetekben. Három filmen keresztül vizsgálom, milyen szerepet tölthet be a gép mint kreatív alkotótárs a film narratív és vizuális struktúrájának építésében. A mesterséges intelligencia és művészet folyamatosan alakuló együttműködésének vizsgálata új elméleti diskurzusokat és gyakorlati kérdéseket hív életre a technomédium és a kreativitás kapcsolatában. A humán alkotó, az ember és gép kollaborációban, az önkifejezés eszközeként, alkotótársként maga mellé fogadhatja a gépet, hogy „érzékszervei kiterjesztésével” az attrakción és látványosságon túl, tanuló algoritmusok, random függvények és valószínűségszámítás segítségével olyan filmeket készítsen, amelyek feszegetik az önreflexivitás, a technicizált társadalom és az immerzió kérdéseit.