Az emlékezeti tér létrehozásának eszközei Cseke Eszter és Takács S. András Auschwitzban született (2020) című dokumentumfilmjében

Apertura Pub Date : 2023-01-01 DOI:10.31176/apertura.2023.18.3.5

Á. Kovács

{"title":"Az emlékezeti tér létrehozásának eszközei Cseke Eszter és Takács S. András Auschwitzban született (2020) című dokumentumfilmjében","authors":"Á. Kovács","doi":"10.31176/apertura.2023.18.3.5","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány női holokauszt-túlélők transzgenerációs traumaátadási folyamatának dokumentumfilmes megjelenítéseit elemzi Cseke Eszter és Takács S. András Auschwitzban született (2020) című dokumentumfilmjében. A film valóban feltár egy háromgenerációs esettörténetet, de emellett részt vállal a családon belüli nézetkülönbségek ütköztetésében is, ami a filmnéző számára számos etikai kérdést vet fel. A tanulmány először röviden felvázolja a filmbéli transzgenerációs esettörténetet, amely a szülés és gyereknevelés női problematikájával összekapcsolódva jelenik meg a történetmondásban. Másodszor bemutatja, a film milyen helyeket teremt az emlékek kibomlása számára a szereplők szintjén, végül a dokumentumfilmes reprezentációs eszközök felhasználását olyan konkrét jelenetekben vizsgálja, amelyek emlékezeti térré válnak a néző számára is. Az elemzés tézise szerint a film archív dokumentumok kreatív felhasználásával filmes emlékezeti teret teremt nem csak a szereplők, hanem a filmnéző számára is, aki bevonódik a filmes konfliktuskezelésbe. A filmben a születésmotívum a szereplők és a nézők számára is a túlélés szinonimájává válik, s így reflektál a túlélés élményének létmódjára, a megállíthatatlan ismétlődésre, az ismétlődés módosíthatóságára.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"53 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Apertura","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.31176/apertura.2023.18.3.5","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A tanulmány női holokauszt-túlélők transzgenerációs traumaátadási folyamatának dokumentumfilmes megjelenítéseit elemzi Cseke Eszter és Takács S. András Auschwitzban született (2020) című dokumentumfilmjében. A film valóban feltár egy háromgenerációs esettörténetet, de emellett részt vállal a családon belüli nézetkülönbségek ütköztetésében is, ami a filmnéző számára számos etikai kérdést vet fel. A tanulmány először röviden felvázolja a filmbéli transzgenerációs esettörténetet, amely a szülés és gyereknevelés női problematikájával összekapcsolódva jelenik meg a történetmondásban. Másodszor bemutatja, a film milyen helyeket teremt az emlékek kibomlása számára a szereplők szintjén, végül a dokumentumfilmes reprezentációs eszközök felhasználását olyan konkrét jelenetekben vizsgálja, amelyek emlékezeti térré válnak a néző számára is. Az elemzés tézise szerint a film archív dokumentumok kreatív felhasználásával filmes emlékezeti teret teremt nem csak a szereplők, hanem a filmnéző számára is, aki bevonódik a filmes konfliktuskezelésbe. A filmben a születésmotívum a szereplők és a nézők számára is a túlélés szinonimájává válik, s így reflektál a túlélés élményének létmódjára, a megállíthatatlan ismétlődésre, az ismétlődés módosíthatóságára.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Apertura

CiteScore

7.70

自引率

0.00%

发文量

审稿时长

12 weeks