Kő kövön nem marad, ha táncol a Yeti : A burleszk megjelenése a magyar rajzanimációban

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI:10.31176/apertura.2022.17.4.4

Z. Varga

{"title":"Kő kövön nem marad, ha táncol a Yeti : A burleszk megjelenése a magyar rajzanimációban","authors":"Z. Varga","doi":"10.31176/apertura.2022.17.4.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Varga Zoltán tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen módon jelentek meg a burleszk jegyei a magyar rajzfilmben. A burleszk – a némafilm par excellence filmműfaja – valójában nem tűnt el a hangosfilmváltással, csak átalakult: megjelent az animációban, mindenekelőtt a klasszikus hollywoodi rajzfilmben. A rajzfilmburleszk a világ más tájain is felfedezhető: a tanulmány hangsúlyozza, hogy a magyar filmben a jelenléte összességében szórványos ugyan (például Macskássy Gyula néhány művében találjuk meg a nyomait), bizonyos életművekben azonban kitüntetett jelentősége van. Ilyen Nepp József és Ternovszky Béla animációs életműve; az alkotók nevéhez fűződő Gusztáv-szériában vagy több rövidfilmben (Nepp: A Yeti dala, Megalkuvó macskák; Ternovszky: Modern edzésmódszerek, Mindennek van határa) megfigyelhető a burleszkjegyek nyomatékos alkalmazása. Gyulai Líviusz munkásságában tapasztalható a legerősebb vonzalom a burleszk iránt, legyen szó sorozatokról (Jómadarak, Tinti kalandjai) vagy egyedi filmekről (Delfinia, Jónás, Golyós mese, Szindbád, bon voyage!, Az őrangyal). A tanulmány részletesen bemutatja, hogy az említett alkotók miként idézik meg és gondolják tovább a rajzfilm közegében a burleszkfilmes örökséget.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"17 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Apertura","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.4.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Varga Zoltán tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen módon jelentek meg a burleszk jegyei a magyar rajzfilmben. A burleszk – a némafilm par excellence filmműfaja – valójában nem tűnt el a hangosfilmváltással, csak átalakult: megjelent az animációban, mindenekelőtt a klasszikus hollywoodi rajzfilmben. A rajzfilmburleszk a világ más tájain is felfedezhető: a tanulmány hangsúlyozza, hogy a magyar filmben a jelenléte összességében szórványos ugyan (például Macskássy Gyula néhány művében találjuk meg a nyomait), bizonyos életművekben azonban kitüntetett jelentősége van. Ilyen Nepp József és Ternovszky Béla animációs életműve; az alkotók nevéhez fűződő Gusztáv-szériában vagy több rövidfilmben (Nepp: A Yeti dala, Megalkuvó macskák; Ternovszky: Modern edzésmódszerek, Mindennek van határa) megfigyelhető a burleszkjegyek nyomatékos alkalmazása. Gyulai Líviusz munkásságában tapasztalható a legerősebb vonzalom a burleszk iránt, legyen szó sorozatokról (Jómadarak, Tinti kalandjai) vagy egyedi filmekről (Delfinia, Jónás, Golyós mese, Szindbád, bon voyage!, Az őrangyal). A tanulmány részletesen bemutatja, hogy az említett alkotók miként idézik meg és gondolják tovább a rajzfilm közegében a burleszkfilmes örökséget.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Apertura

CiteScore

7.70

自引率

0.00%

发文量

审稿时长

12 weeks