A Mephisto mint a közép-európai trilógia első darabja : A közép-európai politikai-intézményi szocializáció sajátosságainak megjelenése Szabó István Mephisto című filmjében

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI:10.31176/apertura.2022.17.3.2

András Keskeny, Dániel Oross

{"title":"A Mephisto mint a közép-európai trilógia első darabja : A közép-európai politikai-intézményi szocializáció sajátosságainak megjelenése Szabó István Mephisto című filmjében","authors":"András Keskeny, Dániel Oross","doi":"10.31176/apertura.2022.17.3.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányunkban interdiszciplináris módon, a film- és társadalomtudomány kombinációjával arra a kérdésre keressük a választ, hogyan válhat Szabó István Mephisto című filmje egy, először csak a későbbiek folyamán koncepcióvá formálódó közép-európai filmtrilógia nyitó darabjává (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen). Míg az utolsó film, a Hanussen már nyílt megfogalmazója egy közép-európaiként értett identitáskonstrukciónak, addig a Mephisto főhősének, Hendrik Höfgennek az identitáskrízise egy kiélezett történelmi szituációban közel sem ennyire direkt módon épít a közép-, ill. kelet-közép-európai politikai-intézményi szocializációs sémákra, hanem mind makro-, mind mikroszinten jóval árnyaltabb módon. Tanulmányunkban megpróbáljuk feltárni, hogyan példázzák Höfgen karaktervonásai a politikai alkat torzulásait (Bibó 1948), amelyikért épp a filmben is reprezentált félrecsúszó modernizációs kísérletek és a gyakori rezsimváltások a felelősek. A film ezt a sérült, jellegzetesen közép-, ill. kelet-közép-európai szocializációt és kiváltó okait olyan narratív, dramaturgiai és filmnyelvi eszközök segítségével próbálja meg átélhetővé tenni, amelyektől, az ügynökmúlttal bíró Szabó István és a forgatókönyv társítója Dobai Péter minden bizonnyal azt feltételezték, hogy lehetővé teszi a Nyugat és Kelet közi párbeszédet.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"16 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Apertura","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.3.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Tanulmányunkban interdiszciplináris módon, a film- és társadalomtudomány kombinációjával arra a kérdésre keressük a választ, hogyan válhat Szabó István Mephisto című filmje egy, először csak a későbbiek folyamán koncepcióvá formálódó közép-európai filmtrilógia nyitó darabjává (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen). Míg az utolsó film, a Hanussen már nyílt megfogalmazója egy közép-európaiként értett identitáskonstrukciónak, addig a Mephisto főhősének, Hendrik Höfgennek az identitáskrízise egy kiélezett történelmi szituációban közel sem ennyire direkt módon épít a közép-, ill. kelet-közép-európai politikai-intézményi szocializációs sémákra, hanem mind makro-, mind mikroszinten jóval árnyaltabb módon. Tanulmányunkban megpróbáljuk feltárni, hogyan példázzák Höfgen karaktervonásai a politikai alkat torzulásait (Bibó 1948), amelyikért épp a filmben is reprezentált félrecsúszó modernizációs kísérletek és a gyakori rezsimváltások a felelősek. A film ezt a sérült, jellegzetesen közép-, ill. kelet-közép-európai szocializációt és kiváltó okait olyan narratív, dramaturgiai és filmnyelvi eszközök segítségével próbálja meg átélhetővé tenni, amelyektől, az ügynökmúlttal bíró Szabó István és a forgatókönyv társítója Dobai Péter minden bizonnyal azt feltételezték, hogy lehetővé teszi a Nyugat és Kelet közi párbeszédet.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Apertura

CiteScore

7.70

自引率

0.00%

发文量

审稿时长

12 weeks