A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) védőnői a családok egészségének megőrzéséért dolgoznak. A jövő generációjának ahhoz, hogy boldog és egészséges családi életet tudjon kialakítani, szüksége van a védőnők prevenciós munkájára, amely már elindul kisiskolás korban és végigkíséri a további életszakaszokban is. Összefoglaló közleményünkben szeretnénk bemutatni a DAEFI iskola-egészségügyi ellátásának modellprogramját a reproduktív egészséggel összefüggésben, kiemelten családi életre felkészítés védőnői feladatait és fejlesztési lehetőségeit.
{"title":"Debreceni tanulók iskolaegészségügyi ellátásának modellprogramja a reproduktív egészséggel összefüggésben, valamint a családi életre felkészítés védőnői feladatai és fejlesztési lehetőségei","authors":"Csaba Papp, Szilvia Kissné Ary, Edit Kovács, Evelin Kovács, Renáta Koroknai-Horváth","doi":"10.56077/ap.2023.t1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.3","url":null,"abstract":"A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) védőnői a családok egészségének megőrzéséért dolgoznak. A jövő generációjának ahhoz, hogy boldog és egészséges családi életet tudjon kialakítani, szüksége van a védőnők prevenciós munkájára, amely már elindul kisiskolás korban és végigkíséri a további életszakaszokban is. Összefoglaló közleményünkben szeretnénk bemutatni a DAEFI iskola-egészségügyi ellátásának modellprogramját a reproduktív egészséggel összefüggésben, kiemelten családi életre felkészítés védőnői feladatait és fejlesztési lehetőségeit.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360684","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A várandósság a nők életének különleges szakasza, amelyben a táplálkozás nagyon fontos szerepet tölt be. Az édesanya táplálkozása döntő mértékben befolyásolja a magzat egészséges fejlődését. A nem megfelelő táplálkozás kisebb születési súlyhoz, kisebb testhosszhoz, koraszüléshez és akár vetéléshez is vezethet. A megszületett gyermek esetében magasabb egyes gyermek- és felnőttkori krónikus betegségek kockázata is (Marshall, 2022). A terhesség alatti táplálkozás az édesanya egészségére is hatással van. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással csökkenthető az anémia, a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia és a túlzott súlygyarapodás veszélye (WHO, 2016). Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a túlsúlyos édesanyák gyermekei életük során a túlsúly és az elhízás szempontjából magasabb kockázatú csoportba tartoznak. Feltételezések szerint ez az anyagcserét véglegesen megváltoztató epigenetikus változásoknak köszönhető. Nagyon fontos tehát, hogy a várandós édesanyákkal kapcsolatba kerülő egészségügyi szakemberek ismerjék a terhesség alatti táplálkozás irányelveit. Áttekintő közleményünk ezért a várandós édesanyák táplálkozására vonatkozó aktuális ajánlásokat ismerteti részletesen, a tápanyagok szintjén.
{"title":"A várandós anyák táplálkozásának irányelvei","authors":"Emese Antal, Róbert Pilling","doi":"10.56077/ap.2023.t1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.6","url":null,"abstract":"A várandósság a nők életének különleges szakasza, amelyben a táplálkozás nagyon fontos szerepet tölt be. Az édesanya táplálkozása döntő mértékben befolyásolja a magzat egészséges fejlődését. A nem megfelelő táplálkozás kisebb születési súlyhoz, kisebb testhosszhoz, koraszüléshez és akár vetéléshez is vezethet. A megszületett gyermek esetében magasabb egyes gyermek- és felnőttkori krónikus betegségek kockázata is (Marshall, 2022). A terhesség alatti táplálkozás az édesanya egészségére is hatással van. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással csökkenthető az anémia, a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia és a túlzott súlygyarapodás veszélye (WHO, 2016). Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a túlsúlyos édesanyák gyermekei életük során a túlsúly és az elhízás szempontjából magasabb kockázatú csoportba tartoznak. Feltételezések szerint ez az anyagcserét véglegesen megváltoztató epigenetikus változásoknak köszönhető. Nagyon fontos tehát, hogy a várandós édesanyákkal kapcsolatba kerülő egészségügyi szakemberek ismerjék a terhesség alatti táplálkozás irányelveit. Áttekintő közleményünk ezért a várandós édesanyák táplálkozására vonatkozó aktuális ajánlásokat ismerteti részletesen, a tápanyagok szintjén.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Hazánk termékeny korban lévő népességének 10-15%-át érintik valamilyen mértékben a reprodukcióval összefüggő problémák. Közismert, hogy az életmód, ezen belül a táplálkozás különböző olyan tényezői is hatást gyakorolnak egészségünkre, mint például a túlsúly és az elhízás, a kardiovaszkuláris és a mozgásszervi megbetegedések, valamint a tumoros betegségek. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a táplálkozás, az étrendünk egyes összetevői a reprodukciós folyamatok esetén pozitív, illetve negatív hatást is jelenthetnek. A táplálkozás és a termékenység közötti kapcsolattal foglalkozó publikációk mennyisége az elmúlt két-három évtizedben jelentősen bővült, ennek köszönhetően pedig számos példát sikerült azonosítani, egyértelműsíteni. Mivel még így sem beszélhetünk arról, hogy teljes képet tudnánk alkotni a táplálkozás termékenységre gyakorolt hatásáról, érdemes lenne ezt a területet hazai és nemzetközi kutatások során is alaposabban feltárni. Ez a közlemény a főbb – és klinikai adatokkal alátámasztott – megállapítások áttekintésére vállalkozik a témában.
{"title":"A termékenység és a táplálkozás összefüggései","authors":"Emese Antal, Róbert Pilling","doi":"10.56077/ap.2023.t1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.5","url":null,"abstract":"Hazánk termékeny korban lévő népességének 10-15%-át érintik valamilyen mértékben a reprodukcióval összefüggő problémák. Közismert, hogy az életmód, ezen belül a táplálkozás különböző olyan tényezői is hatást gyakorolnak egészségünkre, mint például a túlsúly és az elhízás, a kardiovaszkuláris és a mozgásszervi megbetegedések, valamint a tumoros betegségek. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a táplálkozás, az étrendünk egyes összetevői a reprodukciós folyamatok esetén pozitív, illetve negatív hatást is jelenthetnek. A táplálkozás és a termékenység közötti kapcsolattal foglalkozó publikációk mennyisége az elmúlt két-három évtizedben jelentősen bővült, ennek köszönhetően pedig számos példát sikerült azonosítani, egyértelműsíteni. Mivel még így sem beszélhetünk arról, hogy teljes képet tudnánk alkotni a táplálkozás termékenységre gyakorolt hatásáról, érdemes lenne ezt a területet hazai és nemzetközi kutatások során is alaposabban feltárni. Ez a közlemény a főbb – és klinikai adatokkal alátámasztott – megállapítások áttekintésére vállalkozik a témában.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360698","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Aim: To test whether a photoplethysmography based automated pulsewave analysis system designed for remote patient monitoring can be used (attitudes, technical usability, integration into daily routine) in the work of the Hungarian health visitors during their duties of monitoring pregnant mothers and their relatives. This way, we are taking the first step towards an increased level of safety during pregnancy and creating space for timely prevention measures for society. Materials and methods: A novel telemedicine tool was distributed amongst volunteering home visitors (n=28), who started to use the system in their daily routines and distributed 115 smart pulse oximeters, taught their patients how to use the app and how to make measurements on a regular basis. Results: During the project, 644 subjects used the system 6097 times. Out of the 28 home visitors 17 answered the questionnaire at the end of the project, expressing an increased sense of connectedness to their patients and motivation to continue the project. Conclusion: The project proved that the health visitors are open to trying new possibilities to support the everyday work of family care, they could learn easily how to use the telemedicine system used in the project. Moreover, they successfully trained their patients to use the system at home. The next step of the project is to evaluate the health-economic risks and benefits of using the system in family care and upon favorable results the system might become part of the everyday routine of the health visitors.
{"title":"Digital Support for Family Health Protection by Health Visitors: The “Health Visitors for a Healthy Generation and Nation” Project","authors":"Dániel Kulin, Marianna Várfalvi, Sándor Kulin","doi":"10.56077/ap.2023.t1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.2","url":null,"abstract":"Aim: To test whether a photoplethysmography based automated pulsewave analysis system designed for remote patient monitoring can be used (attitudes, technical usability, integration into daily routine) in the work of the Hungarian health visitors during their duties of monitoring pregnant mothers and their relatives. This way, we are taking the first step towards an increased level of safety during pregnancy and creating space for timely prevention measures for society. Materials and methods: A novel telemedicine tool was distributed amongst volunteering home visitors (n=28), who started to use the system in their daily routines and distributed 115 smart pulse oximeters, taught their patients how to use the app and how to make measurements on a regular basis. Results: During the project, 644 subjects used the system 6097 times. Out of the 28 home visitors 17 answered the questionnaire at the end of the project, expressing an increased sense of connectedness to their patients and motivation to continue the project. Conclusion: The project proved that the health visitors are open to trying new possibilities to support the everyday work of family care, they could learn easily how to use the telemedicine system used in the project. Moreover, they successfully trained their patients to use the system at home. The next step of the project is to evaluate the health-economic risks and benefits of using the system in family care and upon favorable results the system might become part of the everyday routine of the health visitors.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360534","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Egyre fogyó társadalmunkban nagy kérdés, hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani. A Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) védőnőjének munkáján keresztül kívánom bemutatni, hogyan lehet az ellátó rendszer összehangolásával és a CSVSZ lehetőségeinek maximális kihasználásával a lakosság egészségtudatosságát növelni. Ezzel segítve a tudatos szexualitás elérését a lakosság körében, valamint fiatal felnőtteket a felelős családtervezésben és a tudatos gyermekvállalásban. A kívánt gyermekek nagy része nem születik meg. A munkám során alkalmazott módszereket, mint jó gyakorlatot kívánom bemutatni, hogyan lehet egy nem kívánt várandóságból a vágyott gyermekek megszületésének esélyét növelni.
{"title":"Családvédelmi Szolgálat - védőnői munka a XXI. században : Két lépcsős védőnői tanácsadás várandós nők krízishelyzetében","authors":"Emília Havasiné Ádámszki","doi":"10.56077/ap.2023.t1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.4","url":null,"abstract":"Egyre fogyó társadalmunkban nagy kérdés, hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani. A Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) védőnőjének munkáján keresztül kívánom bemutatni, hogyan lehet az ellátó rendszer összehangolásával és a CSVSZ lehetőségeinek maximális kihasználásával a lakosság egészségtudatosságát növelni. Ezzel segítve a tudatos szexualitás elérését a lakosság körében, valamint fiatal felnőtteket a felelős családtervezésben és a tudatos gyermekvállalásban. A kívánt gyermekek nagy része nem születik meg. A munkám során alkalmazott módszereket, mint jó gyakorlatot kívánom bemutatni, hogyan lehet egy nem kívánt várandóságból a vágyott gyermekek megszületésének esélyét növelni.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360688","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A nők demográfiai jellemzőit vizsgáltuk röviden, az iskolai végzettségre fókuszálva. Ez a munka bevezető, gondolatébresztő, csak átlagos értékeket közöl, részletesebb elemzés későbbre halasztódik. Ismerteti a cikk a népesedésszám csökkenését és azt enyhíteni akaró, termékenység emelését célzó családpolitikai intézkedéseket. A szülőképes korú nők létszáma 2001-től 2021-re csökkent, ebből a 20-29 éves korosztály létszáma jelentősen, 30%-kal lett kevesebb. Az iskolai végzettségre vonatkozó értékek 2011. és 2016. évre adtuk meg. Csökkent az alapiskolázottak részaránya, emelkedett a legalább középfokú végzettségűek száma és aránya. 2016- ban a 15 éves és idősebb nők 4,2%-a nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Felsőfokú tanulmányokat befejezte több mint egyötödük. Az iskolázottság emelkedett. Magyarországon 2020. évben a született gyermekek 69,5%-a házasságban jött világra, a szülő nők közül legtöbb (30 636) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ez 33,2%. A középfokú végzettségű nők 30 281 gyermeket szültek. A házas szülő nők 42,6%-a felsőfokú végzettségű. A halálozási adatok vizsgálatára iskolai végzettség szerinti a standardizált halálozási arányszámokat számoltam ki. Demográfiában használatos mutató, megbízható, kisebb érték jelezi a jobb életkilátásokat. 2016. évben a 15 éves és idősebb nőkre kiszámolt standardizált halálozási arányszámok értéke 11,4 lett, A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkére 7,5 adódott, középfok esetében 8,3 az eredmény. A legalacsonyabb iskolai végzettségűekre 13,7-et kaptam. A magasabb iskolai végzettségűek halálozása alacsonyabb, vagyis felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők életkilátásai jobbak, mint a középfokúaké vagy az alapfokú végzettségűeké. Megállapítható tehát, hogy az iskolázottság kedvezően hat az életkilátásokra.
{"title":"Nők demográfiai jellemzői a XXI. században (létszám, iskolázottság, életkilátások)","authors":"Mária Hablicsekné Richter","doi":"10.56077/ap.2023.t1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.56077/ap.2023.t1.1","url":null,"abstract":"A nők demográfiai jellemzőit vizsgáltuk röviden, az iskolai végzettségre fókuszálva. Ez a munka bevezető, gondolatébresztő, csak átlagos értékeket közöl, részletesebb elemzés későbbre halasztódik. Ismerteti a cikk a népesedésszám csökkenését és azt enyhíteni akaró, termékenység emelését célzó családpolitikai intézkedéseket. A szülőképes korú nők létszáma 2001-től 2021-re csökkent, ebből a 20-29 éves korosztály létszáma jelentősen, 30%-kal lett kevesebb. Az iskolai végzettségre vonatkozó értékek 2011. és 2016. évre adtuk meg. Csökkent az alapiskolázottak részaránya, emelkedett a legalább középfokú végzettségűek száma és aránya. 2016- ban a 15 éves és idősebb nők 4,2%-a nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Felsőfokú tanulmányokat befejezte több mint egyötödük. Az iskolázottság emelkedett. Magyarországon 2020. évben a született gyermekek 69,5%-a házasságban jött világra, a szülő nők közül legtöbb (30 636) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ez 33,2%. A középfokú végzettségű nők 30 281 gyermeket szültek. A házas szülő nők 42,6%-a felsőfokú végzettségű. A halálozási adatok vizsgálatára iskolai végzettség szerinti a standardizált halálozási arányszámokat számoltam ki. Demográfiában használatos mutató, megbízható, kisebb érték jelezi a jobb életkilátásokat. 2016. évben a 15 éves és idősebb nőkre kiszámolt standardizált halálozási arányszámok értéke 11,4 lett, A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkére 7,5 adódott, középfok esetében 8,3 az eredmény. A legalacsonyabb iskolai végzettségűekre 13,7-et kaptam. A magasabb iskolai végzettségűek halálozása alacsonyabb, vagyis felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők életkilátásai jobbak, mint a középfokúaké vagy az alapfokú végzettségűeké. Megállapítható tehát, hogy az iskolázottság kedvezően hat az életkilátásokra.","PeriodicalId":495600,"journal":{"name":"Aranypajzs","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135360358","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}