Frigyes Szücsi, András Morgós, Emil Horváth, Csilla Szőllősy
A középkori Fehérvár (Alba Civitas) védműveinek kutatása évszázados múltra tekint vissza. A városfalépítés időpontjának kérdése Siklósi Gyula kutatásaival jutott az elmúlt három évtizedben nyugvópontra. Ő amellett érvelt, hogy a tatárjárást követően, a 13. század második felében erődítették meg a várost kőfallal. Az elmúlt néhány évben azonban gyökeresen megváltoztak ismereteink a védművek építéstörténetéről, részben a természettudományok bevonásának, részben pedig szerencsés újabb régészeti feltárásoknak köszönhetően. Időrendi szempontból a legfontosabb eredmény, hogy dendrokronológiai és radiokarbon mérések, valamint régészeti rétegtani megfigyelések egymástól függetlenül igazolták, hogy a kő várfal és a várfalon belül húzódó fa-földsánc egyes szakaszai a 11. század közepéig már bizonyosan megépültek.
{"title":"A székesfehérvári Árpád-kori vár védműveinek építéstörténeti vázlata","authors":"Frigyes Szücsi, András Morgós, Emil Horváth, Csilla Szőllősy","doi":"10.36245/mr.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.2.3","url":null,"abstract":"A középkori Fehérvár (Alba Civitas) védműveinek kutatása évszázados múltra tekint vissza. A városfalépítés időpontjának kérdése Siklósi Gyula kutatásaival jutott az elmúlt három évtizedben nyugvópontra. Ő amellett érvelt, hogy a tatárjárást követően, a 13. század második felében erődítették meg a várost kőfallal. Az elmúlt néhány évben azonban gyökeresen megváltoztak ismereteink a védművek építéstörténetéről, részben a természettudományok bevonásának, részben pedig szerencsés újabb régészeti feltárásoknak köszönhetően. Időrendi szempontból a legfontosabb eredmény, hogy dendrokronológiai és radiokarbon mérések, valamint régészeti rétegtani megfigyelések egymástól függetlenül igazolták, hogy a kő várfal és a várfalon belül húzódó fa-földsánc egyes szakaszai a 11. század közepéig már bizonyosan megépültek.","PeriodicalId":499350,"journal":{"name":"Magyar régészet","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135550696","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyarországon a közösségi régészet, azon belül is a múzeumbarát fémkeresős kutatók tevékenysége számos téren hozott új eredményeket. Amellett, hogy lelőhelyek sokasága vált ismertté a régészek számára, hatalmas mennyiségű, ezres nagyságrendű – alapvetően fémből készült – leletanyag került be a közgyűjteményekbe. Jelen tanulmány témáját egy különlegességnek számító lelet adja, amely a Bács-Kiskun vármegyei középkori településkutatási program során került elő a megye déli felén. E kisméretű, ólom-ón fiola története a viszonylag gazdag nyugat-európai szakirodalomnak köszönhetően jól rekonstruálható, és egyúttal értékes adatokkal szolgál a középkori Magyar Királyság és a nyugati zarándokhelyek kapcsolatához.
{"title":"Burgundi zarándokampulla Katymárról","authors":"Bernát Rácz, István Pánya","doi":"10.36245/mr.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.2.4","url":null,"abstract":"Magyarországon a közösségi régészet, azon belül is a múzeumbarát fémkeresős kutatók tevékenysége számos téren hozott új eredményeket. Amellett, hogy lelőhelyek sokasága vált ismertté a régészek számára, hatalmas mennyiségű, ezres nagyságrendű – alapvetően fémből készült – leletanyag került be a közgyűjteményekbe. Jelen tanulmány témáját egy különlegességnek számító lelet adja, amely a Bács-Kiskun vármegyei középkori településkutatási program során került elő a megye déli felén. E kisméretű, ólom-ón fiola története a viszonylag gazdag nyugat-európai szakirodalomnak köszönhetően jól rekonstruálható, és egyúttal értékes adatokkal szolgál a középkori Magyar Királyság és a nyugati zarándokhelyek kapcsolatához.","PeriodicalId":499350,"journal":{"name":"Magyar régészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135550691","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2021-ben és 2022-ben megelőző feltárást végeztünk Maklár–Nagyrét II. lelőhelyen. A feltárás során a halomsíros kultúra hamvasztásos rítusú temetőjének több mint 200 sírja és öt szintén bronzkori településobjektum került elő, amelyeket előzetesen Kr. e. 1500–1300 közé keltezünk. A cikkben a feltárás során tett megfigyeléseinket és a feldolgozás első eredményeit ismertetjük.
{"title":"Maklár–Nagyrét II. : Bronzkori temető és telep (előzetes jelentés)","authors":"Ákos Mengyán, Zita Hrabák","doi":"10.36245/mr.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.2.1","url":null,"abstract":"2021-ben és 2022-ben megelőző feltárást végeztünk Maklár–Nagyrét II. lelőhelyen. A feltárás során a halomsíros kultúra hamvasztásos rítusú temetőjének több mint 200 sírja és öt szintén bronzkori településobjektum került elő, amelyeket előzetesen Kr. e. 1500–1300 közé keltezünk. A cikkben a feltárás során tett megfigyeléseinket és a feldolgozás első eredményeit ismertetjük.","PeriodicalId":499350,"journal":{"name":"Magyar régészet","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135550694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kristóf István Szegedi, Endre Dobos, Sára Gábriel, Ákos Gelencsér, György Lengyel, Tibor Marton, Balázs Tóth, Nikoletta Lukács
Az újkőkort megelőző mezolitikum, a régibb kőkor vége – földtanilag a pleisztocén és holocén átmenete – mindmáig a hazai régészet egyik fehér foltjának számít. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a Kárpát-medencét a késő Epigravettien-nek nevezett vadász-gyűjtögetők elhagyták a késő glaciális (a jégkorszak vége) elején. Ezután csak szórványos emberi megtelepüléssel számolhatunk a mezolit kultúrák megjelenéséig. Ezekről a lelőhelyekről viszont általában csak nagyon bizonytalan relatív vagy abszolút kronológiai adatok állnak rendelkezésre, így koruk és régészeti kulturális kapcsolataik tisztázása a paleolitikum-mezolitikum átmenetének kutatása szempontjából kiemelten fontos mind hazai, mind közép-európai szinten. E kérdéskör tisztázása érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete kutatási programot indított, amely során az említett leletanyagok feldolgozása és egyes lelőhelyek terepi vizsgálata is zajlik.
{"title":"Egy régibb kőkori lelőhely azonosítása: régészeti és talajtani kutatás Szekszárd–Palánkon","authors":"Kristóf István Szegedi, Endre Dobos, Sára Gábriel, Ákos Gelencsér, György Lengyel, Tibor Marton, Balázs Tóth, Nikoletta Lukács","doi":"10.36245/mr.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.2.2","url":null,"abstract":"Az újkőkort megelőző mezolitikum, a régibb kőkor vége – földtanilag a pleisztocén és holocén átmenete – mindmáig a hazai régészet egyik fehér foltjának számít. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a Kárpát-medencét a késő Epigravettien-nek nevezett vadász-gyűjtögetők elhagyták a késő glaciális (a jégkorszak vége) elején. Ezután csak szórványos emberi megtelepüléssel számolhatunk a mezolit kultúrák megjelenéséig. Ezekről a lelőhelyekről viszont általában csak nagyon bizonytalan relatív vagy abszolút kronológiai adatok állnak rendelkezésre, így koruk és régészeti kulturális kapcsolataik tisztázása a paleolitikum-mezolitikum átmenetének kutatása szempontjából kiemelten fontos mind hazai, mind közép-európai szinten. E kérdéskör tisztázása érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete kutatási programot indított, amely során az említett leletanyagok feldolgozása és egyes lelőhelyek terepi vizsgálata is zajlik.","PeriodicalId":499350,"journal":{"name":"Magyar régészet","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135550698","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：