Az erteklancok hossza, osszetetele, jellemzői es minősege alapvetően hatarozzak meg az egyes iparagak vallalati es makrogazdasagi teljesitmenyet. Magyarorszagon a gyogyszeriparnak nagy hagyomanyai vannak, de az agazat gazdasagot dinamizalo hatasa korlatozottnak tűnik. Cikkunk celja a magyar gyogyszeripar sajatossagainak feltarasa erteklancelemzes segitsegevel. Modszerunk reszben input-output elemzesre epitve kvantitativ, reszben vallalati szakemberekkel folytatott interjuk alapjan kvalitativ. Kutatasunk eredmenyekent megallapitottuk, hogy a gyogyszeripari erteklanc specialis, mas agazatokkal osszehasonlitva viszonylag rovid, előremutato es hatramutato kapcsolatokkal rendelkezik; hozzaadottertek-hozzajarulasa joreszt kozvetett, es exportjanak magas az importtartalma. Vallalati interjuinkbol kiderult, hogy a statisztikai elemzes eredmenyei jelentős vallalati kulonbsegek eredőjekent alakulnak ki: alapvetően kulonbozik az originalis es a generikus erteklanc – ramutatva a gyogyszeripar masik fontos sajatossagara: az, hogy Magyarorszagon főkepp generikus gyogyszerek gyartasa folyik, s az originalis szegmens nagyon kicsi, megmagyarazza a hazai erteklanc sajatossagait es korlatozott hatasat a nemzetgazdasagra.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: D22, F23.
{"title":"A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon","authors":"Katalin Antalóczy, Tamás Gáspár, M. Sass","doi":"10.18414/KSZ.2021.6.645","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.645","url":null,"abstract":"Az erteklancok hossza, osszetetele, jellemzői es minősege alapvetően hatarozzak meg az egyes iparagak vallalati es makrogazdasagi teljesitmenyet. Magyarorszagon a gyogyszeriparnak nagy hagyomanyai vannak, de az agazat gazdasagot dinamizalo hatasa korlatozottnak tűnik. Cikkunk celja a magyar gyogyszeripar sajatossagainak feltarasa erteklancelemzes segitsegevel. Modszerunk reszben input-output elemzesre epitve kvantitativ, reszben vallalati szakemberekkel folytatott interjuk alapjan kvalitativ. Kutatasunk eredmenyekent megallapitottuk, hogy a gyogyszeripari erteklanc specialis, mas agazatokkal osszehasonlitva viszonylag rovid, előremutato es hatramutato kapcsolatokkal rendelkezik; hozzaadottertek-hozzajarulasa joreszt kozvetett, es exportjanak magas az importtartalma. Vallalati interjuinkbol kiderult, hogy a statisztikai elemzes eredmenyei jelentős vallalati kulonbsegek eredőjekent alakulnak ki: alapvetően kulonbozik az originalis es a generikus erteklanc – ramutatva a gyogyszeripar masik fontos sajatossagara: az, hogy Magyarorszagon főkepp generikus gyogyszerek gyartasa folyik, s az originalis szegmens nagyon kicsi, megmagyarazza a hazai erteklanc sajatossagait es korlatozott hatasat a nemzetgazdasagra.* \u0000Journal of Economic Literature (JEL) kod: D22, F23.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"1208 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114051998","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmany celja, hogy a szisztematikus irodalomelemzes modszerevel feltarja a tudashalozatok tudasaramlasban betoltott szerepevel foglalkozo nemzetkozi szakirodalom eredmenyeit. Harom fő elemzesi szintet vizsgal - egy adott egyuttműkodes, a vallalat partnereinek osszessege, illetve a teljes halozat szintje -, amelyek szerint az irodalomelemzesbe bevont publikaciok vizsgalodtak. Osszessegeben elmondhato, hogy a kozpontibb szerep altalaban pozitivan hat egy szereplő tudasszintjere, illetve a kisebb resztvevők kozponti szereplőkhoz valo csatlakozasa is előnyos. A halozati sűrűseg szempontjabol kozel sincs egyetertes arrol, hogy a sűrű vagy a ritka halozat előnyosebb a tudasaramlas szempontjabol, utobbi kifejezetten pozitiv lehet olyan szereplők szamara, akik sok mas resztvevő kozott kepesek tudast kozvetiteni. Tovabba a halozatok resztvevői kozotti hasonlosagok es kulonbozősegek is befolyasolhatjak a tudasaramlast es az innovacios kepesseget.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: L14, O19, O30.
{"title":"A hálózatok és a kapcsolatok szerepe az innovációban és a tudás áramlásában. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés","authors":"Dávid Bilicz","doi":"10.18414/KSZ.2021.6.674","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.674","url":null,"abstract":"A tanulmany celja, hogy a szisztematikus irodalomelemzes modszerevel feltarja a tudashalozatok tudasaramlasban betoltott szerepevel foglalkozo nemzetkozi szakirodalom eredmenyeit. Harom fő elemzesi szintet vizsgal - egy adott egyuttműkodes, a vallalat partnereinek osszessege, illetve a teljes halozat szintje -, amelyek szerint az irodalomelemzesbe bevont publikaciok vizsgalodtak. Osszessegeben elmondhato, hogy a kozpontibb szerep altalaban pozitivan hat egy szereplő tudasszintjere, illetve a kisebb resztvevők kozponti szereplőkhoz valo csatlakozasa is előnyos. A halozati sűrűseg szempontjabol kozel sincs egyetertes arrol, hogy a sűrű vagy a ritka halozat előnyosebb a tudasaramlas szempontjabol, utobbi kifejezetten pozitiv lehet olyan szereplők szamara, akik sok mas resztvevő kozott kepesek tudast kozvetiteni. Tovabba a halozatok resztvevői kozotti hasonlosagok es kulonbozősegek is befolyasolhatjak a tudasaramlast es az innovacios kepesseget.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: L14, O19, O30.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"103 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132469515","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmany a mikro-, kis- es kozepvallalati szektor vallalatainak kompetenciateljesitmenye alapjan ertelmezett versenykepesseg es penzugyi teljesitmeny kozotti kapcsolatot vizsgalja. Az osszefugges megteremtesen tulmenően azt is elemzi – ellentetben a teljesitmenyt alakito mechanizmusok elemzesevel foglalkozo mas tanulmanyokkal –, hogy a mikro-, kis- es kozepvallalatok hogyan hasznaljak fel megtermelt profitjaikat. Az elmeleti megalapozast, modellalkotast es hipotezisalkotast kovetően az empirikus kutatasi eredmenyek bemutatasara kerul sor. Az 1005 magyar mikro-, kis- es kozepvallalat vizsgalata regresszioelemzessel tortent. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy 1. mind a jovőbe, mind a multba iranyulo penzaramlasok meghatarozok a versenykepesseg kialakitasaban. Ezen belul 2. elsősorban az innovacionak es az osztalekfizetesi kepessegnek van szignifikans hatasa, mikozben 3. az alloeszkoz-beruhazas hatasa ellentmondasos. A tanulmany ujdonsagat a mikro-, kis- es kozepvallalatok versenykepessege es penzugyi teljesitmenye kozotti kapcsolat modellezese es empirikus elemzese adja. Ezek a tudomanyos főaram szakirodalmai alapjan hianypotlonak tekinthetők. Journal of Economic Literature (JEL) kod: G39, L26.
{"title":"A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképessége és pénzügyi teljesítménye","authors":"Gábor Márkus, András Rideg","doi":"10.18414/KSZ.2021.6.617","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.617","url":null,"abstract":"A tanulmany a mikro-, kis- es kozepvallalati szektor vallalatainak kompetenciateljesitmenye alapjan ertelmezett versenykepesseg es penzugyi teljesitmeny kozotti kapcsolatot vizsgalja. Az osszefugges megteremtesen tulmenően azt is elemzi – ellentetben a teljesitmenyt alakito mechanizmusok elemzesevel foglalkozo mas tanulmanyokkal –, hogy a mikro-, kis- es kozepvallalatok hogyan hasznaljak fel megtermelt profitjaikat. Az elmeleti megalapozast, modellalkotast es hipotezisalkotast kovetően az empirikus kutatasi eredmenyek bemutatasara kerul sor. Az 1005 magyar mikro-, kis- es kozepvallalat vizsgalata regresszioelemzessel tortent. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy 1. mind a jovőbe, mind a multba iranyulo penzaramlasok meghatarozok a versenykepesseg kialakitasaban. Ezen belul 2. elsősorban az innovacionak es az osztalekfizetesi kepessegnek van szignifikans hatasa, mikozben 3. az alloeszkoz-beruhazas hatasa ellentmondasos. A tanulmany ujdonsagat a mikro-, kis- es kozepvallalatok versenykepessege es penzugyi teljesitmenye kozotti kapcsolat modellezese es empirikus elemzese adja. Ezek a tudomanyos főaram szakirodalmai alapjan hianypotlonak tekinthetők. \u0000Journal of Economic Literature (JEL) kod: G39, L26.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125244750","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A felsőoktatas es a munkaerőpiac illeszkedese fontos kovetelmeny a felsőoktatasi intezmenyekkel szemben. Ennek meresere szamos megkozelites letezik, jelen tanulmany a frissdiplomasok objektiv es szubjektiv karriersikeressegenek befolyasolo tenyezőit helyezi kozeppontba. Az empirikus kutatas a 2011 es 2014 kozotti Frissdiplomas-adatbazis alapjan 4515, gazdasagtudomanyi teruleten frissen vegzett hallgato valaszainak elemzesere epul. A karriersikeresseget a Diplomas Palyakovető Rendszer valtozoi alapjan mind objektiv, mind szubjektiv dimenziokat magaban foglalo koncepcionalis modellel, OLS-regresszio segitsegevel mertuk. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy a vegzettek szubjektiv szempontbol sikeresebbek, mint objektiv szempontbol, ami azt jelzi, hogy nem elegendő az objektiv tenyezőket vizsgalni, hanem a szubjektiv dimenziot is elemezni kell. Ez alapjan – illetve az egyeb befolyasolo tenyezők figyelembevetelevel – a felsőoktatasi intezmenyeknek nagyobb hangsulyt kell fektetniuk a szubjektiv sikeresseget nagyobb mertekben meghatarozo „puha keszsegek” fejlesztesere. Journal of Economic Literature (JEL) kod: I23, J24, O15.
{"title":"A karriersikeresség vizsgálata a gazdálkodási területen frissen végzettek körében","authors":"Brigitta Szabó-Bálint, Norbert Sipos","doi":"10.18414/KSZ.2021.5.515","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.515","url":null,"abstract":"A felsőoktatas es a munkaerőpiac illeszkedese fontos kovetelmeny a felsőoktatasi intezmenyekkel szemben. Ennek meresere szamos megkozelites letezik, jelen tanulmany a frissdiplomasok objektiv es szubjektiv karriersikeressegenek befolyasolo tenyezőit helyezi kozeppontba. Az empirikus kutatas a 2011 es 2014 kozotti Frissdiplomas-adatbazis alapjan 4515, gazdasagtudomanyi teruleten frissen vegzett hallgato valaszainak elemzesere epul. A karriersikeresseget a Diplomas Palyakovető Rendszer valtozoi alapjan mind objektiv, mind szubjektiv dimenziokat magaban foglalo koncepcionalis modellel, OLS-regresszio segitsegevel mertuk. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy a vegzettek szubjektiv szempontbol sikeresebbek, mint objektiv szempontbol, ami azt jelzi, hogy nem elegendő az objektiv tenyezőket vizsgalni, hanem a szubjektiv dimenziot is elemezni kell. Ez alapjan – illetve az egyeb befolyasolo tenyezők figyelembevetelevel – a felsőoktatasi intezmenyeknek nagyobb hangsulyt kell fektetniuk a szubjektiv sikeresseget nagyobb mertekben meghatarozo „puha keszsegek” fejlesztesere. \u0000Journal of Economic Literature (JEL) kod: I23, J24, O15.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-05-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134149305","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Integrációelmélet és makroökonómia. Gondolatok Halmai Péter Mélyintegráció A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája című kötete kapcsán","authors":"Olivér Kovács","doi":"10.18414/KSZ.2021.5.564","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.564","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-05-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127724711","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az eghajlatvaltozassal es kereskedelemmel kapcsolatos diskurzusban viszonylag mersekelt figyelmet forditanak a kereskedelmi megallapodasok szerepere. Holott a parizsi klimacelok teljesulesehez a kereskedelmi megallapodasok is – a vamok csokkentese, a kornyezetbarat termekek szabalyozasanak harmonizalasa, a piactorzito mezőgazdasagi es fosszilisenergia-tamogatasok megszuntetese altal – hozzajarulhatnanak. A tanulmany a 2010 es 2020 kozott megjelent legujabb nemzetkozi kozgazdasagi szakirodalom szisztematikus attekintesevel a nemzetkozi kereskedelmi megallapodasok eghajlatvaltozasra gyakorolt hatasait vizsgalja. A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a kereskedelmi targyalasok, a WTO-megallapodasok hatekonysaga a nemzeti erdekek es a protekcionizmus előterbe kerulese miatt gyengenek mondhato. Raadasul a karosanyag-kibocsatas nemzetkozi kereskedelmi rendszereinek es a kereskedelmi korlatoknak a felszamolasa bizonyos esetekben akar novelheti is az uveghazhatasu gazok kibocsatast. A tanulmany ramutat arra, hogy a karbonszivargas jelensege alaashatja a nemzetkozi klimacelok elereset. A kereskedelmi megallapodas legnagyobb haszonelvezői elsősorban a legnagyobb fejlett orszagok – az Egyesult Allamok, Kina es az Europai Unio –, amelyek egyben a legnagyobb uveghazhatasugaz-kibocsatok is. A szakirodalom szakpolitikai ajanlasokat is kinal a kereskedelmi megallapodasokkal kapcsolatos szen-dioxid-csokkentes es a klimavaltozas hatasainak enyhitese erdekeben. Az elemzes a karbonado, a karbonvam, a karbonar-harmonizacio, a kereskedelem nem vam jellegű akadalyainak szabalyozasa, illetve a karbonszivargas csokkentesenek kerdeskoreit is targyalja.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: F18, Q54.
{"title":"A kereskedelmi megállapodások szerepe a klímaváltozásban. Szakirodalmi áttekintés","authors":"Jeremiás Máté Balogh","doi":"10.18414/KSZ.2021.5.540","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.540","url":null,"abstract":"Az eghajlatvaltozassal es kereskedelemmel kapcsolatos diskurzusban viszonylag mersekelt figyelmet forditanak a kereskedelmi megallapodasok szerepere. Holott a parizsi klimacelok teljesulesehez a kereskedelmi megallapodasok is – a vamok csokkentese, a kornyezetbarat termekek szabalyozasanak harmonizalasa, a piactorzito mezőgazdasagi es fosszilisenergia-tamogatasok megszuntetese altal – hozzajarulhatnanak. A tanulmany a 2010 es 2020 kozott megjelent legujabb nemzetkozi kozgazdasagi szakirodalom szisztematikus attekintesevel a nemzetkozi kereskedelmi megallapodasok eghajlatvaltozasra gyakorolt hatasait vizsgalja. A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a kereskedelmi targyalasok, a WTO-megallapodasok hatekonysaga a nemzeti erdekek es a protekcionizmus előterbe kerulese miatt gyengenek mondhato. Raadasul a karosanyag-kibocsatas nemzetkozi kereskedelmi rendszereinek es a kereskedelmi korlatoknak a felszamolasa bizonyos esetekben akar novelheti is az uveghazhatasu gazok kibocsatast. A tanulmany ramutat arra, hogy a karbonszivargas jelensege alaashatja a nemzetkozi klimacelok elereset. A kereskedelmi megallapodas legnagyobb haszonelvezői elsősorban a legnagyobb fejlett orszagok – az Egyesult Allamok, Kina es az Europai Unio –, amelyek egyben a legnagyobb uveghazhatasugaz-kibocsatok is. A szakirodalom szakpolitikai ajanlasokat is kinal a kereskedelmi megallapodasokkal kapcsolatos szen-dioxid-csokkentes es a klimavaltozas hatasainak enyhitese erdekeben. Az elemzes a karbonado, a karbonvam, a karbonar-harmonizacio, a kereskedelem nem vam jellegű akadalyainak szabalyozasa, illetve a karbonszivargas csokkentesenek kerdeskoreit is targyalja.* \u0000Journal of Economic Literature (JEL) kod: F18, Q54.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-05-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131269946","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére","authors":"János Köllő, Balázs Reizer","doi":"10.18414/KSZ.2021.4.345","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.4.345","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123905040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Miért népszerű a körforgásos gazdaság az Európai Unióban? Zora Kovacic, Roger Strand and Thomas Völker: The Circular Economy in Europe","authors":"Gergely Buda","doi":"10.18414/KSZ.2021.4.450","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.4.450","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"68 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129143186","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Életkori diszkrimináció a magyar munkaerőpiacon. Visszajelzések a fiatalabb, illetve az idősebb nők állásjelentkezéseire","authors":"É. Berde, Mánuel László Mágó","doi":"10.18414/KSZ.2021.4.399","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.4.399","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"127 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122659500","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：