Judit Várkonyi, Ágota Szepesi, Márton Sághi, Gábor Barna, Ilona Kovalszky, Botond Tímár, József Szakonyi, Eszter Nagy, Barna Vásárhelyi, Emese Mihály
{"title":"[Diagnostic challenges in systemic mastocytosis with gastrointestinal symptoms].","authors":"Judit Várkonyi, Ágota Szepesi, Márton Sághi, Gábor Barna, Ilona Kovalszky, Botond Tímár, József Szakonyi, Eszter Nagy, Barna Vásárhelyi, Emese Mihály","doi":"10.1556/650.2024.33040","DOIUrl":"10.1556/650.2024.33040","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.8,"publicationDate":"2024-05-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140865077","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"[Analysis of beliefs about COVID-19 vaccines among the adult Hungarian population from a health communication perspective].","authors":"Csilla Zsigmond, József Vitrai, Zoltán Brys","doi":"10.1556/650.2024.33024","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/650.2024.33024","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.6,"publicationDate":"2024-04-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140855727","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"[Contributions to the early history of mesmerism in Hungary - on the occasion of the 200th anniversary of the death of Daniel Gecse (1768-1824), a Transylvanian magnetiseur].","authors":"László Kiss","doi":"10.1556/650.2024.HO2784","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/650.2024.HO2784","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.6,"publicationDate":"2024-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140678593","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az autonóm neuropathia a cukorbetegség igen gyakori szövődménye, mely a diabetes kórfejlődése során már korán kialakul, sőt már a csökkent glükóztolerancia stádiumában is jelen lehet. A betegek életminőségére, a cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt prognosztikus jelentősége, a többi szövődménnyel mutatott összefüggései miatt a cardiovascularis autonóm funkció károsodása a cukorbetegség szövődményei között kiemelt jelentőségű. A cardiovascularis autonóm neuropathia klinikai manifesztációi mint a nyugalmi tachycardia, az orthostaticus hypotonia, a néma myocardialis ischaemia és infarktus vagy éppen a QT-távolság megnyúlása miatt kialakuló ritmuszavarok mind hozzájárulnak a cardiovascularis autonóm neuropathia rossz prognózisához. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek el hirtelen szívhalált, és a perioperatív légzés-keringésleállás kockázata is nagyobb. A szövődmény irányában végzett szűrővizsgálatok így alapvető jelentőségűek. A diagnosztikában a mai napig a hagyományos cardiovascularis reflextesztek tekinthetők arany standardnak, melyek egyszerű, noninvazív, jól reprodukálható, megfelelő szenzitivitással és specificitással rendelkező eszközös vizsgálatok. Az egyéb vizsgálati lehetőségek közül a szívfrekvencia-variabilitás és baroreflex-szenzitivitás a prognózis pontosabb megítélésére, illetve elsősorban klinikai tanulmányokban végpontokként használatosak. Az összefoglaló kitér emellett a betegek előszűrését szolgáló kérdőíves módszerekre és a diagnosztika egyszerűsítését célzó újabb lehetőségekkel kapcsolatos legfrissebb eredményekre. A cardiovascularis autonóm neuropathia kezelésének sarokkövét a megfelelő glykaemiás kontroll és a cardiovascularis kockázati tényezők kontrollja jelenti. További oki terápiás lehetőség az alfa-liponsav alkalmazása, melynek az autonóm funkcióra gyakorolt kedvező hatásait klinikai vizsgálat igazolta. A hagyományos értelemben vett glykaemiás kontrollon túl újabban a glykaemiás variabilitás és egyes antidiabetikumok idegi funkciókra gyakorolt pleiotrop hatásai kerültek előtérbe. A testsúlycsökkentés nemcsak a diabetes, de az autonóm neuropathia tekintetében is jótékony hatású, ugyanakkor az életmód-terápia további összetevőivel kapcsolatban nem egyértelműek az adatok. Orv Hetil. 2024; 165(16): 602–612.
{"title":"[Diabetic cardiovascular autonomic neuropathy: clinical significance, diagnosis and therapy].","authors":"Péter Kempler, A. Körei","doi":"10.1556/650.2024.33027","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/650.2024.33027","url":null,"abstract":"\u0000 Az autonóm neuropathia a cukorbetegség igen gyakori szövődménye, mely a diabetes kórfejlődése során már korán kialakul, sőt már a csökkent glükóztolerancia stádiumában is jelen lehet. A betegek életminőségére, a cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt prognosztikus jelentősége, a többi szövődménnyel mutatott összefüggései miatt a cardiovascularis autonóm funkció károsodása a cukorbetegség szövődményei között kiemelt jelentőségű. A cardiovascularis autonóm neuropathia klinikai manifesztációi mint a nyugalmi tachycardia, az orthostaticus hypotonia, a néma myocardialis ischaemia és infarktus vagy éppen a QT-távolság megnyúlása miatt kialakuló ritmuszavarok mind hozzájárulnak a cardiovascularis autonóm neuropathia rossz prognózisához. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek el hirtelen szívhalált, és a perioperatív légzés-keringésleállás kockázata is nagyobb. A szövődmény irányában végzett szűrővizsgálatok így alapvető jelentőségűek. A diagnosztikában a mai napig a hagyományos cardiovascularis reflextesztek tekinthetők arany standardnak, melyek egyszerű, noninvazív, jól reprodukálható, megfelelő szenzitivitással és specificitással rendelkező eszközös vizsgálatok. Az egyéb vizsgálati lehetőségek közül a szívfrekvencia-variabilitás és baroreflex-szenzitivitás a prognózis pontosabb megítélésére, illetve elsősorban klinikai tanulmányokban végpontokként használatosak. Az összefoglaló kitér emellett a betegek előszűrését szolgáló kérdőíves módszerekre és a diagnosztika egyszerűsítését célzó újabb lehetőségekkel kapcsolatos legfrissebb eredményekre. A cardiovascularis autonóm neuropathia kezelésének sarokkövét a megfelelő glykaemiás kontroll és a cardiovascularis kockázati tényezők kontrollja jelenti. További oki terápiás lehetőség az alfa-liponsav alkalmazása, melynek az autonóm funkcióra gyakorolt kedvező hatásait klinikai vizsgálat igazolta. A hagyományos értelemben vett glykaemiás kontrollon túl újabban a glykaemiás variabilitás és egyes antidiabetikumok idegi funkciókra gyakorolt pleiotrop hatásai kerültek előtérbe. A testsúlycsökkentés nemcsak a diabetes, de az autonóm neuropathia tekintetében is jótékony hatású, ugyanakkor az életmód-terápia további összetevőivel kapcsolatban nem egyértelműek az adatok. Orv Hetil. 2024; 165(16): 602–612.\u0000","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.6,"publicationDate":"2024-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140677900","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Viola Angyal, Ádám Bertalan, Péter Domján, Elek Dinya
Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.
{"title":"[ScreenGPT - The opportunities and limitations of artificial intelligence in primary, secondary and tertiary prevention].","authors":"Viola Angyal, Ádám Bertalan, Péter Domján, Elek Dinya","doi":"10.1556/650.2024.33029","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/650.2024.33029","url":null,"abstract":"\u0000 Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.\u0000","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.6,"publicationDate":"2024-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140678088","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.
{"title":"[Examination possibilities of microbial nucleic acid samples derived from the environment].","authors":"I. Kerekes, Ádám Nagy, Ágnes Ősz, Péter Zalka","doi":"10.1556/650.2024.33025","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/650.2024.33025","url":null,"abstract":"\u0000 A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.\u0000","PeriodicalId":19911,"journal":{"name":"Orvosi hetilap","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.6,"publicationDate":"2024-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140678817","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"医学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：