Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.01
Fatime Hawchar, Zsolt Molnár
Az utóbbi évtizedekben a szepszis/szeptikus sokk előfordulása világszerte megnőtt, és mivel a kórházi halálozás egyik legmeghatározóbb oka, így kiemelt gazdasági és egészségügyi jelentőséggel bír. Terápiájában a kórkép korai felismerése és az ezzel megkezdett adekvát folyadékreszuszcitáció, valamint szervtámogató- és antimikrobiális kezelések és infekciókontroll ellenére a halálozási arány továbbra is magas (20-50% a vizsgált populációtól függően). A halálozás csökkentésére irányuló kutatások egyik legígéretesebb területe az immunrendszer és ezzel együtt a gazdaszervezet fertőzésre adott válaszának modulációja, melyek közül a vértisztító eljárások tűnnek az egyik legígéretesebb módszernek. A szeptikus sokk korai szakaszában a szervezet fertőzésre adott diszregulált immunválasza következtében kialakuló „citokinvihar” mélyebb megértése és a megfelelő pontokon történő módosítása hozzájárulhat az infl ammatorikus-antiinflammatorikus rendszer közötti egyensúly helyreállításához. Jelen közlemény célja, az ezzel kapcsolatos ismeretek rövid összefoglalása.
{"title":"citokin vihar és kezelése kritikus állapotú betegeknél","authors":"Fatime Hawchar, Zsolt Molnár","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.01","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedekben a szepszis/szeptikus sokk előfordulása világszerte megnőtt, és mivel a kórházi halálozás egyik legmeghatározóbb oka, így kiemelt gazdasági és egészségügyi jelentőséggel bír. Terápiájában a kórkép korai felismerése és az ezzel megkezdett adekvát folyadékreszuszcitáció, valamint szervtámogató- és antimikrobiális kezelések és infekciókontroll ellenére a halálozási arány továbbra is magas (20-50% a vizsgált populációtól függően). A halálozás csökkentésére irányuló kutatások egyik legígéretesebb területe az immunrendszer és ezzel együtt a gazdaszervezet fertőzésre adott válaszának modulációja, melyek közül a vértisztító eljárások tűnnek az egyik legígéretesebb módszernek. A szeptikus sokk korai szakaszában a szervezet fertőzésre adott diszregulált immunválasza következtében kialakuló „citokinvihar” mélyebb megértése és a megfelelő pontokon történő módosítása hozzájárulhat az infl ammatorikus-antiinflammatorikus rendszer közötti egyensúly helyreállításához. Jelen közlemény célja, az ezzel kapcsolatos ismeretek rövid összefoglalása.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133886554","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/mm.2020.34.01.07
Gábor Dér, Endre Zima
A világon a hirtelen szívhalál (SCD) incidenciája átlagosan 50-100/100.000 személy-év, férfi aknál magasabb, mint a nőknél, és az életkor előre haladtával növekszik. Az összmortalitás 15-20%-ért a hirtelen szívhalál tehető felelőssé a nyugati társadalmakban. A kardiális beültethető elektronikus eszközök (CIED) közül az implantálható kardiover defibrillátor (ICD) a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgáló kezelés, a malignus kamrai ritmuszavarok előfordulására magas kockázattal rendelkező betegeknél. A készülék két fő részből áll: a legtöbb esetben a bal oldali kulcscsont alatt a bőr és a mellizom közé beültetett telepből, és a telepből a vénás rendszeren keresztül a szívbe vezető elektródákból. Az első készüléket több mint 30 évvel ezelőtt használták a gyakorlatban, azóta pedig hosszútávú vizsgálatok igazolták hatékonyságát. Az ICD kezelés indikációit két fő csoportra oszthatjuk. A szekunder prevenciós indikáció esetében kamrafi brilláció (VF) vagy keringésmegingást okozó kamrai tachycardia (VT) dokumentált előfordulása esetében, sikeres CPR után történik meg a készülék implantációja, amennyiben felderíthető reverzibilis ok nem állt fenn. Primer prevenciós indikáció esetében a fő csoportot azon tünetes szívelégtelen betegek alkotják, akiknek az optimális gyógyszeres kezelés ellenére etiológiától függetlenül 35%-nál nem nagyobb a bal kamrai ejekciós frakciójuk. A primer prevenciós betegek kisebb csoportját a főként öröklött molekuláris vagy strukturális szívbetegek alkotják, akiknek magas rizikójuk van malignus kamrai ritmuszavar előfordulására (pl.: hypertrophias cardiomyopathia, aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia, hosszú QT szindróma). A betegek tárcájukban ideális esetben hordanak egy ICD igazolványt, mely tartalmazza a készülék pontos típusát, a kezelőorvos nevét, és a gondozást, illetve implantációt végző centrumot.
{"title":"Implantálható kardioverter","authors":"Gábor Dér, Endre Zima","doi":"10.15170/mm.2020.34.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2020.34.01.07","url":null,"abstract":"A világon a hirtelen szívhalál (SCD) incidenciája átlagosan 50-100/100.000 személy-év, férfi aknál magasabb, mint a nőknél, és az életkor előre haladtával növekszik. Az összmortalitás 15-20%-ért a hirtelen szívhalál tehető felelőssé a nyugati társadalmakban. A kardiális beültethető elektronikus eszközök (CIED) közül az implantálható kardiover defibrillátor (ICD) a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgáló kezelés, a malignus kamrai ritmuszavarok előfordulására magas kockázattal rendelkező betegeknél. A készülék két fő részből áll: a legtöbb esetben a bal oldali kulcscsont alatt a bőr és a mellizom közé beültetett telepből, és a telepből a vénás rendszeren keresztül a szívbe vezető elektródákból. Az első készüléket több mint 30 évvel ezelőtt használták a gyakorlatban, azóta pedig hosszútávú vizsgálatok igazolták hatékonyságát. Az ICD kezelés indikációit két fő csoportra oszthatjuk. A szekunder prevenciós indikáció esetében kamrafi brilláció (VF) vagy keringésmegingást okozó kamrai tachycardia (VT) dokumentált előfordulása esetében, sikeres CPR után történik meg a készülék implantációja, amennyiben felderíthető reverzibilis ok nem állt fenn. Primer prevenciós indikáció esetében a fő csoportot azon tünetes szívelégtelen betegek alkotják, akiknek az optimális gyógyszeres kezelés ellenére etiológiától függetlenül 35%-nál nem nagyobb a bal kamrai ejekciós frakciójuk. A primer prevenciós betegek kisebb csoportját a főként öröklött molekuláris vagy strukturális szívbetegek alkotják, akiknek magas rizikójuk van malignus kamrai ritmuszavar előfordulására (pl.: hypertrophias cardiomyopathia, aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia, hosszú QT szindróma). A betegek tárcájukban ideális esetben hordanak egy ICD igazolványt, mely tartalmazza a készülék pontos típusát, a kezelőorvos nevét, és a gondozást, illetve implantációt végző centrumot.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129289249","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.03
Henrietta Bánfai-Csonka, Bálint Bánfai
traumás gerincvelő sérülések előfordulása viszonylag alacsony, azonban nem elhanyagolható kórkép, hiszen visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel időben. Már az 1960-as évektől kezdve számos országban a gerincsérültek ellátásának protokollja tartalmazza a merev nyakrögzítő gallér és a gerinchordágy (board) használatát, azonban ezen eszközök alkalmazásának hatékonysága már többször felmerült kérdésként, azonban magas evidenciával bíró tanulmányok hiányában mégsem változtattak érdemben az ellátási protokollokon. Jelen közleményünk célja, hogy felhívja a figyelmet ezen eszközök használatának esetleges hátrányaira, veszélyeire, mindezt egy dán szisztematikus összefoglaló közlemény alapján. Ezen szakirodalmi áttekintés alapján a „Danish National Board of Health” új ajánlást fogalmazott meg, mely nem a baleseti mechanizmus alapján dönt a gerinc rögzítéséről és annak módjáról, hanem a klinikai/fizikális vizsgálatok eredményei alapján. Hazánkban is fontos lenne ezen irányelvek átgondolása és egyesítése mind prehospitális, mind pedig hospitális szempontból.
{"title":"gerincsérültek rögzítése-merre tovább","authors":"Henrietta Bánfai-Csonka, Bálint Bánfai","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.03","url":null,"abstract":"traumás gerincvelő sérülések előfordulása viszonylag alacsony, azonban nem elhanyagolható kórkép, hiszen visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel időben. Már az 1960-as évektől kezdve számos országban a gerincsérültek ellátásának protokollja tartalmazza a merev nyakrögzítő gallér és a gerinchordágy (board) használatát, azonban ezen eszközök alkalmazásának hatékonysága már többször felmerült kérdésként, azonban magas evidenciával bíró tanulmányok hiányában mégsem változtattak érdemben az ellátási protokollokon. Jelen közleményünk célja, hogy felhívja a figyelmet ezen eszközök használatának esetleges hátrányaira, veszélyeire, mindezt egy dán szisztematikus összefoglaló közlemény alapján. Ezen szakirodalmi áttekintés alapján a „Danish National Board of Health” új ajánlást fogalmazott meg, mely nem a baleseti mechanizmus alapján dönt a gerinc rögzítéséről és annak módjáról, hanem a klinikai/fizikális vizsgálatok eredményei alapján. Hazánkban is fontos lenne ezen irányelvek átgondolása és egyesítése mind prehospitális, mind pedig hospitális szempontból. ","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"128 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131160416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.06
Mercedes Ahmann, A. Kónyi, Z. Verzár
A hirtelen szívhalál (HSZH) klinikai szind-róma, amely a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint: szívbetegen vagy ismert szívbetegség nélküli személyen cardiogenok miatt bekövetkező, váratlan, idő előtti, természetes halál, amelyet az öntudat hirtelen elvesztése előz meg és az akut tünetek kialakulásától számított egy órán belül bekövetkezik. (3). A hirtelen szívhalál incidenciája a publikált irodalom szerint igen széles tartományban mozog (15-48%), mely függ a földrajzi és demográfi ai mutatóktól.
{"title":"hirtelen szívhalál","authors":"Mercedes Ahmann, A. Kónyi, Z. Verzár","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.06","url":null,"abstract":"A hirtelen szívhalál (HSZH) klinikai szind-róma, amely a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint: szívbetegen vagy ismert szívbetegség nélküli személyen cardiogenok miatt bekövetkező, váratlan, idő előtti, természetes halál, amelyet az öntudat hirtelen elvesztése előz meg és az akut tünetek kialakulásától számított egy órán belül bekövetkezik. (3). A hirtelen szívhalál incidenciája a publikált irodalom szerint igen széles tartományban mozog (15-48%), mely függ a földrajzi és demográfi ai mutatóktól.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114837604","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.09
János Tomcsányi
A STEMI definicióját a 2018 évi amerikai kardiológiai társaság (ACC) meghatározása szerint (FUMI - negyedik univerzális infarctus definició) a következő 4 pont szerint határozzák meg (1). J-pont elevációhoz kötött ST eltérés -inferior V4-6 elvezetésekben 1 mm felett, V1-3 elvezetésekben 2 mm felett. Két, egy régiót reprezentáló elvezetés szükséges. Lehet olyan EKG is, ami STEMI-nek tekinthető a fenti kritériumok nélkül. Az egyik ilyen a hyperakut T hullám.
{"title":"Hyperakut T-hullám, ami „STEMI”","authors":"János Tomcsányi","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.09","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.09","url":null,"abstract":"A STEMI definicióját a 2018 évi amerikai kardiológiai társaság (ACC) meghatározása szerint (FUMI - negyedik univerzális infarctus definició) a következő 4 pont szerint határozzák meg (1).\u0000J-pont elevációhoz kötött ST eltérés -inferior V4-6 elvezetésekben 1 mm felett, V1-3 elvezetésekben 2 mm felett.\u0000Két, egy régiót reprezentáló elvezetés szükséges. Lehet olyan EKG is, ami STEMI-nek tekinthető a fenti kritériumok nélkül. Az egyik ilyen a hyperakut T hullám.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"147 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127514140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.04
P. Horváth, Dániel Németh, B. Horváth, Tamás Köcse, Kitti Máté-Póhr
Mentődolgozónak lenni fizikailag és pszichikailag is megterhelő. A riasztások stresszesek, különösen, ha gyermekekkel vagy szülészeti eseményekkel kapcsolatosak. Kutatásunk célja a Nyugat-dunántúli Régió mentődolgozóinak attitűdjét felmérni szülészeti jellegű eseményekhez történő riasztás kapcsán, továbbá felmérni az ezzel kapcsolatos ismeretszintet.
{"title":"mentődolgozók attitűdje a szülészeti események vonatkozásában","authors":"P. Horváth, Dániel Németh, B. Horváth, Tamás Köcse, Kitti Máté-Póhr","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.04","url":null,"abstract":"Mentődolgozónak lenni fizikailag és pszichikailag is megterhelő. A riasztások stresszesek, különösen, ha gyermekekkel vagy szülészeti eseményekkel kapcsolatosak. Kutatásunk célja a Nyugat-dunántúli Régió mentődolgozóinak attitűdjét felmérni szülészeti jellegű eseményekhez történő riasztás kapcsán, továbbá felmérni az ezzel kapcsolatos ismeretszintet.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123844126","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-02-19DOI: 10.15170/MM.2020.34.01.08
Orsolya Máté, Attila Kovács, Ferenc Németh, Klára Simon
ekintettel arra, hogy a sürgősségi osztályra kerülő betegek mintegy 0,5-0,7%-a hal meg, gyakorlatilag órákkal a felvétel után, így számolni kell azzal, hogy az ellátóknak gyakran kell rossz hírt közölniük, mely embert próbáló feladat. A felmérések szerint nincs kellő mértékű ismeret és tapasztalat ebben a téma-körben, pedig a halálhír közlésének méltó kivitelezése döntő fontosságú a gyászfolyamat során. A kiterjesztett hatáskörű ápoló kompetenciái közé már a rossz hírek illetve a halálhír közlése is beletartozik. A tájékozta-tási kötelezettség megfelelő színvonalú kivitelezéséhez nyújt segítséget jelen, speciálisan a sürgősségi osztályra adaptált irányelv javaslat.
{"title":"Protokolljavaslat halálhír közlésére a sürgősségi betegellátásban","authors":"Orsolya Máté, Attila Kovács, Ferenc Németh, Klára Simon","doi":"10.15170/MM.2020.34.01.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/MM.2020.34.01.08","url":null,"abstract":"ekintettel arra, hogy a sürgősségi osztályra kerülő betegek mintegy 0,5-0,7%-a hal meg, gyakorlatilag órákkal a felvétel után, így számolni kell azzal, hogy az ellátóknak gyakran kell rossz hírt közölniük, mely embert próbáló feladat. A felmérések szerint nincs kellő mértékű ismeret és tapasztalat ebben a téma-körben, pedig a halálhír közlésének méltó kivitelezése döntő fontosságú a gyászfolyamat során. A kiterjesztett hatáskörű ápoló kompetenciái közé már a rossz hírek illetve a halálhír közlése is beletartozik. A tájékozta-tási kötelezettség megfelelő színvonalú kivitelezéséhez nyújt segítséget jelen, speciálisan a sürgősségi osztályra adaptált irányelv javaslat.","PeriodicalId":245201,"journal":{"name":"Magyar Mentésügy","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115577371","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：