Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.5
J. Balogh
{"title":"Zabolai Mikes Kelemen, az Apafi‑kori katolikus székely elit vezetőjének karrierje","authors":"J. Balogh","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124940657","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.73
Patrik Dinnyés
{"title":"I. Napóleon alkalmi orosz követe: I. A. Jakovlev – A. I. Herzen apja","authors":"Patrik Dinnyés","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.73","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.73","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131890080","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.99
Attila Györkös
A francia királyi pár távoli rokona, Foix-Candale-i Anna, 1502 nyarán Észak-Itálián át Budára utazott, hogy II. Ulászló magyar–cseh király felesége legyen. A házasság egy szélesebb perspektívájú velencei–francia–Jagelló szövetség részeként a török elleni közös fellépés célját tűzte ki, ugyanakkor az itáliai Habsburg törekvések megfékezésére is szolgált. A menyasszony utazásával kapcsolatban számos korabeli forrás született, amelyek részletekbe menően bemutatták, hogy a leendő királynét és kíséretét miként fogadták a velencei terra ferma területén, majd a tengeri köztársaság központjában és végül Magyarországon. Tanulmányomban azt kívánom vizsgálni, hogy a 16. század eleji velencei elit hogyan igyekezett látványos tengeri bemutatókkal és dramatizált színi előadásokkal utalni a reneszánsz korban is sokszor hivatkozott trójai háború különböző motívumaira, s ezek révén megerősíteni a francia–velencei közösségtudatot. Magyarországra érkezve Pierre Choque hazánkat is igyekezett bekapcsolni ebbe a mitologikus eredetű, immár trilaterális közösségbe, hiszen Óbudát a legendás, trójaiak által alapított Sicambria városával azonosította.
{"title":"A Trója-motívum meg jelenése a késő középkori magyar–francia diplomáciában","authors":"Attila Györkös","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.99","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.99","url":null,"abstract":"A francia királyi pár távoli rokona, Foix-Candale-i Anna, 1502 nyarán Észak-Itálián át Budára utazott, hogy II. Ulászló magyar–cseh király felesége legyen. A házasság egy szélesebb perspektívájú velencei–francia–Jagelló szövetség részeként a török elleni közös fellépés célját tűzte ki, ugyanakkor az itáliai Habsburg törekvések megfékezésére is szolgált. A menyasszony utazásával kapcsolatban számos korabeli forrás született, amelyek részletekbe menően bemutatták, hogy a leendő királynét és kíséretét miként fogadták a velencei terra ferma területén, majd a tengeri köztársaság központjában és végül Magyarországon. Tanulmányomban azt kívánom vizsgálni, hogy a 16. század eleji velencei elit hogyan igyekezett látványos tengeri bemutatókkal és dramatizált színi előadásokkal utalni a reneszánsz korban is sokszor hivatkozott trójai háború különböző motívumaira, s ezek révén megerősíteni a francia–velencei közösségtudatot. Magyarországra érkezve Pierre Choque hazánkat is igyekezett bekapcsolni ebbe a mitologikus eredetű, immár trilaterális közösségbe, hiszen Óbudát a legendás, trójaiak által alapított Sicambria városával azonosította.","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131151889","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.9
Dániel Bajnok
A klasszikus Athént megosztó egyik legfőbb törésvonal a Kr. e. 340-es és 330- as években a makedónkérdés volt: hogyan viszonyuljon a szövetségi rendszerét nélkülöző polis a II. Philippos alatt felemelkedő és idővel Hellas egészét fenyegető makedón királysághoz?1 Bár a mai kutatás már rég nem osztja fel hősies ellenállókra és gyáva megalkuvókra a kor politikusait, továbbra is jellemző a szakirodalomban, hogy a szónokokat a makedónbarát vagy éppen a makedónellenes irányzat tagjainak tekintik. De vajon van-e létjogosultsága e címkéknek? Jelen tanulmány azt vizsgálja a 330-as évek viszonylatában, hogy a vezető „makedónbarát” szónokok (elsősorban Aischinés, Phókión és Démadés) közös platformon álló és együttműködő ágensek voltak-e, vagy inkább önálló véleményvezérek; illetve hogy egyáltalán beszélhetünk-e ekkor makedónpárti irányzatról Athénban.
{"title":"A makedónok athéni barátai","authors":"Dániel Bajnok","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.9","url":null,"abstract":"A klasszikus Athént megosztó egyik legfőbb törésvonal a Kr. e. 340-es és 330- as években a makedónkérdés volt: hogyan viszonyuljon a szövetségi rendszerét nélkülöző polis a II. Philippos alatt felemelkedő és idővel Hellas egészét fenyegető makedón királysághoz?1 Bár a mai kutatás már rég nem osztja fel hősies ellenállókra és gyáva megalkuvókra a kor politikusait, továbbra is jellemző a szakirodalomban, hogy a szónokokat a makedónbarát vagy éppen a makedónellenes irányzat tagjainak tekintik. De vajon van-e létjogosultsága e címkéknek? Jelen tanulmány azt vizsgálja a 330-as évek viszonylatában, hogy a vezető „makedónbarát” szónokok (elsősorban Aischinés, Phókión és Démadés) közös platformon álló és együttműködő ágensek voltak-e, vagy inkább önálló véleményvezérek; illetve hogy egyáltalán beszélhetünk-e ekkor makedónpárti irányzatról Athénban.","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"79 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114555182","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.61
Béla Bartók
{"title":"„Kárpátjaink istenalkotta bástyái”","authors":"Béla Bartók","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.61","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.61","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"333 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122847804","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/ACTAUNIVESZTERHAZYHISTORIAE.2020.5
László Ambrus
Az első világháború nemzetközi historiográfiája rendkívül széles vizsgálati szempontskálán mozog, különösen az ezredforduló környékétől kezdődően. Ennek újabb lökést adott a centenárium ötéves időszaka, minek eredményeként a 2014 és 2019 között eltelt évek során konferenciák százait rendezték, tanulmánykötetek, monográfiák és a folyóiratok tematikus számai pedig oly mértékben özönlöttek az érdeklődő olvasókra, hogy ember legyen a talpán, aki a teljes szakirodalommal meg képes birkózni. Ebben a historiográfiai jellegű tanulmányban magam is csak annyira vállalkozom, hogy egy rövid, de velős áttekintést nyújtsak, ami szándékom szerint lefedi az elmúlt két évtized „termésének” főbb irányvonalait, legkiemelkedőbb vagy legérdekesebb munkáit, ám közel sem ad teljes bibliográfiát az elmúlt húsz év során megjelent első világháborús témájú munkákról. Nincs könnyű helyzetben az első világháborúval foglalkozó kutató, amikor a téma tengernyi szakirodalmát próbálja összegezni vagy éppen kijelölni belőle a kiemelésre leginkább érdemes darabokat. A témakörben megjelent művek óriási száma és a kutatási szempontok rendkívüli sokszínűsége miatt akár külön doktori disszertációk is készülhetnének a nagy háború angol nyelvű historiográfiájáról. A brit hadtörténet-kutatás „nagy öregjei”, John Keegan,1 Michael Howard2 vagy Martin Gilbert3 mind megírták a maguk „nagy háború”-összegzését, természetesen a frontokon zajló hadi eseményekre fókuszálva. Közülük Magyarországon Keegan a legismertebb, vaskos hadtörténelmi elemzései, melyeket talán legjellemzőbb kifejezéssel terjedelmes esszéknek nevezhetünk, igen népszerűek nemcsak a szakma, de az érdeklődő „laikus” közönség körében is. Az első és második világháborúval foglalkozó művei Magyarországon is több kiadást megéltek, többek között az Európa Kiadó gondozásában.4 Mindkettő meglehetősen kimerítően tárgyalja a világháborúk eseménytörténetét, nem hanyagolva el a hátország helyzetének bemutatását sem. Hiányosságaként viszont megemlítendő, hogy a Keegan-féle Első világháború fókuszpontja egyértelműen és látványosan a nyugati fronton található, és viszonylag mostohán bánik a keleti és a balkáni front történéseivel. Ettől függetlenül a téma alapművének tekinthető, hiszen amellett, hogy átfogó képet nyújt a háború ese-
{"title":"Szemelvények az első világháború angol nyelvű historiográfiájából a 2000-es években","authors":"László Ambrus","doi":"10.46438/ACTAUNIVESZTERHAZYHISTORIAE.2020.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/ACTAUNIVESZTERHAZYHISTORIAE.2020.5","url":null,"abstract":"Az első világháború nemzetközi historiográfiája rendkívül széles vizsgálati szempontskálán mozog, különösen az ezredforduló környékétől kezdődően. Ennek újabb lökést adott a centenárium ötéves időszaka, minek eredményeként a 2014 és 2019 között eltelt évek során konferenciák százait rendezték, tanulmánykötetek, monográfiák és a folyóiratok tematikus számai pedig oly mértékben özönlöttek az érdeklődő olvasókra, hogy ember legyen a talpán, aki a teljes szakirodalommal meg képes birkózni. Ebben a historiográfiai jellegű tanulmányban magam is csak annyira vállalkozom, hogy egy rövid, de velős áttekintést nyújtsak, ami szándékom szerint lefedi az elmúlt két évtized „termésének” főbb irányvonalait, legkiemelkedőbb vagy legérdekesebb munkáit, ám közel sem ad teljes bibliográfiát az elmúlt húsz év során megjelent első világháborús témájú munkákról. Nincs könnyű helyzetben az első világháborúval foglalkozó kutató, amikor a téma tengernyi szakirodalmát próbálja összegezni vagy éppen kijelölni belőle a kiemelésre leginkább érdemes darabokat. A témakörben megjelent művek óriási száma és a kutatási szempontok rendkívüli sokszínűsége miatt akár külön doktori disszertációk is készülhetnének a nagy háború angol nyelvű historiográfiájáról. A brit hadtörténet-kutatás „nagy öregjei”, John Keegan,1 Michael Howard2 vagy Martin Gilbert3 mind megírták a maguk „nagy háború”-összegzését, természetesen a frontokon zajló hadi eseményekre fókuszálva. Közülük Magyarországon Keegan a legismertebb, vaskos hadtörténelmi elemzései, melyeket talán legjellemzőbb kifejezéssel terjedelmes esszéknek nevezhetünk, igen népszerűek nemcsak a szakma, de az érdeklődő „laikus” közönség körében is. Az első és második világháborúval foglalkozó művei Magyarországon is több kiadást megéltek, többek között az Európa Kiadó gondozásában.4 Mindkettő meglehetősen kimerítően tárgyalja a világháborúk eseménytörténetét, nem hanyagolva el a hátország helyzetének bemutatását sem. Hiányosságaként viszont megemlítendő, hogy a Keegan-féle Első világháború fókuszpontja egyértelműen és látványosan a nyugati fronton található, és viszonylag mostohán bánik a keleti és a balkáni front történéseivel. Ettől függetlenül a téma alapművének tekinthető, hiszen amellett, hogy átfogó képet nyújt a háború ese-","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122510774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.109
János Kalmár
{"title":"Buda 1686. évi visszafoglalása és Hispánia","authors":"János Kalmár","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.109","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.109","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"123 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122654030","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.249
Sándor Vizi, József Kozári
{"title":"A háborúk és a hadseregek kialakulása, szerepük a társadalmak történelmében és az államok közötti kapcsolatok alakításában az ókortól a középkor végéig","authors":"Sándor Vizi, József Kozári","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.249","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.249","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128687841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.203
Gábor Szlávik
{"title":"A császárkori Nyugat-Kis-Ázsia városi életének egy jellegzetes közszereplője, az euergetés","authors":"Gábor Szlávik","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.203","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.203","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124487205","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.91
G. Veres
{"title":"Turkish Influences in Folk Culture in Northern Hungary","authors":"G. Veres","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.91","DOIUrl":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.91","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122037159","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：