A kommunikációs és közlekedési lehetoségek fejlodésével megjeleno újszeru mobilitási mintákban részt vevok több földrajzi helyhez is kötodhetnek, így az egyszeri és egyirányú elvándorlás helyett egyes funkciókat más-más földrajzi helyen vagy országban vehetnek igénybe, akár egy láncszeru hálózathoz hasonlatosan. A Kárpát-medencei magyarság körében az elvándorlás játssza a legnagyobb szerepet az egyes közösségek népességcsökkenésében, így a nem hagyományos mobilitási minták követése a szüloföldön maradás szempontjából fontos tényezonek bizonyulhat. A szerzok a mobilitási mintákban érintett, a rendszeres államhatáron átívelo ingázásban részt vevo csoportokat térképezték fel, számszerusítették és nemzetrészek (Magyarország, Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) szerint jellemezték. Az eredmények alapján a COVTD-19jár-ványhelyzet érzékenyen érintette a mobilitási hálózatokat is, különösen a munkavégzés céljából ingázók csoportját hozta nehéz és bizonytalan helyzetbe;a megkérdezettek hosszabb távú ingázási szándékait ugyanakkor ennél mérsékeltebben befolyásolta.Alternate :Along with the development of communication and transportation options new forms of mobility may link people to multiple places. There-fore, instead of one-time and one-way migration these people may be able to use different functions in different geographical locations or countries, like in a chain network. Among ethnic Hungarians living in the Carpathian basin emigration plays the most significant role in the population decline, as such the use of the nontraditional mobility patterns may represent significant factors in staying in the homeland. The aim of this study is to map, quantify and characterize the groups engaged in these new mobility patterns in Hungary, the most populous Hungarian communities from Transylvania (Romania), Southern Slovakia, Vojvodina (Serbia) and Transcarpathia (Ukraine). The study outlines that the COVID pandemic situation had severe effects on the cross-border mobility networks, commuters faced serious difficulties. However, long term goals of the surveyed population regarding cross-border mobility have been moderately impacted.
{"title":"Nemzetközi mobilitási magatartás és lehetséges járványhelyzeti jövője a Kárpát-medencei magyarság körében, 2020","authors":"Z. Megyesi, Márton Péti","doi":"10.15196/TS620604","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/TS620604","url":null,"abstract":"A kommunikációs és közlekedési lehetoségek fejlodésével megjeleno újszeru mobilitási mintákban részt vevok több földrajzi helyhez is kötodhetnek, így az egyszeri és egyirányú elvándorlás helyett egyes funkciókat más-más földrajzi helyen vagy országban vehetnek igénybe, akár egy láncszeru hálózathoz hasonlatosan. A Kárpát-medencei magyarság körében az elvándorlás játssza a legnagyobb szerepet az egyes közösségek népességcsökkenésében, így a nem hagyományos mobilitási minták követése a szüloföldön maradás szempontjából fontos tényezonek bizonyulhat. A szerzok a mobilitási mintákban érintett, a rendszeres államhatáron átívelo ingázásban részt vevo csoportokat térképezték fel, számszerusítették és nemzetrészek (Magyarország, Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) szerint jellemezték. Az eredmények alapján a COVTD-19jár-ványhelyzet érzékenyen érintette a mobilitási hálózatokat is, különösen a munkavégzés céljából ingázók csoportját hozta nehéz és bizonytalan helyzetbe;a megkérdezettek hosszabb távú ingázási szándékait ugyanakkor ennél mérsékeltebben befolyásolta.Alternate :Along with the development of communication and transportation options new forms of mobility may link people to multiple places. There-fore, instead of one-time and one-way migration these people may be able to use different functions in different geographical locations or countries, like in a chain network. Among ethnic Hungarians living in the Carpathian basin emigration plays the most significant role in the population decline, as such the use of the nontraditional mobility patterns may represent significant factors in staying in the homeland. The aim of this study is to map, quantify and characterize the groups engaged in these new mobility patterns in Hungary, the most populous Hungarian communities from Transylvania (Romania), Southern Slovakia, Vojvodina (Serbia) and Transcarpathia (Ukraine). The study outlines that the COVID pandemic situation had severe effects on the cross-border mobility networks, commuters faced serious difficulties. However, long term goals of the surveyed population regarding cross-border mobility have been moderately impacted.","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870837","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A fiumei kikötő szerepe Magyarország külkereskedelmének vámtarifaosztályok szerinti elemzésében, 1896-1914","authors":"Márton Pelles","doi":"10.15196/ts620105","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/ts620105","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870098","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjaink digitalizálódó globális gazdaságában országhatárokon átíveloen egyre nagyobb mértékben felerosödik a régiók és a települések közötti verseny. Mindemellett az utóbbi évtizedekben két, a világgazdaságot jelentosen befolyásoló eseményt is bekövetkezett. Egyik a pénzügyi-gazdasági világválság volt, a másik pedig a Covid-19-világjárvány, annak társadalmi és gazdasági kihívásaival. Az általuk kiváltott sokkhatások közötti idoszakban viszonylagos gazdasági fellendülés jellemezte a világot, azonban megállapítható, hogy a válságok utáni helyreállás során fontos szerepet kap az adott térségek versenyképessége és ennek idobeli elemzése. Nincs ez másként az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és azon belül Magyarországon sem. A regionális megvalósult versenyképesség 2010 és 2019 között Magyarországon térben eltéro és jellegzetes földrajzi mintázatot mutatott, amit elemezni szükséges. Ebbol adódóan a tanulmány célja, hogy megvizsgálja Magyarország 2010 és 2019 között bekövetkezett regionális megvalósult versenyképességének és jövedelmi eltéréseinek földrajzi mintázatát, valamint megvilágítson néhány szempontot és összefüggést. A szerzo a térbeli és társadalmi folyamatok kimutatására kutatási kérdéseket fogalmazott meg, amelyek megválaszolásához matematikai-statisztikai és geoinformatikai módszereket alkalmazott. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy jelentos térbeli különbségek vannak a területek teljesítményében és az ott élok jövedelmében, amire az egyes gazdasági, térbeli és társadalmi tényezok eltéroen hatottak 2010 és 2019 között. Egyszerre figyelheto meg a térbeli különbségek csökkenése, valamint földrajzi szempontból differenciáltan a társadalomban meghúzódó jövedelmi eltérések egyfajta növekedése is. Mindemellett a 2010 és 2019 között végbement változások kirajzolódtak a járások regionális megvalósult versenyképességének területi mintázatában és összefüggéseiben is.Alternate :In today's digitalising global economy, competition between regions and municipalities is increasingly intensifying across national borders. In addition, two events have occurred in recent decades that have had a major impact on the global economy. One was the global financial and economic crisis, the other the Covid-19 pandemic with its social and economic challenges. In the period between these shocks, the world experienced a relative economic recovery, but it can be seen that the competitiveness of the regions concerned and its analysis over time is important in the postcrisis recovery. This is no different in the United States, the European Union and, within that, Hungary. It can be concluded that regional 'realised competitiveness' between 2010 and 2019 in Hungary has shown a spatially different and distinctive geographical pattern that needs to be analysed. Therefore, the aim of the study is to examine the geographical pattern of regional 'realised competitiveness' and income divergence in Hungary between 2010 and 2019 and to shed light on some aspects a
{"title":"A regionális megvalósult versenyképesség néhány szempontjának területi jellemzői Magyarországon 2010 és 2019 között","authors":"György Vida","doi":"10.15196/ts620503","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/ts620503","url":null,"abstract":"Napjaink digitalizálódó globális gazdaságában országhatárokon átíveloen egyre nagyobb mértékben felerosödik a régiók és a települések közötti verseny. Mindemellett az utóbbi évtizedekben két, a világgazdaságot jelentosen befolyásoló eseményt is bekövetkezett. Egyik a pénzügyi-gazdasági világválság volt, a másik pedig a Covid-19-világjárvány, annak társadalmi és gazdasági kihívásaival. Az általuk kiváltott sokkhatások közötti idoszakban viszonylagos gazdasági fellendülés jellemezte a világot, azonban megállapítható, hogy a válságok utáni helyreállás során fontos szerepet kap az adott térségek versenyképessége és ennek idobeli elemzése. Nincs ez másként az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és azon belül Magyarországon sem. A regionális megvalósult versenyképesség 2010 és 2019 között Magyarországon térben eltéro és jellegzetes földrajzi mintázatot mutatott, amit elemezni szükséges. Ebbol adódóan a tanulmány célja, hogy megvizsgálja Magyarország 2010 és 2019 között bekövetkezett regionális megvalósult versenyképességének és jövedelmi eltéréseinek földrajzi mintázatát, valamint megvilágítson néhány szempontot és összefüggést. A szerzo a térbeli és társadalmi folyamatok kimutatására kutatási kérdéseket fogalmazott meg, amelyek megválaszolásához matematikai-statisztikai és geoinformatikai módszereket alkalmazott. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy jelentos térbeli különbségek vannak a területek teljesítményében és az ott élok jövedelmében, amire az egyes gazdasági, térbeli és társadalmi tényezok eltéroen hatottak 2010 és 2019 között. Egyszerre figyelheto meg a térbeli különbségek csökkenése, valamint földrajzi szempontból differenciáltan a társadalomban meghúzódó jövedelmi eltérések egyfajta növekedése is. Mindemellett a 2010 és 2019 között végbement változások kirajzolódtak a járások regionális megvalósult versenyképességének területi mintázatában és összefüggéseiben is.Alternate :In today's digitalising global economy, competition between regions and municipalities is increasingly intensifying across national borders. In addition, two events have occurred in recent decades that have had a major impact on the global economy. One was the global financial and economic crisis, the other the Covid-19 pandemic with its social and economic challenges. In the period between these shocks, the world experienced a relative economic recovery, but it can be seen that the competitiveness of the regions concerned and its analysis over time is important in the postcrisis recovery. This is no different in the United States, the European Union and, within that, Hungary. It can be concluded that regional 'realised competitiveness' between 2010 and 2019 in Hungary has shown a spatially different and distinctive geographical pattern that needs to be analysed. Therefore, the aim of the study is to examine the geographical pattern of regional 'realised competitiveness' and income divergence in Hungary between 2010 and 2019 and to shed light on some aspects a","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870668","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A klímaváltozás megítélésének dimenziói Európában: mintázatok és összefüggés a társadalmi bizalommal","authors":"Ákos Bodor, Zoltán Grünhut","doi":"10.15196/ts610205","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/ts610205","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66869994","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A COVID-19-járvány hatása a budapesti Airbnb-piacra","authors":"Lajos Boros, Tamás Kovalcsik","doi":"10.15196/ts610306","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/ts610306","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"30 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870201","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt harminc évben az Észak- Magyarország területi fejlettségét befolyásoló tényezők felemás módon alakultak. A régió gazdasága az 1970-es évek végén bekövetkezett pangás után az 1980-as évek második felétől súlyos recesszióba esett. Az 1990-es évek eleji kormányzati beavatkozások (például: a nagyvállalatok állammal szembeni kötelezettségeinek elengedése, a privatizáció, illetve a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek stb.) sem hoztak érdemi változást, ami törést okozott a régió fejlődési pályájában. Visszaesett a kibocsátás, nőtt a munkanélküliség, romlottak a jövedelmi viszonyok, valamint az infrastruktúra és a környezet állapota is. A szerzők dekompozíciós elemzései azt igazolják, hogy az 1990-es évek közepéig tartó depressziót követően először Borsod-Abaúj- Zemplén, majd Heves megye gazdasági helyzete javult, míg Nógrád megyéé stagnált. A gazdasági kibocsátás fellendülését követően általában két-, hároméves késéssel megindultak az állami infrastrukturális beruházások (például: M3-as autópálya, távfűtőművi rekonstrukciók, az ipari parkok infrastruktúrájának kialakítása stb.) is. A 2010 után végbement gazdasági és monetáris politikai fordulat hatására elkezdődött a régió társadalmi, gazdasági felzárkózása a hazai átlaghoz, de ezt a folyamatot a koronavírus-járvány miatt kialakult válság megtörte. A szerzők - a téma rövid szakirodalmi áttekintését követően - bemutatják a régió fejlődési folyamatának számszerűsítésére alkalmas indikátorokat, illetve az indikátorok alapján képzett kompozit index változását. Kísérletet tesznek az index 2020-2024-re vonatkozó technikai előrejelzésére, majd az így kapott eredményeket a szakértői panel adataival korrigálják. Ennek alapján vizsgálják Észak-Magyarország esélyeit fejlődési pályájának helyreállítására.Alternate In the last thirty years, the factors influencing the territorial development of the Northern Hungary have developed in an uneven way. The region's economy fell into a severe recession from the second half of the 1980s after a stagnation in the late 1970s. Government interventions in the early 1990s (e.g. release of state liabilities of large companies, privatization, commitments in privatization contracts, etc.) did not bring any substantial change, which caused a break in the development path of the region. The output has fallen, unemployment has risen, income conditions, infrastructure and the environment have deteriorated. The authors' decomposition analyses confirm that after the depression of the mid-1990s, first the economic situation of Borsod-Abaúj-Zemplén and then Heves county improved, while that of Nógrád county stagnated. Following the recovery in the economic output, the public infrastructure investments (e.g. M3 motorway, district heating reconstructions, industrial park infrastructure, etc.) usually started with a two-to-three-year delay. As a result of the economic and monetary policy shiftthat took place after 2010, the region began to catch up socially and eco
{"title":"Quo vadis Észak-Magyarország? A régió lehetséges fejlődési pályáinak ex-ante vizsgálata","authors":"György Kocziszky, Dóra Szendi","doi":"10.15196/TS610601","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/TS610601","url":null,"abstract":"Az elmúlt harminc évben az Észak- Magyarország területi fejlettségét befolyásoló tényezők felemás módon alakultak. A régió gazdasága az 1970-es évek végén bekövetkezett pangás után az 1980-as évek második felétől súlyos recesszióba esett. Az 1990-es évek eleji kormányzati beavatkozások (például: a nagyvállalatok állammal szembeni kötelezettségeinek elengedése, a privatizáció, illetve a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek stb.) sem hoztak érdemi változást, ami törést okozott a régió fejlődési pályájában. Visszaesett a kibocsátás, nőtt a munkanélküliség, romlottak a jövedelmi viszonyok, valamint az infrastruktúra és a környezet állapota is. A szerzők dekompozíciós elemzései azt igazolják, hogy az 1990-es évek közepéig tartó depressziót követően először Borsod-Abaúj- Zemplén, majd Heves megye gazdasági helyzete javult, míg Nógrád megyéé stagnált. A gazdasági kibocsátás fellendülését követően általában két-, hároméves késéssel megindultak az állami infrastrukturális beruházások (például: M3-as autópálya, távfűtőművi rekonstrukciók, az ipari parkok infrastruktúrájának kialakítása stb.) is. A 2010 után végbement gazdasági és monetáris politikai fordulat hatására elkezdődött a régió társadalmi, gazdasági felzárkózása a hazai átlaghoz, de ezt a folyamatot a koronavírus-járvány miatt kialakult válság megtörte. A szerzők - a téma rövid szakirodalmi áttekintését követően - bemutatják a régió fejlődési folyamatának számszerűsítésére alkalmas indikátorokat, illetve az indikátorok alapján képzett kompozit index változását. Kísérletet tesznek az index 2020-2024-re vonatkozó technikai előrejelzésére, majd az így kapott eredményeket a szakértői panel adataival korrigálják. Ennek alapján vizsgálják Észak-Magyarország esélyeit fejlődési pályájának helyreállítására.Alternate In the last thirty years, the factors influencing the territorial development of the Northern Hungary have developed in an uneven way. The region's economy fell into a severe recession from the second half of the 1980s after a stagnation in the late 1970s. Government interventions in the early 1990s (e.g. release of state liabilities of large companies, privatization, commitments in privatization contracts, etc.) did not bring any substantial change, which caused a break in the development path of the region. The output has fallen, unemployment has risen, income conditions, infrastructure and the environment have deteriorated. The authors' decomposition analyses confirm that after the depression of the mid-1990s, first the economic situation of Borsod-Abaúj-Zemplén and then Heves county improved, while that of Nógrád county stagnated. Following the recovery in the economic output, the public infrastructure investments (e.g. M3 motorway, district heating reconstructions, industrial park infrastructure, etc.) usually started with a two-to-three-year delay. As a result of the economic and monetary policy shiftthat took place after 2010, the region began to catch up socially and eco","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870488","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmany hat orszag (Ausztria, Csehorszag, Lengyelorszag, Magyarorszag, Romania es Szlovakia) gazdasagtudomanyi kutatoinak Scopus-adatbazisban megtalalhato publikacios teljesitmenyet es az altaluk kivaltott szamszerűsitett hatasokat (peldaul hivatkozasokat) elemzi. Empirikus kutatasunk eredmenyekent megallapithato, hogy a hat orszag gazdasagtudomanyi kutatoi vilagos publikacios strategiaval rendelkeznek, a publikaciok szamanak novelesere koncentralnak, mikozben intenziven torekszenek arra, hogy tudomanyos eredmenyeiket tarsszerzős kozlemenyekkent is kozreadjak. A hivatkozasok szamat a kozlemenyek szamaval es a tarsszerzőszam novelesevel bővitik, amely a Hirsch-indexuket is kedvezően befolyasolja. A publikacios teljesitmeny alapjan a visegradi negyek, valamint Ausztria es Romania vezető gazdasagtudomanyi kutatoi nem sorolhatoak tipikus csoportokba, az eredmenyek szorodasat vizsgalva ugyanis viszonylag homogen kozosseget alkotnak. A kutatoi rangsorok elmezőnyeben az osztrak, a lengyel es a cseh gazdasagtudomanyi kutatok talalhatok, mig a magyarok stabilan a masodik vonalban vannak, addig a szlovakok es a romanok leszakadva kovetik őket. = The paper analyses the publication performance and the received scientific impact (for instance, citations) of the Business and Economics researchers in six Central European countries, including Austria, the Czech Republic, Poland, Hungary, Slovakia, and Romania. The analysis is based on the Scopus citation database. Empirical findings demonstrate that Business and Economics researchers in these countries follow a wellestablished publication strategy, focusing on increasing the number of publications. Simultaneously, they tend to publish with coauthors to strengthen further the number of publications. Concerning the number of citations, it is raised by the increasing number of publications and by a wide coauthor network, which also affects their Hirsch index favourably. Regarding their publication performance, the leading Business and Economics researchers in the Visegrad Group of counties, Austria and Romania belong to no typical cluster, as the scatter plot shows a relatively homogenous community of these researchers. Our findings demonstrate that in the ranking of researchers, Austria, Poland and the Czech Republic dominate, Hungary is in a secondary line, while Slovakia and Romania are lagging behind.
{"title":"A visegrádi négyek, Ausztria és Románia gazdaságtudományi publikációs teljesítményének összehasonlító elemzése","authors":"Imre Dobos, Anna Urbanovics, Péter Sasvári","doi":"10.15196/TS610603","DOIUrl":"https://doi.org/10.15196/TS610603","url":null,"abstract":"A tanulmany hat orszag (Ausztria, Csehorszag, Lengyelorszag, Magyarorszag, Romania es Szlovakia) gazdasagtudomanyi kutatoinak Scopus-adatbazisban megtalalhato publikacios teljesitmenyet es az altaluk kivaltott szamszerűsitett hatasokat (peldaul hivatkozasokat) elemzi. Empirikus kutatasunk eredmenyekent megallapithato, hogy a hat orszag gazdasagtudomanyi kutatoi vilagos publikacios strategiaval rendelkeznek, a publikaciok szamanak novelesere koncentralnak, mikozben intenziven torekszenek arra, hogy tudomanyos eredmenyeiket tarsszerzős kozlemenyekkent is kozreadjak. A hivatkozasok szamat a kozlemenyek szamaval es a tarsszerzőszam novelesevel bővitik, amely a Hirsch-indexuket is kedvezően befolyasolja. A publikacios teljesitmeny alapjan a visegradi negyek, valamint Ausztria es Romania vezető gazdasagtudomanyi kutatoi nem sorolhatoak tipikus csoportokba, az eredmenyek szorodasat vizsgalva ugyanis viszonylag homogen kozosseget alkotnak. A kutatoi rangsorok elmezőnyeben az osztrak, a lengyel es a cseh gazdasagtudomanyi kutatok talalhatok, mig a magyarok stabilan a masodik vonalban vannak, addig a szlovakok es a romanok leszakadva kovetik őket. = The paper analyses the publication performance and the received scientific impact (for instance, citations) of the Business and Economics researchers in six Central European countries, including Austria, the Czech Republic, Poland, Hungary, Slovakia, and Romania. The analysis is based on the Scopus citation database. Empirical findings demonstrate that Business and Economics researchers in these countries follow a wellestablished publication strategy, focusing on increasing the number of publications. Simultaneously, they tend to publish with coauthors to strengthen further the number of publications. Concerning the number of citations, it is raised by the increasing number of publications and by a wide coauthor network, which also affects their Hirsch index favourably. Regarding their publication performance, the leading Business and Economics researchers in the Visegrad Group of counties, Austria and Romania belong to no typical cluster, as the scatter plot shows a relatively homogenous community of these researchers. Our findings demonstrate that in the ranking of researchers, Austria, Poland and the Czech Republic dominate, Hungary is in a secondary line, while Slovakia and Romania are lagging behind.","PeriodicalId":39983,"journal":{"name":"Teruleti Statisztika","volume":"62 1-2 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"66870513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：