Találkozzunk és csináljuk együtt! – így summázza Jacob Levy Moreno, a szociometria atyja az emberi közösségek működésének kritériumait. De mégis, mi történik akkor, amikor az egymásnak először idegen emberek találkoznak, és együtt kezdenek csinálni valamit? Mi az a változás, ami csak ezekből a helyzetekből tud megszületni, és milyen szintje, mélysége szükséges az együttlétnek, közös tevékenységnek ahhoz, hogy a csoporttöbbletből fakadó csoda megtörténjen? Mi lép működésbe ilyenkor? Van-e az emberi találkozásoknak és együttléteknek közös, működő képlete? Ugyanis, ha van, a közösségfejlesztő és csoportokkal dolgozó szakemberek, vezetők, segítő szakemberek, feltehetőleg mind alkalmazni tudják azokon a színtereken, ahol egymást nem vagy csak felületesen ismerő emberekkel dolgoznak. A közösségi munkában, ahol a közösség cselekvő aktivitás kibontakozásához segítség szükséges, a szakember biztonságát jórészt az adja a folyamat beindításában, hogy ő tudja, mitől működik. A szociálpszichológia művelői az elmúlt száz évben elméletek sorát alkották meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az emberek társas viselkedését, és ez milyen kapcsolatban van a személyiség fejlődésével. Moreno újító elméleteit a csoportdinami ka és a szociometria, „az emberi kapcsolatok mérésének tudománya” területén alkotta meg, melyet terápiás gyakorlatában a pszichodráma és a szociodráma színpadain kezdett alkalmazni. Tanulmányom alapját egy lakótelepi konfliktus kezelésére létrehozott közösségfejlesztő projekt képezi, amelyben a szociodráma akcióorientált módszerét alkalmaztuk. E példán keresztül keresem a választ arra, hogy mi adja a szociodráma – és minden más akciófókuszú, találkozáson és közös tevékenységen alapuló módszer – hatékonyságát a közösségalapú fejlesztésben és a konfliktuskezelésben. Arra is rávilágítok, hogy felülről való beavatkozás esetén lehet-e a kezdeményezés ugyanúgy sikeres, mint akkor, ha mindez organikus módon, a közösség tagjainak kezdeményezésére történik.
让我们相聚在一起！- 这是社会测量学之父雅各布-列维-莫雷诺（Jacob Levy Moreno）对人类社会运行标准的概括。但是，当彼此陌生的人们第一次见面并开始一起做事时，会发生什么呢？只有在这种情况下才能产生怎样的变化？要实现群体盈余的奇迹，需要多大程度和深度的团结和联合行动？是什么在起作用？人类的相遇和相处是否有一个共同的、可行的公式？如果有的话，社区发展和小组工作的实践者、领导者、促进者大概都可以在与互不相识或只是肤浅相识的人一起工作时应用它。在社区工作中，当需要帮助来展开社区行动时，专业人员在启动过程中的安全感很大程度上来自于他或她对有效方法的了解。在过去的一个世纪里，社会心理学家提出了一系列理论来解释是什么决定了人们的社会行为，以及这种行为与人格发展之间的关系。莫雷诺在群体动力学和社会测量学（"测量人际关系的科学"）领域提出了开创性的理论，并开始将其应用于心理剧和社会剧阶段的治疗实践中。我的研究基于一个社区发展项目，该项目旨在解决一个住宅区的冲突，其中应用了以行动为导向的社会剧方法。通过这个例子，我试图回答这样一个问题：是什么使社会剧--以及所有其他以行动为重点、以相遇和集体活动为基础的方法--在社区发展和冲突管理中有效。我还将说明，从上而下的干预与社区成员自发的有机干预是否同样成功。
{"title":"Hogyan működik a szociodráma a közösségfejlesztésben?","authors":"Edit Balla","doi":"10.62560/csz.2024.01.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.10","url":null,"abstract":"Találkozzunk és csináljuk együtt! – így summázza Jacob Levy Moreno, a szociometria atyja az emberi közösségek működésének kritériumait. De mégis, mi történik akkor, amikor az egymásnak először idegen emberek találkoznak, és együtt kezdenek csinálni valamit? Mi az a változás, ami csak ezekből a helyzetekből tud megszületni, és milyen szintje, mélysége szükséges az együttlétnek, közös tevékenységnek ahhoz, hogy a csoporttöbbletből fakadó csoda megtörténjen? Mi lép működésbe ilyenkor? Van-e az emberi találkozásoknak és együttléteknek közös, működő képlete? Ugyanis, ha van, a közösségfejlesztő és csoportokkal dolgozó szakemberek, vezetők, segítő szakemberek, feltehetőleg mind alkalmazni tudják azokon a színtereken, ahol egymást nem vagy csak felületesen ismerő emberekkel dolgoznak. A közösségi munkában, ahol a közösség cselekvő aktivitás kibontakozásához segítség szükséges, a szakember biztonságát jórészt az adja a folyamat beindításában, hogy ő tudja, mitől működik. A szociálpszichológia művelői az elmúlt száz évben elméletek sorát alkották meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az emberek társas viselkedését, és ez milyen kapcsolatban van a személyiség fejlődésével. Moreno újító elméleteit a csoportdinami ka és a szociometria, „az emberi kapcsolatok mérésének tudománya” területén alkotta meg, melyet terápiás gyakorlatában a pszichodráma és a szociodráma színpadain kezdett alkalmazni. Tanulmányom alapját egy lakótelepi konfliktus kezelésére létrehozott közösségfejlesztő projekt képezi, amelyben a szociodráma akcióorientált módszerét alkalmaztuk. E példán keresztül keresem a választ arra, hogy mi adja a szociodráma – és minden más akciófókuszú, találkozáson és közös tevékenységen alapuló módszer – hatékonyságát a közösségalapú fejlesztésben és a konfliktuskezelésben. Arra is rávilágítok, hogy felülről való beavatkozás esetén lehet-e a kezdeményezés ugyanúgy sikeres, mint akkor, ha mindez organikus módon, a közösség tagjainak kezdeményezésére történik.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"8 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140225565","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A véradók önfeláldozó tevékenysége rendkívül fontos a társadalom számára. Az emberi vér semmivel sem pótolható. Éves szinten számos embertársunk szorul életmentő vérkészítményre. Ennek lehetnek baleseti okai vagy műtétek elvégzése, de sajnos számos betegség következménye, hogy vérre, vagy vérkészítményre van szükség. A vérellátó szolgálatnak időről-időre egyre nagyobb kihívást jelent a szükséges vér begyűjtése, véradások szervezése, donorok megkeresése, felkutatása. Ennek különösan nagy jelentősége volt a pandémia időszaka alatt. Látva ezen folyamatok nehézségét, a vérkészítmények iránti egyre fokozódó igényt, a Békés Vármegyei Kormányhivatal társadalmi szerepvállalásait erősítve együttműködve a megyei vöröskereszttel, a vérellátó szolgálattal, számos civil szervezettel, a vármegyei véradások szervezésébe kezdett. Az elmúlt öt évben több mint 130 véradó esemény került közös megrendezésre, ahol több mint 3 400 fő véradó jelent meg, akik összesen több mint 1 500 liter vért adtak, ezzel 10 ezer fő vérre szoruló embertársunk életét mentették meg.
{"title":"Egy vérből valók vagyunk","authors":"Attila Rákóczi","doi":"10.62560/csz.2024.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.03","url":null,"abstract":"A véradók önfeláldozó tevékenysége rendkívül fontos a társadalom számára. Az emberi vér semmivel sem pótolható. Éves szinten számos embertársunk szorul életmentő vérkészítményre. Ennek lehetnek baleseti okai vagy műtétek elvégzése, de sajnos számos betegség következménye, hogy vérre, vagy vérkészítményre van szükség. A vérellátó szolgálatnak időről-időre egyre nagyobb kihívást jelent a szükséges vér begyűjtése, véradások szervezése, donorok megkeresése, felkutatása. Ennek különösan nagy jelentősége volt a pandémia időszaka alatt. Látva ezen folyamatok nehézségét, a vérkészítmények iránti egyre fokozódó igényt, a Békés Vármegyei Kormányhivatal társadalmi szerepvállalásait erősítve együttműködve a megyei vöröskereszttel, a vérellátó szolgálattal, számos civil szervezettel, a vármegyei véradások szervezésébe kezdett. Az elmúlt öt évben több mint 130 véradó esemény került közös megrendezésre, ahol több mint 3 400 fő véradó jelent meg, akik összesen több mint 1 500 liter vért adtak, ezzel 10 ezer fő vérre szoruló embertársunk életét mentették meg.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"43 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140229303","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A klímaválság elleni küzdelemben globális, országos és helyi szinten is kiemelt szerepet kap az erdősítés, amit civil szervezetek, nemzetállamok, nagyvállalatok és transznacionális szervezetek egyaránt a zászlajukra tűztek. Az ország egyik legjobban szervezett fásítási kezdeményezését esettanulmányként vizsgálva e tanulmány célja a klímaválság kontextusában létrejövő helyi szerveződések cselekvőerejének (ágenciájának) jobb megértése, különös tekintettel azok kommunikációjára, döntéshozatalára, erőforrás mobilizációjára és a közügyeket alakító képességükre. A vizsgált szerveződés kommunikációjában (keretezésében) közelebb áll a klímamozgalom mérsékeltebb ágához. Az egyén felelősségét hangsúlyozza a rendszerszintű átalakítással szemben. Szervezeti működésében törekszik a részvételiségre, ám a szervezeti hatékonyság elérése érdekében a döntéshozatal elsődleges terepe az ún. „demokratikus elnökség”, amelyben tisztújítást nem terveznek. Erőforrás mobilizációjában kiemelten épít a széleskörű társadalmi bázisára. A helyi társadalmi beágyazottságának és az online jelenlétének köszönhetően nemcsak önkénteseket képes mozgósítani, hanem pénzügyi erőforrásokra és az ültetéshez szükséges eszközökre és földterületre is szert tesz. Míg a közügyeket helyi szinten a széles társadalmi bázisának köszönhetően hatékonyan alakítja, addig a szerveződés képessége az országos és globális szakpolitika alakítására mérsékelt. Egyrészről a mozgalom helyi fókusza miatt nem céljuk az országos és nemzetközi civil szerveződésekhez való kapcsolódás és az érdekérvényesítés. Másrészről stratégiáik jellemzően együttműködőek, mintsem konfrontatívak.
{"title":"Közösségi erdősítéssel a klímaváltozás ellen?","authors":"Melinda Mihály","doi":"10.62560/csz.2024.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.04","url":null,"abstract":"A klímaválság elleni küzdelemben globális, országos és helyi szinten is kiemelt szerepet kap az erdősítés, amit civil szervezetek, nemzetállamok, nagyvállalatok és transznacionális szervezetek egyaránt a zászlajukra tűztek. Az ország egyik legjobban szervezett fásítási kezdeményezését esettanulmányként vizsgálva e tanulmány célja a klímaválság kontextusában létrejövő helyi szerveződések cselekvőerejének (ágenciájának) jobb megértése, különös tekintettel azok kommunikációjára, döntéshozatalára, erőforrás mobilizációjára és a közügyeket alakító képességükre. A vizsgált szerveződés kommunikációjában (keretezésében) közelebb áll a klímamozgalom mérsékeltebb ágához. Az egyén felelősségét hangsúlyozza a rendszerszintű átalakítással szemben. Szervezeti működésében törekszik a részvételiségre, ám a szervezeti hatékonyság elérése érdekében a döntéshozatal elsődleges terepe az ún. „demokratikus elnökség”, amelyben tisztújítást nem terveznek. Erőforrás mobilizációjában kiemelten épít a széleskörű társadalmi bázisára. A helyi társadalmi beágyazottságának és az online jelenlétének köszönhetően nemcsak önkénteseket képes mozgósítani, hanem pénzügyi erőforrásokra és az ültetéshez szükséges eszközökre és földterületre is szert tesz. Míg a közügyeket helyi szinten a széles társadalmi bázisának köszönhetően hatékonyan alakítja, addig a szerveződés képessége az országos és globális szakpolitika alakítására mérsékelt. Egyrészről a mozgalom helyi fókusza miatt nem céljuk az országos és nemzetközi civil szerveződésekhez való kapcsolódás és az érdekérvényesítés. Másrészről stratégiáik jellemzően együttműködőek, mintsem konfrontatívak.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"42 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140229305","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A modern városfejlesztés tükrében a városi kihívásokra reagálva különböző társadalmi-technikai innovációk terjedtek el, amelyek jól definiálható megoldásokat kínálnak. Az 1970-es évektől kezdődően a fejlett országokban különös tekintettel a városi terekben kialakult az úgynevezett ’backseat generation’, azon gyerekek csoportja, akiket szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. Ezen jelenségnek számos negatív hatása van a gyermekekre, a környezetre és a városi terekre. Jelen tanulmány a városi közlekedésszervezés, azon belül is a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül. Célja szakirodalmi elemzés alapján olyan jó példák bemutatása, mint a pedibusz és a bicibusz, amelyek a „slow city” koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. A tanulmány az utóbbi években Magyarországon is meghonosult pilotprogramok (gödöllői pedibusz és pécsi bicibusz) bemutatásával és értékelésével zárul. Ezen programok egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.
{"title":"Fenntartható iskolába járás Magyarországon","authors":"P. Kézai","doi":"10.62560/csz.2024.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.05","url":null,"abstract":"A modern városfejlesztés tükrében a városi kihívásokra reagálva különböző társadalmi-technikai innovációk terjedtek el, amelyek jól definiálható megoldásokat kínálnak. Az 1970-es évektől kezdődően a fejlett országokban különös tekintettel a városi terekben kialakult az úgynevezett ’backseat generation’, azon gyerekek csoportja, akiket szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. Ezen jelenségnek számos negatív hatása van a gyermekekre, a környezetre és a városi terekre. Jelen tanulmány a városi közlekedésszervezés, azon belül is a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül. Célja szakirodalmi elemzés alapján olyan jó példák bemutatása, mint a pedibusz és a bicibusz, amelyek a „slow city” koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. A tanulmány az utóbbi években Magyarországon is meghonosult pilotprogramok (gödöllői pedibusz és pécsi bicibusz) bemutatásával és értékelésével zárul. Ezen programok egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"168 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235876","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A szociális gazdaság a szolidaritás elvén és az emberek aktív állampolgári szerepvállalási folyamatba való bevonásán alapul. A szociális gazdaság széles társadalmi bázisra épül, és különféle jogi formákban működik. A szervezett civil társadalom elengedhetetlen része. A szociális gazdaság Szlovákiában a nem állami tevékenységek összességét képviseli, amelynek fő célja a pozitív társadalmi hatás elérése. A tanulmány a szociális gazdaság jelentőségét a harmadik szektorral való metszéspontban azonosítja, elsősorban a szociális vállalkozásokra fókuszálva. Célunk a szociális gazdaság definiálása a szlovákiai harmadik szektorral kapcsolatban, azonosítani azokat a körzeteket, amelyekben egyénileg működnek a szociális vállalkozások, és rámutatni a harmadik szektor működésének jogszabályi keretei által biztosított lehetőségekre, szervezetekre, a szociális vállalkozás és a szociális vállalkozás fejlesztése területén Szlovákiában.
{"title":"A szociális gazdaság mint a harmadik szektor tevékenységi területe a Szlovák Köztársaságban","authors":"Iveta Dudová, Silvia Vadkertiová","doi":"10.62560/csz.2024.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.07","url":null,"abstract":"A szociális gazdaság a szolidaritás elvén és az emberek aktív állampolgári szerepvállalási folyamatba való bevonásán alapul. A szociális gazdaság széles társadalmi bázisra épül, és különféle jogi formákban működik. A szervezett civil társadalom elengedhetetlen része. A szociális gazdaság Szlovákiában a nem állami tevékenységek összességét képviseli, amelynek fő célja a pozitív társadalmi hatás elérése. A tanulmány a szociális gazdaság jelentőségét a harmadik szektorral való metszéspontban azonosítja, elsősorban a szociális vállalkozásokra fókuszálva. Célunk a szociális gazdaság definiálása a szlovákiai harmadik szektorral kapcsolatban, azonosítani azokat a körzeteket, amelyekben egyénileg működnek a szociális vállalkozások, és rámutatni a harmadik szektor működésének jogszabályi keretei által biztosított lehetőségekre, szervezetekre, a szociális vállalkozás és a szociális vállalkozás fejlesztése területén Szlovákiában.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"167 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235877","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The Arabic word for „ İktisat (Economics)” is derived from the root „intention”. Legal science defines “intent” as performing an act consciously. Economic science defines “İktisat” (economics) as the conscious prioritization of a person’s primary requirements over their secondary desires. Since intent serves as the true foundation for the administration of justice, it may be claimed that what is fair economically is also fair. In the study, examples of economic and fair administrations that can provide social welfare have been evaluated economically sociologically in the historical process. To prove the main idea of the study, the data of the international democracy rule of law indexes were used. In this context, the financial data during the one-party period, the military coups and the memorandum periods in which democracy and the rule of law were suspended in Turkey were analyzed in depth and interpreted by comparing them with the country’s financial sociologic indicators. Also, economic changes in periods when civil and political rights were limited or expanded will be discussed in the study. As a result, it has been found out that only democratic regimes that internalize liberal values, civil and political rights, and the rule of law can lead their respective societies to achieve economic prosperity.
{"title":"Exploring the Interplay between Economics, Justice, Democracy, and Socioeconomic Welfare during Antidemocratic Periods: The Case of Turkey","authors":"Hakan Murat Arslan, Ahmet Küçük","doi":"10.62560/csz.2024.01.09","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.09","url":null,"abstract":"The Arabic word for „ İktisat (Economics)” is derived from the root „intention”. Legal science defines “intent” as performing an act consciously. Economic science defines “İktisat” (economics) as the conscious prioritization of a person’s primary requirements over their secondary desires. Since intent serves as the true foundation for the administration of justice, it may be claimed that what is fair economically is also fair. In the study, examples of economic and fair administrations that can provide social welfare have been evaluated economically sociologically in the historical process. To prove the main idea of the study, the data of the international democracy rule of law indexes were used. In this context, the financial data during the one-party period, the military coups and the memorandum periods in which democracy and the rule of law were suspended in Turkey were analyzed in depth and interpreted by comparing them with the country’s financial sociologic indicators. Also, economic changes in periods when civil and political rights were limited or expanded will be discussed in the study. As a result, it has been found out that only democratic regimes that internalize liberal values, civil and political rights, and the rule of law can lead their respective societies to achieve economic prosperity.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"1 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235394","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunk célja a hallgatók karrierterveinek és munkavállalói elképzeléseinek bemutatása, kiemelve a nonprofit szféra jellegzetességeit. Kutatási kérdésünk, hogy a fiatalok számára mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor, továbbá, hogy észlelhető-e különbség a karriertervek, munkavállalói elképzelések tekintetében a nonprofit-, verseny-, illetve állami szférát preferálók körében. A kutatás során a Pécsi Tudományegyetem minden aktív hallgatói státuszú hallgatót megkérdeztünk minden képzési szinten. Összesen 886 fő válaszolt a 20 331 fős alapsokaságból. A karriertervek esetében csak a nappali tagozaton tanuló, magyar állampolgárságú hallgatók karrierterveit elemeztük. Ebből adódóan változott az alapsokaság és a mintanagyság is, összesen 631 fő válaszait vizsgáltuk a 11 887 fős alapsokaságból, ami 5,3%-os mintanagyságot eredményezett. Elemzéseink során eredményként azt találtuk, hogy a megkérdezett hallgatók csupán 10%-a szeretne a nonprofit szférában elhelyezkedni, azonban a nonprofit szférában tapasztalatot gyűjtők közel harmada szívesen dolgozna továbbra is itt. A nonprofit szektornál a függetlenség, a szolgálatkészség, mint karrierorientáció jóval erőteljesebb igényként jelentkezik. A vezetői kompetenciák legkevésbé a nonprofit szektorban azonosíthatók. Megállapításaink szerint a nonprofit szervezeteknek már a felsőfokú tanulmányok alatt meg kellene célozni a hallgatókat, hogy a pozitív tapasztalás révén növeljék az ebben a szektorban való későbbi elhelyezkedési szándékot.
{"title":"Mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor a fiatalok számára?","authors":"Brigitta Szabó-Bálint, Tímea Venczel-Szakó, Judit Pótó, Norbert Sipos","doi":"10.62560/csz.2024.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.02","url":null,"abstract":"Tanulmányunk célja a hallgatók karrierterveinek és munkavállalói elképzeléseinek bemutatása, kiemelve a nonprofit szféra jellegzetességeit. Kutatási kérdésünk, hogy a fiatalok számára mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor, továbbá, hogy észlelhető-e különbség a karriertervek, munkavállalói elképzelések tekintetében a nonprofit-, verseny-, illetve állami szférát preferálók körében. A kutatás során a Pécsi Tudományegyetem minden aktív hallgatói státuszú hallgatót megkérdeztünk minden képzési szinten. Összesen 886 fő válaszolt a 20 331 fős alapsokaságból. A karriertervek esetében csak a nappali tagozaton tanuló, magyar állampolgárságú hallgatók karrierterveit elemeztük. Ebből adódóan változott az alapsokaság és a mintanagyság is, összesen 631 fő válaszait vizsgáltuk a 11 887 fős alapsokaságból, ami 5,3%-os mintanagyságot eredményezett. Elemzéseink során eredményként azt találtuk, hogy a megkérdezett hallgatók csupán 10%-a szeretne a nonprofit szférában elhelyezkedni, azonban a nonprofit szférában tapasztalatot gyűjtők közel harmada szívesen dolgozna továbbra is itt. A nonprofit szektornál a függetlenség, a szolgálatkészség, mint karrierorientáció jóval erőteljesebb igényként jelentkezik. A vezetői kompetenciák legkevésbé a nonprofit szektorban azonosíthatók. Megállapításaink szerint a nonprofit szervezeteknek már a felsőfokú tanulmányok alatt meg kellene célozni a hallgatókat, hogy a pozitív tapasztalás révén növeljék az ebben a szektorban való későbbi elhelyezkedési szándékot.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"90 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235110","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Williams syndrome (WS) is an extremely rare genetic disorder. Approximately 1 in every 20 000 people has WS. Because of this, most people have never even met a child with WS. WS occupies a unique place among genetic disorders because of the fact that, in addition to a unique mix of difficulties, symptoms and abnormalities, some of their abilities and performance in certain intellectual areas are adequate or average, and in many cases above average. Relatively high level of ability includes good communication skills, outstanding verbal skills, sociability and good musical abilities with highly sensitive hearing, good musical pitch and musicality, and a very positive attitude towards music. As is typically the case for rare disorders, the most important pillar of their advocacy is the civil sphere, where NGOs and foundations support WS children and families. The great affinity and positive relationship with music justifies that a prominent part of development and inclusion are specifically music-related activities, music therapy activities. The main objective of our research is to map NGOs in Europe and beyond whose activities focus on WS patients and their families. The basis for mapping the organizations is to summarize their aims, activities and achievements and to highlight their music-related activities in line with the mission of inclusion. Our main objective is to show that the development and rehabilitation of WS patients through music and musical activities is a significant and integral part of their care within the organized framework and possibilities of the civil sector.
{"title":"The place and role of the civil sector in the inclusive education and development of children with Williams syndrome (also) through music","authors":"Anita Tóth-Bakos, Agáta Csehiová","doi":"10.62560/csz.2024.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.06","url":null,"abstract":"Williams syndrome (WS) is an extremely rare genetic disorder. Approximately 1 in every 20 000 people has WS. Because of this, most people have never even met a child with WS. WS occupies a unique place among genetic disorders because of the fact that, in addition to a unique mix of difficulties, symptoms and abnormalities, some of their abilities and performance in certain intellectual areas are adequate or average, and in many cases above average. Relatively high level of ability includes good communication skills, outstanding verbal skills, sociability and good musical abilities with highly sensitive hearing, good musical pitch and musicality, and a very positive attitude towards music. As is typically the case for rare disorders, the most important pillar of their advocacy is the civil sphere, where NGOs and foundations support WS children and families. The great affinity and positive relationship with music justifies that a prominent part of development and inclusion are specifically music-related activities, music therapy activities. The main objective of our research is to map NGOs in Europe and beyond whose activities focus on WS patients and their families. The basis for mapping the organizations is to summarize their aims, activities and achievements and to highlight their music-related activities in line with the mission of inclusion. Our main objective is to show that the development and rehabilitation of WS patients through music and musical activities is a significant and integral part of their care within the organized framework and possibilities of the civil sector.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"65 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235001","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This study aims to provide evidence on the role of the civil society in the EU integration of the Western Balkans and the involvement of the civil society in the policy-making process, with a case study on Montenegro. We have chosen Montenegro as a case study even though Montenegro is a small state, being a state at the intersection of major geopolitical clashes. The research was conducted by correspondence in March-May 2023, the questions being addressed online to different non-governmental organizations in Montenegro, with the aim of learning about the role and involvement of civic society, the relationship between NGOs and state institutions, and cooperation among civil society organizations. The analysis shows a weak relationship between civil society organizations and state institutions and a low involvement in policy-making process, usually conducted pro forma, and high-level of dissatisfaction among NGOs concerning the work of the government. The lessons learned by the civil society sector are that it can only rely on international aid, and the sustainability of this sector in the future could only be achieved by relying more heavily on foreign project calls.
{"title":"Civil society in the context of the EU accession: the case of Montenegro","authors":"Diana-Gabriela Reianu","doi":"10.62560/csz.2024.01.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.08","url":null,"abstract":"This study aims to provide evidence on the role of the civil society in the EU integration of the Western Balkans and the involvement of the civil society in the policy-making process, with a case study on Montenegro. We have chosen Montenegro as a case study even though Montenegro is a small state, being a state at the intersection of major geopolitical clashes. The research was conducted by correspondence in March-May 2023, the questions being addressed online to different non-governmental organizations in Montenegro, with the aim of learning about the role and involvement of civic society, the relationship between NGOs and state institutions, and cooperation among civil society organizations. The analysis shows a weak relationship between civil society organizations and state institutions and a low involvement in policy-making process, usually conducted pro forma, and high-level of dissatisfaction among NGOs concerning the work of the government. The lessons learned by the civil society sector are that it can only rely on international aid, and the sustainability of this sector in the future could only be achieved by relying more heavily on foreign project calls.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"70 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235145","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a jelenkori, legjelentősebb környezetvédelmi problémák hátterében álló, társadalmi jelenségeket vizsgálja. Ehhez két értelmezési keretet használ: egy ökofeminista társadalomelméleti kritikait és egy ökopszichológiait. Módszere a témákban megjelent szakirodalmak lényegi mondanivalójának bemutatása és az azok között levő összefüggések feltárása logikai érvelés segítségével. Fő következtetése, hogy a társadalmakban jelen lévő hatalmi különbségekkel való visszaélések egyensúlytalan viszonyokat hoznak létre, melyek egyúttal hozzájárulnak a környezeti problémák létrejöttéhez. Ezt mutatják a nem emberi természet és a sérülékeny társadalmi csoportok kizsákmányolásának összefüggései és magát a rendszert működtető pszichoszociális okok. A környezeti problémák tehát tulajdonképpen a társadalom pszichopatológiájának tünetegyüttesei. A tanulmány végén szerző javaslatokat tesz az egyén és a társadalom gyógyulásának támogatására, ami a planetáris korlátok átlépésének visszafordításához, illetve megelőzéséhez szükséges.
{"title":"Trauma és fenntarthatóság","authors":"Flóra Ijjas","doi":"10.62560/csz.2024.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.01","url":null,"abstract":"A tanulmány a jelenkori, legjelentősebb környezetvédelmi problémák hátterében álló, társadalmi jelenségeket vizsgálja. Ehhez két értelmezési keretet használ: egy ökofeminista társadalomelméleti kritikait és egy ökopszichológiait. Módszere a témákban megjelent szakirodalmak lényegi mondanivalójának bemutatása és az azok között levő összefüggések feltárása logikai érvelés segítségével. Fő következtetése, hogy a társadalmakban jelen lévő hatalmi különbségekkel való visszaélések egyensúlytalan viszonyokat hoznak létre, melyek egyúttal hozzájárulnak a környezeti problémák létrejöttéhez. Ezt mutatják a nem emberi természet és a sérülékeny társadalmi csoportok kizsákmányolásának összefüggései és magát a rendszert működtető pszichoszociális okok. A környezeti problémák tehát tulajdonképpen a társadalom pszichopatológiájának tünetegyüttesei. A tanulmány végén szerző javaslatokat tesz az egyén és a társadalom gyógyulásának támogatására, ami a planetáris korlátok átlépésének visszafordításához, illetve megelőzéséhez szükséges.","PeriodicalId":41801,"journal":{"name":"Civil Szemle","volume":"62 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.4,"publicationDate":"2024-03-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140235010","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：