Luther kis vigasziratának latin szövegét az ő zsoltároskönyvében találták és onnan másolták ki. Szövege, amely a reformátor személyes használatára készült, tömör utalás a keresztény hit alapvető kijelentéseire. A Justus Jonas által készített német fordítás ezt minden bajban lévő emberre alkalmazza. Korunk keresztényei és igehirdetői hajlanak arra, hogy a jelen világ távlataiból és elvárásaiból merítsenek vigasztalást. Ilyen módon a kereszténység is a szekularizáció foglya, amint Anders Nygren már 1948-ban Lundban megfogalmazta. Luther vigasza nem zárja ki az emberi szenvedést, és nem vezet kvietizmushoz, de méltósággal ajándékozza meg az embert.
{"title":"A végső remény","authors":"András Reuss","doi":"10.61894/lp.2024.99.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.61894/lp.2024.99.4.1","url":null,"abstract":"Luther kis vigasziratának latin szövegét az ő zsoltároskönyvében találták és onnan másolták ki. Szövege, amely a reformátor személyes használatára készült, tömör utalás a keresztény hit alapvető kijelentéseire. A Justus Jonas által készített német fordítás ezt minden bajban lévő emberre alkalmazza. Korunk keresztényei és igehirdetői hajlanak arra, hogy a jelen világ távlataiból és elvárásaiból merítsenek vigasztalást. Ilyen módon a kereszténység is a szekularizáció foglya, amint Anders Nygren már 1948-ban Lundban megfogalmazta. Luther vigasza nem zárja ki az emberi szenvedést, és nem vezet kvietizmushoz, de méltósággal ajándékozza meg az embert.","PeriodicalId":516229,"journal":{"name":"Lelkipásztor","volume":"233 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704024","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A mai társadalom és kultúra valláshoz való viszonyát a „posztszekuláris” jelzővel írhatjuk le, ami azt jelenti, hogy egyre növekszik az igény olyan beszédmódra, amely a vallásit és a világit nem tartja egymást kölcsönösen kizáró kategóriának sem a publikus, sem a privát szférában. Az egyházi diskurzusokban ugyanakkor továbbra is dualista szemlélet uralkodik: a szent és a világi élesen szétválik, s ez a protestáns spiritualitásban gyakran együtt jár a világ szigorú megítélésével. A szerző Paul Tillich teológiájának segítségével egy olyan protestáns szakramentális szemlélet alapjait vázolja fel, amely a részesedés és a meghaladás dialektikájára építve egyrészt hangsúlyozza Isten megmutatkozását minden teremtett dologban, másrészt a protestáns princípiumot, azaz Isten végtelen transzcendenciáját (másságát) is. Tillich szerint a szent és a világi „megbékítetlensége”, kettőssége a bűn következménye. A „transzhisztorikus visszaemlékezés és az utopikus elővételezés” ugyanakkor fel- és megidézi szent és világi, vallás és kultúra szakramentális egységét, Tillich szakkifejezésével a teonómiát. Tillich dimenzióelméletére és a hozzá kapcsolódó szimbólumelméletére támaszkodva dolgozza ki a teonómia fogalmát, a világi és a vallási kultúra kölcsönös áthatásának vízióját. Ez a „teonóm kereszteződés” valósíthatja meg az egyházi közösség és a hívő élet „átjárhatóságát”, szelíd jelenlétét a mai világban.
{"title":"Isten ráadás?","authors":"Sára Tóth","doi":"10.61894/lp.2024.99.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.61894/lp.2024.99.3.2","url":null,"abstract":"A mai társadalom és kultúra valláshoz való viszonyát a „posztszekuláris” jelzővel írhatjuk le, ami azt jelenti, hogy egyre növekszik az igény olyan beszédmódra, amely a vallásit és a világit nem tartja egymást kölcsönösen kizáró kategóriának sem a publikus, sem a privát szférában. Az egyházi diskurzusokban ugyanakkor továbbra is dualista szemlélet uralkodik: a szent és a világi élesen szétválik, s ez a protestáns spiritualitásban gyakran együtt jár a világ szigorú megítélésével. A szerző Paul Tillich teológiájának segítségével egy olyan protestáns szakramentális szemlélet alapjait vázolja fel, amely a részesedés és a meghaladás dialektikájára építve egyrészt hangsúlyozza Isten megmutatkozását minden teremtett dologban, másrészt a protestáns princípiumot, azaz Isten végtelen transzcendenciáját (másságát) is. Tillich szerint a szent és a világi „megbékítetlensége”, kettőssége a bűn következménye. A „transzhisztorikus visszaemlékezés és az utopikus elővételezés” ugyanakkor fel- és megidézi szent és világi, vallás és kultúra szakramentális egységét, Tillich szakkifejezésével a teonómiát. Tillich dimenzióelméletére és a hozzá kapcsolódó szimbólumelméletére támaszkodva dolgozza ki a teonómia fogalmát, a világi és a vallási kultúra kölcsönös áthatásának vízióját. Ez a „teonóm kereszteződés” valósíthatja meg az egyházi közösség és a hívő élet „átjárhatóságát”, szelíd jelenlétét a mai világban.","PeriodicalId":516229,"journal":{"name":"Lelkipásztor","volume":"120 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140250580","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Polikrízis. Egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kifejezéssel. Mi lehet ennek az oka? Mindig is voltak krízisek az emberiség történelmében, de ennyi egymással összekapcsolódó globális probléma még nem volt. Mindezek mellett megjelent valami olyan, amiről az ember mindig is álmodozott, de most nem tudja, mihez is kezdjen vele. Egy ember alkotta „eszköz”, amely hasonlít az alkotójára. Vajon ez a mesterséges intelligenciának (MI) nevezett és bizonyos tulajdonságaiban bennünket is meghaladó alkotás segíteni fogja-e a globális problémák megoldását, vagy úgy járunk vele, mint a tűzzel és a kerékkel? Mindkettő segítette fejlődésünket. A két eszköz összekapcsolódva egymás hatását is erősítette. Így például a tűz energiáját felhasználó rakéta eljuttatott egy hatkerekű járművet a Marsra, ahol az élet nyomait keresi, több száz millió kilométerre a Földtől. De létezik olyan ember alkotta hatkerekű jármű is, amely azért hordozza a rakétát, hogy vele emberi alkotásokat és magát az embert is pusztítsa. Vajon az új, intelligensnek tartott találmányunkból olyan eszköz fejlődik, amely a polikrízis megoldásával segít bennünket, hogy kozmikus civilizációvá váljunk, vagy abban segít, hogy elpusztítsuk magunkat, mielőtt ezt megtehetnénk? Netán abban segít, hogy a Föld nevű kozmikus rezervátum lakói maradjunk, miközben ő maga elindul a világegyetemben, hogy új fajt és új civilizációt hozzon létre? Izgalmas kérdések, és a rájuk adott helyes válaszoktól függhet a jövőnk. Bármilyenek is legyenek a válaszok, a természet nélkül semmilyen célunkat sem valósíthatjuk meg.
{"title":"Rendezett viszonyok között: a természetessel és a mesterségessel","authors":"Ferenc Kiss","doi":"10.61894/lp.2024.99.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.61894/lp.2024.99.3.1","url":null,"abstract":"Polikrízis. Egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kifejezéssel. Mi lehet ennek az oka? Mindig is voltak krízisek az emberiség történelmében, de ennyi egymással összekapcsolódó globális probléma még nem volt. Mindezek mellett megjelent valami olyan, amiről az ember mindig is álmodozott, de most nem tudja, mihez is kezdjen vele. Egy ember alkotta „eszköz”, amely hasonlít az alkotójára. Vajon ez a mesterséges intelligenciának (MI) nevezett és bizonyos tulajdonságaiban bennünket is meghaladó alkotás segíteni fogja-e a globális problémák megoldását, vagy úgy járunk vele, mint a tűzzel és a kerékkel? Mindkettő segítette fejlődésünket. A két eszköz összekapcsolódva egymás hatását is erősítette. Így például a tűz energiáját felhasználó rakéta eljuttatott egy hatkerekű járművet a Marsra, ahol az élet nyomait keresi, több száz millió kilométerre a Földtől. De létezik olyan ember alkotta hatkerekű jármű is, amely azért hordozza a rakétát, hogy vele emberi alkotásokat és magát az embert is pusztítsa. Vajon az új, intelligensnek tartott találmányunkból olyan eszköz fejlődik, amely a polikrízis megoldásával segít bennünket, hogy kozmikus civilizációvá váljunk, vagy abban segít, hogy elpusztítsuk magunkat, mielőtt ezt megtehetnénk? Netán abban segít, hogy a Föld nevű kozmikus rezervátum lakói maradjunk, miközben ő maga elindul a világegyetemben, hogy új fajt és új civilizációt hozzon létre? Izgalmas kérdések, és a rájuk adott helyes válaszoktól függhet a jövőnk. Bármilyenek is legyenek a válaszok, a természet nélkül semmilyen célunkat sem valósíthatjuk meg.","PeriodicalId":516229,"journal":{"name":"Lelkipásztor","volume":"8 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140249289","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az 1Mózes 18-ban leírt történet a hagyomány több elemét ötvözi. A szöveg egyik érdekes része a 22. vers. A maszoréta szöveg szerint itt az áll: „Ábrahám még ott állt az Úr előtt”, de a Genesis Rabbah midrás szerint ez a szöveg tiqqun sopherim, azaz az írástudók módosítása. A midrás szerint „az Úr állt még ott Ábrahám előtt” változat az eredeti szöveg. Bár nincs írásos bizonyíték egy ilyen eredeti szöveg létezésére, érdekes megjegyezni, hogy összesen tizennyolc másik tiqqun sopherim jelenik meg a rabbinikus irodalomban. A tanulmány azt elemzi, mi lehetett az oka annak, hogy megszületett ez a feltételezés egy eredeti szövegről. A cikk megállapítja, hogy ez a jelenség a különböző vallási tapasztalatok létezésére vezethető vissza.
{"title":"\"Az Úr ott állt még Ábrahám előtt”","authors":"L. Somogyi","doi":"10.61894/lp.2024.99.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.61894/lp.2024.99.3.3","url":null,"abstract":"Az 1Mózes 18-ban leírt történet a hagyomány több elemét ötvözi. A szöveg egyik érdekes része a 22. vers. A maszoréta szöveg szerint itt az áll: „Ábrahám még ott állt az Úr előtt”, de a Genesis Rabbah midrás szerint ez a szöveg tiqqun sopherim, azaz az írástudók módosítása. A midrás szerint „az Úr állt még ott Ábrahám előtt” változat az eredeti szöveg. Bár nincs írásos bizonyíték egy ilyen eredeti szöveg létezésére, érdekes megjegyezni, hogy összesen tizennyolc másik tiqqun sopherim jelenik meg a rabbinikus irodalomban. A tanulmány azt elemzi, mi lehetett az oka annak, hogy megszületett ez a feltételezés egy eredeti szövegről. A cikk megállapítja, hogy ez a jelenség a különböző vallási tapasztalatok létezésére vezethető vissza.","PeriodicalId":516229,"journal":{"name":"Lelkipásztor","volume":"15 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140249212","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：