Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.55342/szemhungarica.2023.160.3.90
Beáta Tapasztó, János Németh, Zoltán Zsolt Nagy
Összefoglaló közleményünk célja, hogy elősegítsük a hazai szakmai munkát a rövidlátóság további terjedésének megállítására, és hogy ehhez követhető útmutatót adjunk a szakemberek kezébe. A rövidlátóságról azért kell beszélni és az ismereteket megosztani, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, amely miatt a myopia a leggyakoribb vaksági okká válhat, és ugyanakkor viszont rendelkezésre állnak ma már olyan hatékony eljárások, amelyek bevezetésével és alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy legalább késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható. A helyzet sürgőssége miatt az International Myopia Institute (IMI) és az European Society of Ophthalmology (SOE) kidolgozta és közzétette a myopia ellátásának legfrissebb tudásanyagát és javasolt kezelési útmutatóját. Ezen útmutatók és számos közleményben bizonyított erejű vizsgálatok alapján született meg ez a magyar nyelvű referáló közlemény. Az útmutató összegezi a myopia jelenlegi nemzetközi definícióját, klasszifikációját, bemutatja a rövidlátás patomehanizmusát, az epidemiológiai eredményeket, a rizikófaktorokat és a jelenlegi eljárásokat, amelyekkel megelőzhető, illetve késleltethető a myopia kialakulása és lassítható a progressziója.
{"title":"Útmutató a rövidlátóság megelőzésére, jelentkezésének késleltetésére és progressziójának lassítására (Pontszerző, referáló közlemény, tesztkérdésekkel)","authors":"Beáta Tapasztó, János Németh, Zoltán Zsolt Nagy","doi":"10.55342/szemhungarica.2023.160.3.90","DOIUrl":"https://doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.3.90","url":null,"abstract":"Összefoglaló közleményünk célja, hogy elősegítsük a hazai szakmai munkát a rövidlátóság további terjedésének megállítására, és hogy ehhez követhető útmutatót adjunk a szakemberek kezébe. A rövidlátóságról azért kell beszélni és az ismereteket megosztani, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, amely miatt a myopia a leggyakoribb vaksági okká válhat, és ugyanakkor viszont rendelkezésre állnak ma már olyan hatékony eljárások, amelyek bevezetésével és alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy legalább késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható. A helyzet sürgőssége miatt az International Myopia Institute (IMI) és az European Society of Ophthalmology (SOE) kidolgozta és közzétette a myopia ellátásának legfrissebb tudásanyagát és javasolt kezelési útmutatóját. Ezen útmutatók és számos közleményben bizonyított erejű vizsgálatok alapján született meg ez a magyar nyelvű referáló közlemény. Az útmutató összegezi a myopia jelenlegi nemzetközi definícióját, klasszifikációját, bemutatja a rövidlátás patomehanizmusát, az epidemiológiai eredményeket, a rizikófaktorokat és a jelenlegi eljárásokat, amelyekkel megelőzhető, illetve késleltethető a myopia kialakulása és lassítható a progressziója.","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136206921","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.55342/szemhungarica.2023.160.3.137
Sára Nagy, András Zsolt Zelkó, Petra Görög, Beáta Gábor, Zsuzsanna Fehér, Éva Vigh, György Bátor, Orsolya Németh
Bevezetés: Az endogén endophthalmitis az intraocularis gyulladások súlyos, potenciálisan vaksághoz vezető formája, amelyet a kórokozó hematogén úton való terjedése okoz. Célkitűzés és módszerek: A tanulmány célja, egy iatrogén eredetű, COVID-19-pandémia idején jelentkező, kétoldali endogén endophthalmitis esetének bemutatása, a diagnosztikus és terápiás döntéshozatal áttekintése, a szakirodalom ismertetésével. Esetbemutatás: A 61 éves, lépeltávolítás miatt szekunder immundeficiens férfi beteg, jobb szem látásromlása miatt jelentkezett szakvizsgálatra ambulanciánkon. Rossz általános állapota és előrehaladott szemészeti gyulladása miatt Infektológiai Osztályos felvétele történt, a klinikai tünetek alapján felmerülő endogén endophthalmitis és szepszis miatt. Az empirikus lokális és szisztémás antimikrobás terápia ellenére is gyorsan progrediáló állapota hátterében az intramuscularisan adott, nem szteroid gyulladáscsökkentő injekciós kezelés területén kialakult, kétoldali farizom-tályog igazolódott, amelyet sürgősséggel szanáltak. Ezzel egy ülésben, a rapidan progresszív gyulladásos folyamat miatt a phthisisbe hajló jobb bulbus enukleációja vált szükségessé, illetve a tünetessé váló bal szem kezelése is megkezdődött. 1,5 éves nyomon követése végén, jobb oldalon békés, vendégszem viselésére alkalmas kötőhártyazsák, bal oldalon maradványtünetekkel gyógyult békés szem, legjobb korrigált látóélessége 1,0. Következtetés: Az endogén eredetű endophthalmitisek prompt diagnózisa és az azonnali, lokális és szisztémás kezelése kulcsfontosságú. A bemutatott esettel nemcsak a betegség súlyosságára, rapid lefutására, a diagnosztikus és terápiás nehézségekre, hanem az alapos anamnézisfelvétel fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet.
{"title":"Iatrogén ártalom okozta endogén endophthalmitis a COVID-19-pandémia idején","authors":"Sára Nagy, András Zsolt Zelkó, Petra Görög, Beáta Gábor, Zsuzsanna Fehér, Éva Vigh, György Bátor, Orsolya Németh","doi":"10.55342/szemhungarica.2023.160.3.137","DOIUrl":"https://doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.3.137","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az endogén endophthalmitis az intraocularis gyulladások súlyos, potenciálisan vaksághoz vezető formája, amelyet a kórokozó hematogén úton való terjedése okoz. Célkitűzés és módszerek: A tanulmány célja, egy iatrogén eredetű, COVID-19-pandémia idején jelentkező, kétoldali endogén endophthalmitis esetének bemutatása, a diagnosztikus és terápiás döntéshozatal áttekintése, a szakirodalom ismertetésével. Esetbemutatás: A 61 éves, lépeltávolítás miatt szekunder immundeficiens férfi beteg, jobb szem látásromlása miatt jelentkezett szakvizsgálatra ambulanciánkon. Rossz általános állapota és előrehaladott szemészeti gyulladása miatt Infektológiai Osztályos felvétele történt, a klinikai tünetek alapján felmerülő endogén endophthalmitis és szepszis miatt. Az empirikus lokális és szisztémás antimikrobás terápia ellenére is gyorsan progrediáló állapota hátterében az intramuscularisan adott, nem szteroid gyulladáscsökkentő injekciós kezelés területén kialakult, kétoldali farizom-tályog igazolódott, amelyet sürgősséggel szanáltak. Ezzel egy ülésben, a rapidan progresszív gyulladásos folyamat miatt a phthisisbe hajló jobb bulbus enukleációja vált szükségessé, illetve a tünetessé váló bal szem kezelése is megkezdődött. 1,5 éves nyomon követése végén, jobb oldalon békés, vendégszem viselésére alkalmas kötőhártyazsák, bal oldalon maradványtünetekkel gyógyult békés szem, legjobb korrigált látóélessége 1,0. Következtetés: Az endogén eredetű endophthalmitisek prompt diagnózisa és az azonnali, lokális és szisztémás kezelése kulcsfontosságú. A bemutatott esettel nemcsak a betegség súlyosságára, rapid lefutására, a diagnosztikus és terápiás nehézségekre, hanem az alapos anamnézisfelvétel fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet.","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"139 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136207352","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.55342/szemhungarica.2023.160.3.115
Péter Vámosi, Ágnes Elekes, Gábor Vogt, Tamás Filkorn, Alexis Tsorbatzoglou, Kristóf Perényi, Éva Tóth, György Bátor, Gábor Németh
Célkitűzés: Felmérni AcrySof Vivity IQ (Alcon) megnyújtott mélységélességű (EDoF) műlencse binokuláris implantációját követően a betegek látásteljesítményét és a diszfotopsziás panaszokat. Módszer: Prospektív multicentrikus vizsgálat során preoperatíve, 1 napos, 1 hetes, 1 és 3 hónapos kontroll során rögzítettük a távoli nyers (UDVA) és korrigált vízust (CDVA). Az 1 hetes, 1 és 3 hónapos kontrollkor ezentúl felvettük 66 cm-ről, illetve 40 cm-ről a nyers intermedier vízust (UIVA), és a nyers közeli vízust (UNVA), rögzítettük a pozitív és negatív diszfotopsziás panaszokat. A második szem 1 hónapos kontrolljakor igény szerint szemüveget rendeltünk. A 3 hónapos kontrollkor a fentieken kívül felvettük a binocularis UDVA-t, UIVA-t és UNVA-t is, valamint rákérdeztük a betegek szemüveg-viselési szokásaira. Eredmények: 48 beteg 96 szemét vizsgáltuk. A preoperatív UDVA 0,35 (±0,25)-ról 0,87 (±0,19)-ra, a CDVA 0,62 (±0,33)-ról 0,96 (±0,10)-ra javult szignifikánsan az 1 hetes kontrollra (P<0,001), majd nem szignifikáns mértékben tovább javult az 1- és 3 hónapos kontrollkor. Az UIVA 0,7, az UNVA pedig 0,6 körül volt az 1 hetes kontrollkor, amely értékek ezt követően lényegesen már nem változtak. A binokuláris vízusok minden távolságban kismértékben meghaladták a monokuláris értékeket. A spontán, valamint rákérdezésre említett pozitív és negatív diszfotopsziás panaszok a 3. hónapra lecsökkentek és egyetlen betegnél sem okoztak tűrhetetlen panaszt. Szemüveget távolra a betegek 85%-a, munkatávolságra 94%-a, olvasótávolságra 46%-a egyáltalán nem viselt a műtét óta. Következtetés: A Vivity IQ refraktív EDoF-műlencsével kifejezetten jók az első tapasztalataink. Betegeink nagy része jó távoli, kitűnő intermedier és használható közeli vízussal bírt, elhanyagolható diszfotopsziás panaszok mellett.
{"title":"Első hazai eredmények az AcrySof Vivity IQ EDoF műlencsével","authors":"Péter Vámosi, Ágnes Elekes, Gábor Vogt, Tamás Filkorn, Alexis Tsorbatzoglou, Kristóf Perényi, Éva Tóth, György Bátor, Gábor Németh","doi":"10.55342/szemhungarica.2023.160.3.115","DOIUrl":"https://doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.3.115","url":null,"abstract":"Célkitűzés: Felmérni AcrySof Vivity IQ (Alcon) megnyújtott mélységélességű (EDoF) műlencse binokuláris implantációját követően a betegek látásteljesítményét és a diszfotopsziás panaszokat. Módszer: Prospektív multicentrikus vizsgálat során preoperatíve, 1 napos, 1 hetes, 1 és 3 hónapos kontroll során rögzítettük a távoli nyers (UDVA) és korrigált vízust (CDVA). Az 1 hetes, 1 és 3 hónapos kontrollkor ezentúl felvettük 66 cm-ről, illetve 40 cm-ről a nyers intermedier vízust (UIVA), és a nyers közeli vízust (UNVA), rögzítettük a pozitív és negatív diszfotopsziás panaszokat. A második szem 1 hónapos kontrolljakor igény szerint szemüveget rendeltünk. A 3 hónapos kontrollkor a fentieken kívül felvettük a binocularis UDVA-t, UIVA-t és UNVA-t is, valamint rákérdeztük a betegek szemüveg-viselési szokásaira. Eredmények: 48 beteg 96 szemét vizsgáltuk. A preoperatív UDVA 0,35 (±0,25)-ról 0,87 (±0,19)-ra, a CDVA 0,62 (±0,33)-ról 0,96 (±0,10)-ra javult szignifikánsan az 1 hetes kontrollra (P<0,001), majd nem szignifikáns mértékben tovább javult az 1- és 3 hónapos kontrollkor. Az UIVA 0,7, az UNVA pedig 0,6 körül volt az 1 hetes kontrollkor, amely értékek ezt követően lényegesen már nem változtak. A binokuláris vízusok minden távolságban kismértékben meghaladták a monokuláris értékeket. A spontán, valamint rákérdezésre említett pozitív és negatív diszfotopsziás panaszok a 3. hónapra lecsökkentek és egyetlen betegnél sem okoztak tűrhetetlen panaszt. Szemüveget távolra a betegek 85%-a, munkatávolságra 94%-a, olvasótávolságra 46%-a egyáltalán nem viselt a műtét óta. Következtetés: A Vivity IQ refraktív EDoF-műlencsével kifejezetten jók az első tapasztalataink. Betegeink nagy része jó távoli, kitűnő intermedier és használható közeli vízussal bírt, elhanyagolható diszfotopsziás panaszok mellett.","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"139 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136206912","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.55342/szemhungarica.2023.160.3.122
Sára Makhoul, Viktória Szabó, Zoltán Zsolt Nagy, Marian Fodor
Bevezetés: A Bardet–Biedl-szindróma (BBS) egy ritka multiszisztémás autoszomális recesszíven öröklődő betegség, amely a ciliopátiák közé tartozik. Szemészeti szempontból szindrómás retinitis pigmentosa képében jelenik meg. A közlemény célja a BBS10-altípus jellemzőinek ismertetése két eset bemutatása kapcsán. Esetismertetés: A Debreceni Egyetem Szemklinikáján, 2022 végén hatvan, korábban degeneratio pigmentosa retinaevel diagnosztizált beteg részletes szemészeti vizsgálatát és genetikai mintavételét végeztük el, amelyek eredményeképpen a betegek genotipizálása megtörtént (Blueprint Genetics, Retinal Dystrophy Panel Plus, version 7). Két férfi beteg esetében a BBS10 gén biallélikus mutációja igazolódott és ezzel a Bardet–Biedl-szindróma megerősítést nyert. Polydactylia, veseelégtelenség, retinadisztrófia és elhízás mindkét betegnél jelen volt. Emellett az egyik betegnél tanulási nehézséget és hypogonadismust is tapasztaltunk. Megbeszélés: Az irodalmi adatokat és a klinikumot összevetve megállapíthatjuk, hogy a BBS10-altípusnál jellemzően súlyos formában jelentkeznek a Bardet–Biedl-szindróma jellemzői, úgymint a látászavar, vesekárosodás és az elhízás.
{"title":"Bardet–Biedl-szindróma – két BBS10 génvariánssal diagnosztizált beteg esete","authors":"Sára Makhoul, Viktória Szabó, Zoltán Zsolt Nagy, Marian Fodor","doi":"10.55342/szemhungarica.2023.160.3.122","DOIUrl":"https://doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.3.122","url":null,"abstract":"Bevezetés: A Bardet–Biedl-szindróma (BBS) egy ritka multiszisztémás autoszomális recesszíven öröklődő betegség, amely a ciliopátiák közé tartozik. Szemészeti szempontból szindrómás retinitis pigmentosa képében jelenik meg. A közlemény célja a BBS10-altípus jellemzőinek ismertetése két eset bemutatása kapcsán. Esetismertetés: A Debreceni Egyetem Szemklinikáján, 2022 végén hatvan, korábban degeneratio pigmentosa retinaevel diagnosztizált beteg részletes szemészeti vizsgálatát és genetikai mintavételét végeztük el, amelyek eredményeképpen a betegek genotipizálása megtörtént (Blueprint Genetics, Retinal Dystrophy Panel Plus, version 7). Két férfi beteg esetében a BBS10 gén biallélikus mutációja igazolódott és ezzel a Bardet–Biedl-szindróma megerősítést nyert. Polydactylia, veseelégtelenség, retinadisztrófia és elhízás mindkét betegnél jelen volt. Emellett az egyik betegnél tanulási nehézséget és hypogonadismust is tapasztaltunk. Megbeszélés: Az irodalmi adatokat és a klinikumot összevetve megállapíthatjuk, hogy a BBS10-altípusnál jellemzően súlyos formában jelentkeznek a Bardet–Biedl-szindróma jellemzői, úgymint a látászavar, vesekárosodás és az elhízás.","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136207834","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.55342/szemhungarica.2023.160.3.128
Mária Ferenczy, Márk Plander, Petra Görög, Éva Vigh, Sára Nagy, György Bátor, András Zsolt Zelkó, Orsolya Németh
Bevezetés: Az uveitis masquerade-szindrómák közé olyan szisztémás és szemészeti gyulladást utánzó kórképek sorolandóak, amelyek a szemgolyó infiltrációjaként jelentkeznek és nem másodlagos módon fertőzések, immunfolyamatok által alakulnak ki. Két fő csoportja különböztethető meg: neoplasztikus és nonneoplasztikus. Célkitűzés és módszerek: Az uveitis masquerade-szindróma differenciáldiagnosztikájának, és a megfelelő terápiaválasztás nehézségeinek bemutatása egy primer intraocularis lymphoma esetének ismertetése kapcsán. Esetismertetés: 65 éves nőbeteg 2019 júniusában jelentkezett, amblyop bal szeme előtt jelentkező „úszkáló homályok” miatt, amelyet üvegtesti vérzésnek diagnosztizáltak. A fundus ekkor nem volt vizsgálható az érintett oldalon, BCVA 0,9/kml. A vérzés feltisztulását követően, egy makulát érintő, chorioretinitises góc vált láthatóvá. Lokális kezelés mellett, a beteg szisztémás kivizsgálása indult, az uveitis etiológiájának tisztázása céljából, amely negatív eredménnyel zárult. Diagnosztikus vitrectomia során üvegtesti mintavétel történt, amelyből kórokozó nem volt kimutatható. Az elindított empirikus szisztémás antibiotikum- és szteroidterápia hatására, az idiopátiás uveitisnek tartott folyamat regrediált, a páciens látása javult. 2020 januárjában jobb oldali szemen is panuveitis alakult ki, amely miatt methotrexatkezelés kezdődött. A bal szem progressziója miatt 2020 szeptemberében ismételt üvegtesti mintavétel történt, amelynek áramláscitometriai vizsgálata érett B-sejtes non-Hodgkin-lymphomát igazolt. Hematológiai kivizsgálás történt, amely szisztémás érintettséget nem bizonyított, így primer intraocularis lymphomának véleményezték. 2021 januárjában tüneteket okozó agyi térfoglalás igazolódott, amely a kemo-, majd sugárterápia indításához szükséges szövettani eredményt biztosította. Szemészetileg és hematológiailag 2021 szeptemberére komplett remisszióba került és tünetmentessé vált, BCVA 1,0/fén. Következtetések: Az uveitis masquerade-szindrómák diagnosztikája nehéz, a kezdeti tünetektől számítva egy évig is elhúzódhat a pontos etiológia meghatározása, a gyulladásos kórképekkel való összetéveszthetősége miatt. Kiemelendő, hogy terápiarefrakter gyulladásos kórképekben gondoljunk rá.
{"title":"A primer intraocularis lymphoma, mint uveitis masquerade-szindróma differenciáldiagnosztikája egy eset kapcsán","authors":"Mária Ferenczy, Márk Plander, Petra Görög, Éva Vigh, Sára Nagy, György Bátor, András Zsolt Zelkó, Orsolya Németh","doi":"10.55342/szemhungarica.2023.160.3.128","DOIUrl":"https://doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.3.128","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az uveitis masquerade-szindrómák közé olyan szisztémás és szemészeti gyulladást utánzó kórképek sorolandóak, amelyek a szemgolyó infiltrációjaként jelentkeznek és nem másodlagos módon fertőzések, immunfolyamatok által alakulnak ki. Két fő csoportja különböztethető meg: neoplasztikus és nonneoplasztikus. Célkitűzés és módszerek: Az uveitis masquerade-szindróma differenciáldiagnosztikájának, és a megfelelő terápiaválasztás nehézségeinek bemutatása egy primer intraocularis lymphoma esetének ismertetése kapcsán. Esetismertetés: 65 éves nőbeteg 2019 júniusában jelentkezett, amblyop bal szeme előtt jelentkező „úszkáló homályok” miatt, amelyet üvegtesti vérzésnek diagnosztizáltak. A fundus ekkor nem volt vizsgálható az érintett oldalon, BCVA 0,9/kml. A vérzés feltisztulását követően, egy makulát érintő, chorioretinitises góc vált láthatóvá. Lokális kezelés mellett, a beteg szisztémás kivizsgálása indult, az uveitis etiológiájának tisztázása céljából, amely negatív eredménnyel zárult. Diagnosztikus vitrectomia során üvegtesti mintavétel történt, amelyből kórokozó nem volt kimutatható. Az elindított empirikus szisztémás antibiotikum- és szteroidterápia hatására, az idiopátiás uveitisnek tartott folyamat regrediált, a páciens látása javult. 2020 januárjában jobb oldali szemen is panuveitis alakult ki, amely miatt methotrexatkezelés kezdődött. A bal szem progressziója miatt 2020 szeptemberében ismételt üvegtesti mintavétel történt, amelynek áramláscitometriai vizsgálata érett B-sejtes non-Hodgkin-lymphomát igazolt. Hematológiai kivizsgálás történt, amely szisztémás érintettséget nem bizonyított, így primer intraocularis lymphomának véleményezték. 2021 januárjában tüneteket okozó agyi térfoglalás igazolódott, amely a kemo-, majd sugárterápia indításához szükséges szövettani eredményt biztosította. Szemészetileg és hematológiailag 2021 szeptemberére komplett remisszióba került és tünetmentessé vált, BCVA 1,0/fén. Következtetések: Az uveitis masquerade-szindrómák diagnosztikája nehéz, a kezdeti tünetektől számítva egy évig is elhúzódhat a pontos etiológia meghatározása, a gyulladásos kórképekkel való összetéveszthetősége miatt. Kiemelendő, hogy terápiarefrakter gyulladásos kórképekben gondoljunk rá.","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136206929","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Augenveränderungen bei cystischen Erkrankungen der Lungen","authors":"G. Nyiredy, T. Orbán","doi":"10.1007/BF02144641","DOIUrl":"https://doi.org/10.1007/BF02144641","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"1 1","pages":"299-309"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2005-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1007/BF02144641","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"51478629","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"[A PROPOSAL FOR THE UPDATING VISUAL REQUIREMENT IN LICENSING OF AUTOMOBILE DRIVERS].","authors":"I GYOEFFY","doi":"","DOIUrl":"","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"101 ","pages":"116-21"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1964-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"23741401","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"[PLASTIC CORRECTION OF THE PUNCTA LACRIMALIS AND LACRIMAL DUCT WITH THE AID OF THREAD].","authors":"J EGRES","doi":"","DOIUrl":"","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":86243,"journal":{"name":"Szemeszet","volume":"101 ","pages":"84-5"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1964-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"23739352","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：