A 21. században az üzleti életben is egyre nagyobb szerepük van a számítógépeknek és az internetnek. A digitalizáció egyik legnagyobb veszélye a kiberkockázatnak való kitettség. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogyan biztosítható a vállalatok kiberkockázata, melyek a hatékony biztosítás akadályai, illetve ezek hogyan csökkenthetők. A kutatás során öt, a kiberkockázat területén jártas személlyel készítettem mélyinterjút. A hatékony biztosítás előtt álló legnagyobb akadály a tapasztalatés adathiány. A probléma újszerűsége miatt a biztosítók nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hogy pontos becsléseket végezzenek. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kiberbiztosítás szélesebb körben való elterjedéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalatok, a biztosítók, valamint az IT szakemberek között bizalmi együttműködés alakuljon ki. A gazdasági szereplők közötti rendszeres kommunikáció és a tapasztalatok megosztása lehetővé teheti a kiberkockázatok eredményes biztosítását. ÖSSZEFOGLALÓ
在 21 世纪，计算机和互联网在企业中发挥着越来越重要的作用。数字化的最大威胁之一就是面临网络风险。在我的论文中，我正在寻找企业如何为其网络风险投保、有效投保的障碍是什么以及如何减少这些障碍的答案。 我对五位网络风险领域的专家进行了深入访谈。有效投保的最大障碍是缺乏经验和数据。问题的新颖性意味着保险公司没有足够的信息来做出准确的估计。我的结论是，要使网络保险更加普及，必须在公司、保险公司和 IT 专业人员之间建立相互信任的伙伴关系。经济运营商之间的定期沟通和经验交流可以有效地防范网络风险。摘要
{"title":"A kiberkockázat biztosíthatósága vállalati szinten","authors":"Márk Balogh","doi":"10.18530/bk.2019.3.58","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.3.58","url":null,"abstract":"A 21. században az üzleti életben is egyre nagyobb szerepük van a számítógépeknek és az internetnek. A digitalizáció egyik legnagyobb veszélye a kiberkockázatnak való kitettség. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogyan biztosítható a vállalatok kiberkockázata, melyek a hatékony biztosítás akadályai, illetve ezek hogyan csökkenthetők. A kutatás során öt, a kiberkockázat területén jártas személlyel készítettem mélyinterjút. A hatékony biztosítás előtt álló legnagyobb akadály a tapasztalatés adathiány. A probléma újszerűsége miatt a biztosítók nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hogy pontos becsléseket végezzenek. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kiberbiztosítás szélesebb körben való elterjedéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalatok, a biztosítók, valamint az IT szakemberek között bizalmi együttműködés alakuljon ki. A gazdasági szereplők közötti rendszeres kommunikáció és a tapasztalatok megosztása lehetővé teheti a kiberkockázatok eredményes biztosítását. ÖSSZEFOGLALÓ","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130200702","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Versenyképességi Program célja Magyarország versenyképességének növelése, ugyanakkor a nyugdíjat érintő javaslatai megfelelő alapot nyújtanak egy önálló nyugdíjkoncepció kimunkálásához is. A versenyképesség azonban csak az egyik szükséges, de nem elégséges eleme a nyugdíjrendszer megfelelőségi kritériumainak, így a Program alapján javasolt egy önálló nyugdíjkoncepció megalkotása, ezzel a nyugdíjrendszer azon hiányosságai, amelyekre a Program is reflektál, hatékonyabban oldhatók fel. Kiemelendő az alanyi (munkavállalói) jogú nyugdíjalaptagság, amely kifejezetten áttörési jellegű, mert egyszerre támogatja a nyugdíjtőke-megtakarítók számának bővülését és a munkáltatók szerepének erősítésével a nyugdíjcélú források bővülését. Ugyanakkor a gyermekvállalás nyugdíjrendszer általi ösztönzésére felhozott érvek inkább méltányossági jellegűek, a gyermekvállalást motiváló erejük nem meggyőző. Az egészségügyi szolgáltatásokat érintő javaslatok átfogó egészségügyi stratégiába illesztés nélkül pedig várhatóan nem okoznak érdemi változást. Az integrált kiegészítő nyugdíj-, illetve egészségügy-finanszírozó rendszer létrehozását célzó javaslatok közül különösen perspektivikus a munkáltatók bevonása. A konstrukcióra, az azt működtető intézményi háttérre vonatkozó részjavaslatok azonban átgondolást igényelnek, a friss megtakarításokat illetően a többcélú felhasználás lehetőségével éppen a nyugdíjtőkék felhalmozására vonatkozóan rejtenek kockázatokat. Fontos továbbá az intézményrendszer korszerűsítése is, éppen az ügyfelek és megtakarításaik biztonsága érdekében – ebben látunk még előrelépési lehetőséget. ÖSSZEFOGLALÓ
{"title":"Nyugdíjat érintő javaslatok a magyar nemzeti bank versenyképességi programjában","authors":"Péter Szalai","doi":"10.18530/bk.2019.3.74","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.3.74","url":null,"abstract":"A Versenyképességi Program célja Magyarország versenyképességének növelése, ugyanakkor a nyugdíjat érintő javaslatai megfelelő alapot nyújtanak egy önálló nyugdíjkoncepció kimunkálásához is. A versenyképesség azonban csak az egyik szükséges, de nem elégséges eleme a nyugdíjrendszer megfelelőségi kritériumainak, így a Program alapján javasolt egy önálló nyugdíjkoncepció megalkotása, ezzel a nyugdíjrendszer azon hiányosságai, amelyekre a Program is reflektál, hatékonyabban oldhatók fel. Kiemelendő az alanyi (munkavállalói) jogú nyugdíjalaptagság, amely kifejezetten áttörési jellegű, mert egyszerre támogatja a nyugdíjtőke-megtakarítók számának bővülését és a munkáltatók szerepének erősítésével a nyugdíjcélú források bővülését. Ugyanakkor a gyermekvállalás nyugdíjrendszer általi ösztönzésére felhozott érvek inkább méltányossági jellegűek, a gyermekvállalást motiváló erejük nem meggyőző. Az egészségügyi szolgáltatásokat érintő javaslatok átfogó egészségügyi stratégiába illesztés nélkül pedig várhatóan nem okoznak érdemi változást. Az integrált kiegészítő nyugdíj-, illetve egészségügy-finanszírozó rendszer létrehozását célzó javaslatok közül különösen perspektivikus a munkáltatók bevonása. A konstrukcióra, az azt működtető intézményi háttérre vonatkozó részjavaslatok azonban átgondolást igényelnek, a friss megtakarításokat illetően a többcélú felhasználás lehetőségével éppen a nyugdíjtőkék felhalmozására vonatkozóan rejtenek kockázatokat. Fontos továbbá az intézményrendszer korszerűsítése is, éppen az ügyfelek és megtakarításaik biztonsága érdekében – ebben látunk még előrelépési lehetőséget. ÖSSZEFOGLALÓ","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114215826","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az állam és a magánbiztosítási szektor szerepe a környezeti felelősségi károk rendezésében","authors":"Sándor Kerekes, Károly Salamon","doi":"10.18530/bk.2019.3.34","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.3.34","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114994505","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A biztosítási szektor aktuális kérdése: Iinterjú dr. Pandurics Anett-tel","authors":"Gábor Lambert","doi":"10.18530/bk.2019.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.3.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"94 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121626389","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
GDPR, followed by IFRS 17 on the prudential side. PRIIPs 3 and IDD appeared to be on lower levels on firms’ priority list. Due to all these challenges, insurance companies will likely have to undertake significant remediation work in the upcoming years, to make the compliance efficient and appropriate after the effective date of IDD.
{"title":"A versenyképességi reformpolitika folytatása nemzeti érdek, míg eredményei nemzeti értékké válhatnak: Interjú palotai dániellel az MNB 330 pontból álló versenyképességi programjáról","authors":"Gábor Lambert","doi":"10.18530/BK.2019.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.6","url":null,"abstract":"GDPR, followed by IFRS 17 on the prudential side. PRIIPs 3 and IDD appeared to be on lower levels on firms’ priority list. Due to all these challenges, insurance companies will likely have to undertake significant remediation work in the upcoming years, to make the compliance efficient and appropriate after the effective date of IDD.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128522682","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"International IDD Overview – Peculiarities and Challenges in EU Countries","authors":"Barbara L. Orban, D. Urban","doi":"10.18530/BK.2019.2.38","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.38","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134000899","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Háborúból válságba, válságból háborúba : A biztosítási piac Magyarországon 1914–1943","authors":"G. Tamás","doi":"10.18530/BK.2019.2.52","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.52","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"283 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114436487","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2022. január 1-jétől válik hatályossá az IFRS 17, a biztosítási szerződések új számviteli szabványa. Az újszerű számviteli alapok erős aktuáriusi bázisra építkeznek, és a rendszerek komplexitása miatt az informatikai implementáció is kulcsfontosságú. A pénzügyi hatások következtében pedig a biztosító további területeire is átterjedhetnek a bevezetés következményei. A tanulmány a szabvány egy fontos szeletével foglalkozik, a veszteséges szerződések (onerous contracts) kezdeti azonosításával, és az ilyen csoportok miatt adódó egyes pénzügyi hatások elemzésével. Bevezetésre kerül néhány mutató, melyekkel szemléltethető egy adott portfólió veszteségességi profilja. Az eredmények egy szimulált mintaállományon kerülnek bemutatásra. Fontos összefüggések kerülnek kimutatásra a modell alapján a veszteségességi profil és a költségallokációs módszer, valamint a szerződésenkénti díj nagysága közt. A tanulmány rávilágít, hogy a kapcsolódó folyamatok finomhangolásával javíthatók bizonyos IFRS 17-beli mutatók. A modell érzékenységvizsgálata rámutat a veszteségességet leginkább befolyásoló változókra. Végezetül az informatikai implementációs lehetőségek is összegzésre kerülnek. ÖSSZEFOGLALÓ
{"title":"Onerous test, avagy az IFRS 17 szerinti veszteségességi vizsgálat : Aktuáriusi és informatikai kihívások egy életbiztosítási portfólió példáján","authors":"László Szepesváry","doi":"10.18530/BK.2019.2.18","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.18","url":null,"abstract":"2022. január 1-jétől válik hatályossá az IFRS 17, a biztosítási szerződések új számviteli szabványa. Az újszerű számviteli alapok erős aktuáriusi bázisra építkeznek, és a rendszerek komplexitása miatt az informatikai implementáció is kulcsfontosságú. A pénzügyi hatások következtében pedig a biztosító további területeire is átterjedhetnek a bevezetés következményei. A tanulmány a szabvány egy fontos szeletével foglalkozik, a veszteséges szerződések (onerous contracts) kezdeti azonosításával, és az ilyen csoportok miatt adódó egyes pénzügyi hatások elemzésével. Bevezetésre kerül néhány mutató, melyekkel szemléltethető egy adott portfólió veszteségességi profilja. Az eredmények egy szimulált mintaállományon kerülnek bemutatásra. Fontos összefüggések kerülnek kimutatásra a modell alapján a veszteségességi profil és a költségallokációs módszer, valamint a szerződésenkénti díj nagysága közt. A tanulmány rávilágít, hogy a kapcsolódó folyamatok finomhangolásával javíthatók bizonyos IFRS 17-beli mutatók. A modell érzékenységvizsgálata rámutat a veszteségességet leginkább befolyásoló változókra. Végezetül az informatikai implementációs lehetőségek is összegzésre kerülnek. ÖSSZEFOGLALÓ","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134325916","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tovább növekedett 2018-ban a mezőgazdasági díjtámogatott biztosítások állománydíja","authors":"Gyula Gazdag","doi":"10.18530/BK.2019.2.96","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.96","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126742796","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：