A társadalombiztosítást (különösen a folyó finanszírozású nyugdíjrendszert) Magyaror-szágon (de az összes fejlett országban is) erősen sújtja az idősödés. Úgy tűnik, hogy ennek a folyamatnak két forrása van: az egyre növekvő várható élettartam és az alacsony teljes termékenységi mutató (total fertility ratio = TFR). Ebben az elemzésben megpróbálom be-mutatni, hogy csak a második az igazi probléma, a növekvő várható élettartamot könnyen kezelhetjük nyugdíjkorhatár-indexálással, aminek a módszerére reformjavaslatot is teszek. Az alacsony TFR kezelésére javasolt megoldásomat itt csak jelzem, illetve megmutatom, mely írásaimban dolgoztam ki részletesebben.
{"title":"Az idősödés fogalmának egy lehetséges átdefiniálása és ennek implikációi : Az élettartam fokozatos növekedéséből adódó kihívások a magyar TB nyugdíj alrendszerében – lehetséges válaszok","authors":"József Banyár","doi":"10.18530/bk.2020.3-4.28","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2020.3-4.28","url":null,"abstract":"A társadalombiztosítást (különösen a folyó finanszírozású nyugdíjrendszert) Magyaror-szágon (de az összes fejlett országban is) erősen sújtja az idősödés. Úgy tűnik, hogy ennek a folyamatnak két forrása van: az egyre növekvő várható élettartam és az alacsony teljes termékenységi mutató (total fertility ratio = TFR). Ebben az elemzésben megpróbálom be-mutatni, hogy csak a második az igazi probléma, a növekvő várható élettartamot könnyen kezelhetjük nyugdíjkorhatár-indexálással, aminek a módszerére reformjavaslatot is teszek. Az alacsony TFR kezelésére javasolt megoldásomat itt csak jelzem, illetve megmutatom, mely írásaimban dolgoztam ki részletesebben.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129467259","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
accounts and private health insurance. These are suitable tools for bringing more private sources into the Hungarian health care system, however, in order to have a significant role in the financing system, the private health insurance market requires extensive regulation. Moreover, there is also a risk that these steps would further increase inequalities in access to healthcare.
{"title":"Az MNB Versenyképességi programjában szereplő, egészségügyi makrofinanszírozást érintő javaslatok értékelése","authors":"Norbert Kiss, Balázs Tőkey","doi":"10.18530/bk.2019.4.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.4.12","url":null,"abstract":"accounts and private health insurance. These are suitable tools for bringing more private sources into the Hungarian health care system, however, in order to have a significant role in the financing system, the private health insurance market requires extensive regulation. Moreover, there is also a risk that these steps would further increase inequalities in access to healthcare.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116983809","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Bod Péter Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Aka-démia doktora. 1975-ben szerzett közgazdasági diplomát Budapesten, kutatóintézetben dolgozott 1990-ig, mellette itthon és külföldi egyetemen tanított, ENSZ-tanácsadó volt a fejlődő világban. A rendszerváltozás után ipari és kereskedelmi miniszter, 1991 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1995–1997 között a londoni EBRD igazgatótanácsának tagja, majd visszatért tanári pályájára. Számos szakkönyv, szakmai cikk szerzője, rendszeresen publikál gazdaságpolitikai kérdésekről. Nős, három gyermek apja.
{"title":"A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését : Interjú Bod Péter Ákossal","authors":"Gábor Lambert","doi":"10.18530/bk.2020.3-4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2020.3-4.6","url":null,"abstract":"Bod Péter Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Aka-démia doktora. 1975-ben szerzett közgazdasági diplomát Budapesten, kutatóintézetben dolgozott 1990-ig, mellette itthon és külföldi egyetemen tanított, ENSZ-tanácsadó volt a fejlődő világban. A rendszerváltozás után ipari és kereskedelmi miniszter, 1991 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1995–1997 között a londoni EBRD igazgatótanácsának tagja, majd visszatért tanári pályájára. Számos szakkönyv, szakmai cikk szerzője, rendszeresen publikál gazdaságpolitikai kérdésekről. Nős, három gyermek apja.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123343095","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az élettartam-kockázat a vártnál hosszabb élettartamokból fakadó pénzügyi kockázat, mely a nyugdíjrendszereket és az életjáradékokat értékesítő biztosítókat érinti legsúlyosabban. Ezért a jövőbeli halandósági ráták előrejelzése ezen szereplők számára alapvető jelentőségű. Elemzésünkben a magasabb, 65-95 éves életkorokra fókuszálunk, mivel a nyugdíjjal kapcsolatos alkalmazásokat tartjuk szem előtt, amelyekben a hosszú távú pénzáramok bizonytalansága elsősorban az ezen életkorokhoz tartozó halandósági ráták alakulásából fakad.A Human Mortality Database (HMD) adatbázisból Csehország és Magyarország halálozási és kitettségi adatsorait használjuk fel, és megmutatjuk, hogy a jelenlegi tendenciák folytatása esetén a szolgáltatással meghatározott nyugdíjtervek kötelezettségeinek értéke Magyarországon 3,77, Csehországban pedig 4,66 százalékkal fog emelkedni, amennyiben a klasszikus periódus (statikus) halandósági tábla helyett kohorsz (dinamikus) táblát használunk.
{"title":"Élettartam-kockázat Csehországban és Magyarországon","authors":"Ján Gogola, Péter Vékás","doi":"10.18530/bk.2020.3-4.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2020.3-4.14","url":null,"abstract":"Az élettartam-kockázat a vártnál hosszabb élettartamokból fakadó pénzügyi kockázat, mely a nyugdíjrendszereket és az életjáradékokat értékesítő biztosítókat érinti legsúlyosabban. Ezért a jövőbeli halandósági ráták előrejelzése ezen szereplők számára alapvető jelentőségű. Elemzésünkben a magasabb, 65-95 éves életkorokra fókuszálunk, mivel a nyugdíjjal kapcsolatos alkalmazásokat tartjuk szem előtt, amelyekben a hosszú távú pénzáramok bizonytalansága elsősorban az ezen életkorokhoz tartozó halandósági ráták alakulásából fakad.A Human Mortality Database (HMD) adatbázisból Csehország és Magyarország halálozási és kitettségi adatsorait használjuk fel, és megmutatjuk, hogy a jelenlegi tendenciák folytatása esetén a szolgáltatással meghatározott nyugdíjtervek kötelezettségeinek értéke Magyarországon 3,77, Csehországban pedig 4,66 százalékkal fog emelkedni, amennyiben a klasszikus periódus (statikus) halandósági tábla helyett kohorsz (dinamikus) táblát használunk.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"63 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123364761","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Insurtech: körkép és trendek","authors":"Linda Sallai","doi":"10.18530/bk.2019.4.98","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2019.4.98","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130629148","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.18530/bk.2022.3-4.112
Judit Gárdos, Róza Vajda
A közelmúlt biztosítástörténetének mind teljesebb feltárása és bemutatása érdekében a MABISZ elhatározta, hogy létrehozza a biztosítástörténeti Oral History Archívumot az elmúlt évtizedek kiváló szakembereivel, vezetőivel készített, filmre rögzített ún. életútinterjúk anyagából, amely elsősorban kutatási, másodsorban kommunikációs célokat szolgál. A Biztosítás és Kockázat Szerkesztősége úgy döntött, az Oral History anyagaiból – „Életutak” címmel – az interjúk rövidített és szerkesztett változatát rendszeresen közreadja. Mostani interjúalanyunk Filvig István, aki Bécsben matematikusként kezdte biztosítói pályáját az Anker Allgemeine Versicherungs-AG-nál. 1989-ben részt vett a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. megalapításában, ő lett a társaság vezérigazgató-helyettese, 1993 és 2011 között pedig a Signal Biztosító elnök-vezérigazgatója volt.
为了更全面地探索和介绍近代保险史,马比什决定创建保险口述历史档案,其中将包含对过去几十年杰出专业人士和领导者的访谈录像,主要用于研究目的,其次用于交流。保险与风险》编辑委员会决定定期出版口述历史资料中经过删节和编辑的访谈版本,题为 "人生之旅"。当前的受访者是 István Filvig,他的保险生涯始于维也纳的 Anker Allgemeine Versicherungs-AG,当时他是一名数学家。1989 年,他帮助创立了 Providencia Osztrak-Magyar Biztosító Rt.,成为公司的副首席执行官,并在 1993 年至 2011 年期间担任 Signal Biztosító 的首席执行官。
{"title":"Életútinterjú Filvig Istvánnal","authors":"Judit Gárdos, Róza Vajda","doi":"10.18530/bk.2022.3-4.112","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2022.3-4.112","url":null,"abstract":"A közelmúlt biztosítástörténetének mind teljesebb feltárása és bemutatása érdekében a MABISZ elhatározta, hogy létrehozza a biztosítástörténeti Oral History Archívumot az elmúlt évtizedek kiváló szakembereivel, vezetőivel készített, filmre rögzített ún. életútinterjúk anyagából, amely elsősorban kutatási, másodsorban kommunikációs célokat szolgál. A Biztosítás és Kockázat Szerkesztősége úgy döntött, az Oral History anyagaiból – „Életutak” címmel – az interjúk rövidített és szerkesztett változatát rendszeresen közreadja. Mostani interjúalanyunk Filvig István, aki Bécsben matematikusként kezdte biztosítói pályáját az Anker Allgemeine Versicherungs-AG-nál. 1989-ben részt vett a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. megalapításában, ő lett a társaság vezérigazgató-helyettese, 1993 és 2011 között pedig a Signal Biztosító elnök-vezérigazgatója volt.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130334661","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A világ átalakulóban van, és ehhez új kihívások és követelmények is tartoz-nak. Az egyik ilyen követelmény az agilis működésre vonatkozik, amely az elmúlt években egyre több vállalatnál került a figyelem középpontjába, egy teljesen új szemléletmódot beemelve a menedzsmentek mindennapjaiba. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, mi is az agilitás, milyen értelmezései, rétegei vannak, és milyenné kell nekünk személyesen és szervezeti szinten válnunk, ha agilisak szeretnénk lenni. Nem gondoljuk, hogy az agilitásra valaha is születhet olyan leírás, amelyet követve egy szervezet könnyen és gyorsan agilissá válhat. Ez egy folyamat, amelyet mindenkinek magának kell végigjárnia. Azonban azt gondoljuk, hogy a biztosítási szektor előtt álló kihívások miatt a szektor résztvevőinek agilissá kell válniuk, amihez érdemes ismerni az agilitás témaköreit és alapelveit. Ezeket igyekszünk bemutatni e cikkben. Minden nagyobb szervezetnek ajánljuk, hogy ezeket az új megközelítéseket először kis csapatban próbálják ki, saját jó megoldásaikat kikísérletezve, majd utána ennek tanulságait levonva menjenek tovább az agilitás útján, és változtassák meg a teljes szervezet működését.
{"title":"Az agilitás szerepe a biztosítási szektorban","authors":"Balázs Hernády","doi":"10.18530/bk.2020.3-4.50","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2020.3-4.50","url":null,"abstract":"A világ átalakulóban van, és ehhez új kihívások és követelmények is tartoz-nak. Az egyik ilyen követelmény az agilis működésre vonatkozik, amely az elmúlt években egyre több vállalatnál került a figyelem középpontjába, egy teljesen új szemléletmódot beemelve a menedzsmentek mindennapjaiba. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, mi is az agilitás, milyen értelmezései, rétegei vannak, és milyenné kell nekünk személyesen és szervezeti szinten válnunk, ha agilisak szeretnénk lenni. Nem gondoljuk, hogy az agilitásra valaha is születhet olyan leírás, amelyet követve egy szervezet könnyen és gyorsan agilissá válhat. Ez egy folyamat, amelyet mindenkinek magának kell végigjárnia. Azonban azt gondoljuk, hogy a biztosítási szektor előtt álló kihívások miatt a szektor résztvevőinek agilissá kell válniuk, amihez érdemes ismerni az agilitás témaköreit és alapelveit. Ezeket igyekszünk bemutatni e cikkben. Minden nagyobb szervezetnek ajánljuk, hogy ezeket az új megközelítéseket először kis csapatban próbálják ki, saját jó megoldásaikat kikísérletezve, majd utána ennek tanulságait levonva menjenek tovább az agilitás útján, és változtassák meg a teljes szervezet működését.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123884678","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az MNB által létrehozott és működtetett, a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) részletes szerződés- és káradatait tartalmazó Központi Kgfb Tételes Adatbázis (röviden KKTA) adataiból készült az elemzés. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a károkozó járművek és üzembentartóik főbb adatai, továbbá a káresemény helyszíne milyen összefüggést mutatnak a személyi sérüléssel járó káresemények gyakoriságával és a keletkezett kár nagyságával. A KKTA rendszer adatai alapján vizsgált személyi sérüléses károk kárfelhasználása jelentősen eltér a hazai és a külföldön keletkezett károk között. Ez az összehasonlítás több mutató alapján is átlagosan másfélszeres kárfelhasználást jelent a külföldön keletkezett károk esetében. Nagy az egyes károkra történő kárfelhasználások terjedelme, minden évben előfordulnak néhány ezer forintos, ugyanakkor több száz milliós károk is. Az egyes járműtípusok kárgyakorisága jelentős eltérést mutat, és ebből a szempontból a fiatalok is kockázatosabb közösséget alkotnak.
{"title":"A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás személyi sérüléses kárainak vizsgálata","authors":"Judit Hollósné Marosi","doi":"10.18530/bk.2021.1-2.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2021.1-2.14","url":null,"abstract":"Az MNB által létrehozott és működtetett, a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) részletes szerződés- és káradatait tartalmazó Központi Kgfb Tételes Adatbázis (röviden KKTA) adataiból készült az elemzés. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a károkozó járművek és üzembentartóik főbb adatai, továbbá a káresemény helyszíne milyen összefüggést mutatnak a személyi sérüléssel járó káresemények gyakoriságával és a keletkezett kár nagyságával. A KKTA rendszer adatai alapján vizsgált személyi sérüléses károk kárfelhasználása jelentősen eltér a hazai és a külföldön keletkezett károk között. Ez az összehasonlítás több mutató alapján is átlagosan másfélszeres kárfelhasználást jelent a külföldön keletkezett károk esetében. Nagy az egyes károkra történő kárfelhasználások terjedelme, minden évben előfordulnak néhány ezer forintos, ugyanakkor több száz milliós károk is. Az egyes járműtípusok kárgyakorisága jelentős eltérést mutat, és ebből a szempontból a fiatalok is kockázatosabb közösséget alkotnak.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"9 4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123297679","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány célja bemutatni a visegrádi országok nyugdíjrendszereit, felfedni a kötelező állami és a tőkefedezeti nyugdíj-előtakarékossági pillérek hasonlóságait és különbségeit. A V4-ek közös történelmi, földrajzi és gazdasági gyökereikre tekintettel természetesen összehasonlítható csoportnak tekinthetők, ezért esett a választásunk ennek a négy országnak a vizsgálatára. Megállapítottuk, hogy a kötelező állami nyugdíjbiztosítás minden országban viseli a rendszerváltás előtti sajátosságokat, bár azóta több reformintézkedés is történt. Magyarország, Szlovákia és Csehország kötelező, állami, PAYG rendszert tart fenn az időskori nyugdíjasjövedelmek gyűjtésére és kifizetésére, Lengyelországban néhány évvel ezelőtt tértek át az I. pillérrel az eszmei járulékkal meghatározott (NDC) rendszerre. Eltérő gazdasági és politikai indíttatásból mind a négy ország megpróbálkozott a kötelező DC II. pillérrel, de mára ezek marginális szerepűvé váltak, és sehol sem kötelezők. A III. pillér valamennyi visegrádi országban jelen van, Magyarországon és Csehországban megfelelő állami ösztönzők állnak az önkéntes megtakarítások mögött, míg Szlovákiában az önkéntes megtakarítások általános elterjedése még várat magára. Lengyelországban számos megtakarítási forma áll a nyugdíj-előtakarékoskodók rendelkezésére, talán éppen ez teszi nehézkessé a választást. A tanulmányban megvizsgáljuk a nyugdíjrendszerek és az időskori szegénység összefüggéseit, gondolatébresztésként egy következő tanulmányban való részletes kifejtéshez.
{"title":"Nyugdíjrendszerek és nyugdíj-előtakarékossági formák a visegrádi országokban","authors":"Ágnes Vaskövi, Dóra Ráduly","doi":"10.18530/bk.2022.3-4.38","DOIUrl":"https://doi.org/10.18530/bk.2022.3-4.38","url":null,"abstract":"A tanulmány célja bemutatni a visegrádi országok nyugdíjrendszereit, felfedni a kötelező állami és a tőkefedezeti nyugdíj-előtakarékossági pillérek hasonlóságait és különbségeit. A V4-ek közös történelmi, földrajzi és gazdasági gyökereikre tekintettel természetesen összehasonlítható csoportnak tekinthetők, ezért esett a választásunk ennek a négy országnak a vizsgálatára. Megállapítottuk, hogy a kötelező állami nyugdíjbiztosítás minden országban viseli a rendszerváltás előtti sajátosságokat, bár azóta több reformintézkedés is történt. Magyarország, Szlovákia és Csehország kötelező, állami, PAYG rendszert tart fenn az időskori nyugdíjasjövedelmek gyűjtésére és kifizetésére, Lengyelországban néhány évvel ezelőtt tértek át az I. pillérrel az eszmei járulékkal meghatározott (NDC) rendszerre. Eltérő gazdasági és politikai indíttatásból mind a négy ország megpróbálkozott a kötelező DC II. pillérrel, de mára ezek marginális szerepűvé váltak, és sehol sem kötelezők. A III. pillér valamennyi visegrádi országban jelen van, Magyarországon és Csehországban megfelelő állami ösztönzők állnak az önkéntes megtakarítások mögött, míg Szlovákiában az önkéntes megtakarítások általános elterjedése még várat magára. Lengyelországban számos megtakarítási forma áll a nyugdíj-előtakarékoskodók rendelkezésére, talán éppen ez teszi nehézkessé a választást. A tanulmányban megvizsgáljuk a nyugdíjrendszerek és az időskori szegénység összefüggéseit, gondolatébresztésként egy következő tanulmányban való részletes kifejtéshez.","PeriodicalId":297207,"journal":{"name":"Biztosítás és Kockázat","volume":"121 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123707923","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}