Nowadays, the existence of a business unit and the fact of the purchasing process are not enough by themselves to understand the consumer behaviour. Customers don’t only have different preferences, but they are also critical, with higher and higher expectations. To understand all of these we carried out studies in the fully transformed SPAR supermarket in Kaposvár in 2016 and 2017. Our aimed to completely come to know the effect that this renewed supermarket has on its customers. During we research the first pillar that determines the main aspects of choosing a shop and customer satisfaction. We mapped every inch of the shop by observations based on predefined criteria. We were exposed to direct communication with numerous consumers that helped me further to enlighten the strong and weak points of the shop. The first impression and all the information coming from direct experience had positive effect thanks to the reopening. When the business unit became more and more cognoscible, more and more difficulties and also positive experiences surfaced due to carrying out both purchasing process and specific researches as well. The observations supported the result of the surveying because amongst 159 customers the closeness of the shop and habit primarily dominated as the main factors when choosing a shop, besides the nice and fresh appearance. After the formerly mentioned come the prices and the importance of the quality of the products, in different order. Concerning the modernized supermarket, customers expressed either their satisfaction and loyalty or their dissatisfaction. However, by applying the Homburg-Stock employee satisfaction-loyalty matrix on the customers We founded that more than 80% of the responders are satisfied with the shop and 40% of the consumers confirmed their loyalty. Still, in order for the customer to form a certain degree of loyalty towards a product or a shop, the customer first have to be satisfied and the satisfaction has to be maintained. Over time the expectation and longing subside giving space to the routine and the monotonous circulation of customers that need to be resolved by the marketing tools of the supermarket.
{"title":"Egy megújult Spar szupermarket vásárlókra gyakorolt hatásának vizsgálata","authors":"Roland Valkó, Andrea Olsovszkyné Némedi","doi":"10.33567/ETM.2231","DOIUrl":"https://doi.org/10.33567/ETM.2231","url":null,"abstract":"Nowadays, the existence of a business unit and the fact of the purchasing process are not enough by themselves to understand the consumer behaviour. Customers don’t only have different preferences, but they are also critical, with higher and higher expectations. To understand all of these we carried out studies in the fully transformed SPAR supermarket in Kaposvár in 2016 and 2017. Our aimed to completely come to know the effect that this renewed supermarket has on its customers. During we research the first pillar that determines the main aspects of choosing a shop and customer satisfaction. \u0000 We mapped every inch of the shop by observations based on predefined criteria. We were exposed to direct communication with numerous consumers that helped me further to enlighten the strong and weak points of the shop. \u0000 The first impression and all the information coming from direct experience had positive effect thanks to the reopening. When the business unit became more and more cognoscible, more and more difficulties and also positive experiences surfaced due to carrying out both purchasing process and specific researches as well. The observations supported the result of the surveying because amongst 159 customers the closeness of the shop and habit primarily dominated as the main factors when choosing a shop, besides the nice and fresh appearance. After the formerly mentioned come the prices and the importance of the quality of the products, in different order. \u0000Concerning the modernized supermarket, customers expressed either their satisfaction and loyalty or their dissatisfaction. However, by applying the Homburg-Stock employee satisfaction-loyalty matrix on the customers We founded that more than 80% of the responders are satisfied with the shop and 40% of the consumers confirmed their loyalty. Still, in order for the customer to form a certain degree of loyalty towards a product or a shop, the customer first have to be satisfied and the satisfaction has to be maintained. Over time the expectation and longing subside giving space to the routine and the monotonous circulation of customers that need to be resolved by the marketing tools of the supermarket. \u0000 \u0000 ","PeriodicalId":358214,"journal":{"name":"Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-02-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134281328","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A téma aktualitását és elméleti bázisát kettő pillér adja: az értékrend-alapú fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek és a generációs marketing. Az fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek közül vizsgálatom fókuszában az értékrendalapú elméletek állnak, melyek közös vonása, hogy a fogyasztó termék- és szolgáltatásválasztásának indítékai és az értékrendszer között összefüggést feltételeznek. Ez az alapkoncepció inspirált arra, hogy az értékrend és a fogyasztói magatartás összefüggéseit saját primer vizsgálat keretében generációspecifikusan elemezzem a Z generáció élelmiszer-fogyasztói szokásainak, azon belül is az egészséges táplálkozás iránti attitűdjének vizsgálata révén. A téma másik pillére a generációs marketing, mely a különböző generációk közötti eltérések végső eredőjeként szintén az értékrendet nevezi meg. Tekintettel arra, hogy a Z generáció a közeljövő potenciális fizetőképes keresletet teremtő fogyasztói bázisa lesz, megítélésem szerint érdemes és hasznos a generáció sajátos élelmiszer-fogyasztói preferenciájának, döntéseinek megismerése. Primer vizsgálatom során a Z generáció tagjaira fókuszáló kvalitatív és kvantitatív adatfelvétel keretében elemeztem e generáció értékrendjét, élelmiszer-fogyasztói magatartását és az egészségről, egészséges táplálkozásról alkotott véleményét. Kvalitatív kutatás keretében húsz mini fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le félig strukturált interjúvázlat segítségével. A kvantitatív kutatás keretében pedig sztenderdizált kérdőíves megkérdezést folytattam le, melynek eredményeként több mint 500 értékelhető kérdőívet elemeztem ki. Mindkét kutatás során szűrőfeltétel volt, hogy az alanyok életkor szerint a Z generáció köréből kerüljenek ki. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a jövő nemzedéke milyen értékorientációval rendelkezik, és mennyire tartja fontosnak egészséget, mit tesz annak megóvása érdekében. Ezen felül a kutatás eredményei segítségével kirajzolódnak a Z generáció körében releváns élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták, melyek segítségül szolgálthatnak az egészséges táplálkozás célcsoportjainak definiálásához és a Z generációra irányuló egészségnevelő kampányokhoz.
{"title":"Értékrendalapú élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták a Z generáció körében","authors":"Mónika Garai-Fodor","doi":"10.33567/etm.2337","DOIUrl":"https://doi.org/10.33567/etm.2337","url":null,"abstract":"A téma aktualitását és elméleti bázisát kettő pillér adja: az értékrend-alapú fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek és a generációs marketing. Az fogyasztói magatartásra vonatkozó elméletek közül vizsgálatom fókuszában az értékrendalapú elméletek állnak, melyek közös vonása, hogy a fogyasztó termék- és szolgáltatásválasztásának indítékai és az értékrendszer között összefüggést feltételeznek. Ez az alapkoncepció inspirált arra, hogy az értékrend és a fogyasztói magatartás összefüggéseit saját primer vizsgálat keretében generációspecifikusan elemezzem a Z generáció élelmiszer-fogyasztói szokásainak, azon belül is az egészséges táplálkozás iránti attitűdjének vizsgálata révén. A téma másik pillére a generációs marketing, mely a különböző generációk közötti eltérések végső eredőjeként szintén az értékrendet nevezi meg. Tekintettel arra, hogy a Z generáció a közeljövő potenciális fizetőképes keresletet teremtő fogyasztói bázisa lesz, megítélésem szerint érdemes és hasznos a generáció sajátos élelmiszer-fogyasztói preferenciájának, döntéseinek megismerése. Primer vizsgálatom során a Z generáció tagjaira fókuszáló kvalitatív és kvantitatív adatfelvétel keretében elemeztem e generáció értékrendjét, élelmiszer-fogyasztói magatartását és az egészségről, egészséges táplálkozásról alkotott véleményét. Kvalitatív kutatás keretében húsz mini fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le félig strukturált interjúvázlat segítségével. A kvantitatív kutatás keretében pedig sztenderdizált kérdőíves megkérdezést folytattam le, melynek eredményeként több mint 500 értékelhető kérdőívet elemeztem ki. Mindkét kutatás során szűrőfeltétel volt, hogy az alanyok életkor szerint a Z generáció köréből kerüljenek ki. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a jövő nemzedéke milyen értékorientációval rendelkezik, és mennyire tartja fontosnak egészséget, mit tesz annak megóvása érdekében. Ezen felül a kutatás eredményei segítségével kirajzolódnak a Z generáció körében releváns élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták, melyek segítségül szolgálthatnak az egészséges táplálkozás célcsoportjainak definiálásához és a Z generációra irányuló egészségnevelő kampányokhoz. \u0000 ","PeriodicalId":358214,"journal":{"name":"Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123495984","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Eszter Szabó-Szentgróti, Orsolya Szigeti, K. Toth, Csaba Borbély, Zoltán Szakály
Számos tanulmány és kutatás szól a tejtermékek egészségvédő szerepéről, és hogy fogyasztásuk hozzátartozik a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozáshoz. Az említett pozitív élettani hatások miatt nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk ezekből a termékekből, ugyanakkor a mai (élelmiszer) fogyasztási szokások átalakulóban vannak és rapid módon változnak. A tanulmány célja volt, hogy a fogyasztási gyakoriságon túl felmérje a tejtermékfogyasztók tipikus csoportjait és a fogyasztási szokásokat. A reprezentatív megkérdezés országos szintű volt, amelyben 503 fő vett részt 18-75 éves korig. A statisztikai elemzések során 95%-os konfidencia szint mellett 0,05 vagy annál alacsonyabb érték lett meghatározva szignifikáns kapcsolatnak. A faktorextrakció főkomponens elemzéssel történt, az adatok alkalmasságának vizsgálata Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) és Bartlett teszt segítségével készült. A faktorok száma a Kaiser kritériummal lett meghatározva, továbbá Varimax rotáció lett alkalmazva. A klaszterek számának meghatározása két lépcsőben történt (1. Ward-féle módszer, 2. K-közép módszer). Megállapítható volt, hogy leggyakrabban folyadéktejet, joghurtot, tejfölt és túrót fogyasztunk, továbbá elmondható, hogy a hazai fogyasztó még mindig nincs tisztában a vaj és a margarin közti különbséggel. A nők átlagosan gyakrabban fogyasztanak folyadéktejet és tejfölt, mint a férfiak. A magasabb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak érlelt sajtokat. A magukat egészségtudatosnak vélő válaszadók gyakrabban esznek joghurtot, túrót és érlelt sajtot. A klaszteranalízis során három klasztert sikerült azonosítani: a „Tömegtermék fogyasztó”-t, az „Innovációra nyitott”-at és a „Hipokrita lokálpatrióták”-at. A három klaszter esetében meghatároztuk azokat a jellemzőket, amelyek segítségével egy kampány során megszólíthatók.
{"title":"Fogyasztói szokások vizsgálata kvantitatív módszerekkel a magyarországi tejtermékpiacon","authors":"Eszter Szabó-Szentgróti, Orsolya Szigeti, K. Toth, Csaba Borbély, Zoltán Szakály","doi":"10.33567/etm.2412","DOIUrl":"https://doi.org/10.33567/etm.2412","url":null,"abstract":"Számos tanulmány és kutatás szól a tejtermékek egészségvédő szerepéről, és hogy fogyasztásuk hozzátartozik a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozáshoz. Az említett pozitív élettani hatások miatt nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk ezekből a termékekből, ugyanakkor a mai (élelmiszer) fogyasztási szokások átalakulóban vannak és rapid módon változnak. A tanulmány célja volt, hogy a fogyasztási gyakoriságon túl felmérje a tejtermékfogyasztók tipikus csoportjait és a fogyasztási szokásokat. A reprezentatív megkérdezés országos szintű volt, amelyben 503 fő vett részt 18-75 éves korig. A statisztikai elemzések során 95%-os konfidencia szint mellett 0,05 vagy annál alacsonyabb érték lett meghatározva szignifikáns kapcsolatnak. A faktorextrakció főkomponens elemzéssel történt, az adatok alkalmasságának vizsgálata Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) és Bartlett teszt segítségével készült. A faktorok száma a Kaiser kritériummal lett meghatározva, továbbá Varimax rotáció lett alkalmazva. A klaszterek számának meghatározása két lépcsőben történt (1. Ward-féle módszer, 2. K-közép módszer). Megállapítható volt, hogy leggyakrabban folyadéktejet, joghurtot, tejfölt és túrót fogyasztunk, továbbá elmondható, hogy a hazai fogyasztó még mindig nincs tisztában a vaj és a margarin közti különbséggel. A nők átlagosan gyakrabban fogyasztanak folyadéktejet és tejfölt, mint a férfiak. A magasabb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak érlelt sajtokat. A magukat egészségtudatosnak vélő válaszadók gyakrabban esznek joghurtot, túrót és érlelt sajtot. A klaszteranalízis során három klasztert sikerült azonosítani: a „Tömegtermék fogyasztó”-t, az „Innovációra nyitott”-at és a „Hipokrita lokálpatrióták”-at. A három klaszter esetében meghatároztuk azokat a jellemzőket, amelyek segítségével egy kampány során megszólíthatók.","PeriodicalId":358214,"journal":{"name":"Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126355092","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：