A magyar jogalkotó meglehetősen késve, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének hatálybalépése után két hónappal módosította a személyes adatok védelmével és kezelésével kapcsolatos ágazati szabályokat, ami ugyanakkor nem érintette az újságírási célú, valamint a tudományos, művészeti és irodalmi kifejezés céljából végzett adatkezeléseket. Ez számos problémát okoz a közéleti eseményekkel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban, különösen a jelenkor eseményeiről való tájékoztatással összefüggésben a képmásfelhasználás területén. Az osztrák jog vizsgálata alapján látható, hogy nem jogszerű az olyan szabályozás, amely a sajtó tevékenységére nem terjeszti ki az adatvédelmi szabályokat. A német bírói gyakorlat pedig arra mutat rá, hogy a korábbi, felül nem vizsgált szabályozás alkalmazása más indokkal is történhet, mint a magyar. A tanulmány célja, hogy rámutasson: a jogalkotónak és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak érdemben kell foglalkoznia az e területeket érintő kivételszabályok megalkotásával, hiszen sem a korábbi szabályok változatlan fenntartása, sem az alkalmazandó jogszabályokat felsoroló miniszteri levél nem alkalmas az újságírási célú adatkezelésekkel kapcsolatos eltérések rendezésére.
{"title":"A GDPR 85. cikke szerinti véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos újságírási célú adatkezelések főbb kérdései","authors":"Schultz Márton","doi":"10.59851/imr.12.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.6","url":null,"abstract":"A magyar jogalkotó meglehetősen késve, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének hatálybalépése után két hónappal módosította a személyes adatok védelmével és kezelésével kapcsolatos ágazati szabályokat, ami ugyanakkor nem érintette az újságírási célú, valamint a tudományos, művészeti és irodalmi kifejezés céljából végzett adatkezeléseket. Ez számos problémát okoz a közéleti eseményekkel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban, különösen a jelenkor eseményeiről való tájékoztatással összefüggésben a képmásfelhasználás területén. Az osztrák jog vizsgálata alapján látható, hogy nem jogszerű az olyan szabályozás, amely a sajtó tevékenységére nem terjeszti ki az adatvédelmi szabályokat. A német bírói gyakorlat pedig arra mutat rá, hogy a korábbi, felül nem vizsgált szabályozás alkalmazása más indokkal is történhet, mint a magyar. A tanulmány célja, hogy rámutasson: a jogalkotónak és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak érdemben kell foglalkoznia az e területeket érintő kivételszabályok megalkotásával, hiszen sem a korábbi szabályok változatlan fenntartása, sem az alkalmazandó jogszabályokat felsoroló miniszteri levél nem alkalmas az újságírási célú adatkezelésekkel kapcsolatos eltérések rendezésére.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125038888","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A digitális világ térnyerésével, amit a világjárvány még inkább fokozott, a fiatal felhasználók számos új, korábban ismeretlen problémával szembesülnek. Az online térben előforduló, kiskorúakat is érintő jogsértések, valamint a kiskorúak fejlődésére káros tartalmak megjelenése gyors és hatékony választ kívánt, ami életre hívta a tartalmak eltávolításáért küzdő hotline-okat. A tanulmány célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat jelenlegi működésének és gyakorlatának bemutatása. Ismerteti a világban működő hotline-ok létrejöttének történetét, az Internet Hotline életre hívását, jogi környezetét, keretrendszerét és általános működését. Áttekinti továbbá az Internet Hotline-hoz érkező bejelentések kezelése során felmerülő dilemmákat és az évek során megfigyelt tendenciákat.
{"title":"A gyermekvédelem és a tartalomszabályozás új útjai az interneten","authors":"Balla Boróka, Bartók Zita, Csalár Dorina","doi":"10.59851/imr.12.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.8","url":null,"abstract":"A digitális világ térnyerésével, amit a világjárvány még inkább fokozott, a fiatal felhasználók számos új, korábban ismeretlen problémával szembesülnek. Az online térben előforduló, kiskorúakat is érintő jogsértések, valamint a kiskorúak fejlődésére káros tartalmak megjelenése gyors és hatékony választ kívánt, ami életre hívta a tartalmak eltávolításáért küzdő hotline-okat. A tanulmány célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat jelenlegi működésének és gyakorlatának bemutatása. Ismerteti a világban működő hotline-ok létrejöttének történetét, az Internet Hotline életre hívását, jogi környezetét, keretrendszerét és általános működését. Áttekinti továbbá az Internet Hotline-hoz érkező bejelentések kezelése során felmerülő dilemmákat és az évek során megfigyelt tendenciákat.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129190402","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány két részben kívánja bemutatni a médiaigazgatás közigazgatási eljárásának, eljárásjogának sajátosságait és a hatósági eljárás általános szabályaihoz való viszonyát. Külön elemzi a média eljárásainak közigazgatási jogintézményeit, elveit és sajátos garanciarendszerét. A tanulmány összehasonlító módon is tárgyalja a hatósági eljárásjog egyes intézményeinek érvényesülését a médiaigazgatásban, külön kiemelve az ügyféli jogokat és a közigazgatási jogérvényesítésnek a média területén is szükségszerű elemeit.
{"title":"Hatósági eljárásjog a hazai médiaigazgatásban 1.","authors":"Lapsánszky András","doi":"10.59851/imr.12.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.2","url":null,"abstract":"A tanulmány két részben kívánja bemutatni a médiaigazgatás közigazgatási eljárásának, eljárásjogának sajátosságait és a hatósági eljárás általános szabályaihoz való viszonyát. Külön elemzi a média eljárásainak közigazgatási jogintézményeit, elveit és sajátos garanciarendszerét. A tanulmány összehasonlító módon is tárgyalja a hatósági eljárásjog egyes intézményeinek érvényesülését a médiaigazgatásban, külön kiemelve az ügyféli jogokat és a közigazgatási jogérvényesítésnek a média területén is szükségszerű elemeit.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133787710","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A film többéves alkotómunkát igénylő szellemi és gazdasági vállalkozás, amelynek során a mozgókép mint alkotás és szórakoztatóipari termék számos jogi állapotváltozáson megy keresztül. Egy film gyártásához jellemzően sok alkotóra, közreműködőre, technikai eszközre, díszletre, kellékre, helyszínre, járműre és egyéb összetevőre van szükség. A filmfejlesztéstől a filmforgalmazásig terjedő folyamat számos magánjogi kérdést vet föl, amelyet a feleknek szükségszerűen szerződésekben kell tisztázniuk. A tanulmány célkitűzése röviden bemutatni a klasszikus kötelmi jogi szerződések filmes specifikumait és más speciális filmes, főként a szerzői jog területét érintő szerződéseket is.
{"title":"A filmkészítés során alkalmazott egyes szerződéstípusok ismérvei és specifikumai","authors":"Takó Sándor","doi":"10.59851/imr.12.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.10","url":null,"abstract":"A film többéves alkotómunkát igénylő szellemi és gazdasági vállalkozás, amelynek során a mozgókép mint alkotás és szórakoztatóipari termék számos jogi állapotváltozáson megy keresztül. Egy film gyártásához jellemzően sok alkotóra, közreműködőre, technikai eszközre, díszletre, kellékre, helyszínre, járműre és egyéb összetevőre van szükség. A filmfejlesztéstől a filmforgalmazásig terjedő folyamat számos magánjogi kérdést vet föl, amelyet a feleknek szükségszerűen szerződésekben kell tisztázniuk. A tanulmány célkitűzése röviden bemutatni a klasszikus kötelmi jogi szerződések filmes specifikumait és más speciális filmes, főként a szerzői jog területét érintő szerződéseket is.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"110 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116122769","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A sajtószabadságot 1848 márciusa hozta el Magyarországra. Pesten a márciusi ifjak a felkelő polgárok segítségével szakítottak a cenzúra több évszázados gyakorlatával, Pozsonyban pedig az utolsó rendi gyűlés liberális nemessége törvényt fogadott el, amely kimondta: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.” A szabadságharc leverésével bő másfél évtizedre elérhetetlen távolságba került a véleményszabadság a nemzet legjobbjai számára. Bécs és Pest, valamint a Habsburg dinasztia 1867-es kiegyezése az alkotmányosság helyreállításával a nyomtatott betű újbóli felszabadítását jelentette. A Szemere Bertalan tollából származó 48-as törvényt ismét hatályba léptették, s ez szimbolikus üzenetet is hordozott: a nemzet ragaszkodását Kossuth, Széchenyi, Deák és a többiek eszményeihez. A sajtó felszabadításával, majd két esztendővel később a hírlapokra nehezedő anyagi terhek csökkentésével Andrássy Gyula és kormánya ország-világ előtt bizonyította a liberális eszmék és intézmények iránti elkötelezettségét.
{"title":"A sajtószabadság ügye a kiegyezés utáni évek Magyarországán","authors":"Révész T. Mihály","doi":"10.59851/imr.12.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.5","url":null,"abstract":"A sajtószabadságot 1848 márciusa hozta el Magyarországra. Pesten a márciusi ifjak a felkelő polgárok segítségével szakítottak a cenzúra több évszázados gyakorlatával, Pozsonyban pedig az utolsó rendi gyűlés liberális nemessége törvényt fogadott el, amely kimondta: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.” A szabadságharc leverésével bő másfél évtizedre elérhetetlen távolságba került a véleményszabadság a nemzet legjobbjai számára. Bécs és Pest, valamint a Habsburg dinasztia 1867-es kiegyezése az alkotmányosság helyreállításával a nyomtatott betű újbóli felszabadítását jelentette. A Szemere Bertalan tollából származó 48-as törvényt ismét hatályba léptették, s ez szimbolikus üzenetet is hordozott: a nemzet ragaszkodását Kossuth, Széchenyi, Deák és a többiek eszményeihez. A sajtó felszabadításával, majd két esztendővel később a hírlapokra nehezedő anyagi terhek csökkentésével Andrássy Gyula és kormánya ország-világ előtt bizonyította a liberális eszmék és intézmények iránti elkötelezettségét.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"66 13","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131638641","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány áttekinti, hogy a versenyjog, a versenyjogi szabályok alkalmazása és a versenypolitika céljai hogyan képesek szabályozni a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások piaci magatartását. A szabályok és azok alkalmazási lehetőségének elemzése során – felhasználva a közgazdaságtan eredményeit is – a tanulmány bemutatja, hogy mely területeken szükséges a versenyjogi jogalkalmazásnak fejlődnie és van-e szükség ágazati jellegű szabályozásra.
{"title":"A versenyjog és a digitális piacok monopóliumai","authors":"Szilágyi Pál","doi":"10.59851/imr.12.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.3","url":null,"abstract":"A tanulmány áttekinti, hogy a versenyjog, a versenyjogi szabályok alkalmazása és a versenypolitika céljai hogyan képesek szabályozni a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások piaci magatartását. A szabályok és azok alkalmazási lehetőségének elemzése során – felhasználva a közgazdaságtan eredményeit is – a tanulmány bemutatja, hogy mely területeken szükséges a versenyjogi jogalkalmazásnak fejlődnie és van-e szükség ágazati jellegű szabályozásra.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126396932","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének biztosítania kell az emberközpontú és etikus működést, az átláthatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az MI nyilvánvaló előnyei mellett számos kockázatot is rejt magában, például az átláthatatlan döntéshozatalt. A termékekbe és szolgáltatásokba ágyazódó MI-vel kapcsolatos technológiák új biztonsági kockázatokat jelenthetnek a felhasználók számára. A tanulmány célja az MI jogi környezetének bemutatása és részletes elemzése az Európai Unióban, különös tekintettel az alapelvekre és az irányelvekre, valamint a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli jogi keretre, az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetére.
{"title":"A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban","authors":"Mezei Kitti","doi":"10.59851/imr.12.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.4","url":null,"abstract":"A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének biztosítania kell az emberközpontú és etikus működést, az átláthatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az MI nyilvánvaló előnyei mellett számos kockázatot is rejt magában, például az átláthatatlan döntéshozatalt. A termékekbe és szolgáltatásokba ágyazódó MI-vel kapcsolatos technológiák új biztonsági kockázatokat jelenthetnek a felhasználók számára. A tanulmány célja az MI jogi környezetének bemutatása és részletes elemzése az Európai Unióban, különös tekintettel az alapelvekre és az irányelvekre, valamint a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli jogi keretre, az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetére.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114455796","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A koronavírus-járvány hatalmas kihívást jelentett, és kihatott a büntetőjogszabály-alkotásra is. A járványhelyzet idején megsokasodtak a koronavírussal összefüggő valótlan tényállítások, amire a jogalkotónak is reagálnia kellett: módosította a rémhírterjesztés tényállását. A változást nagy vita övezte, ugyanis bírálói a szólásszabadság aránytalan korlátozását látták benne. A módosítás következtében megnövekedett a rémhírterjesztés miatt indított büntetőeljárások száma. A tanulmány ötven, rémhírterjesztés miatt indított eljárás ügyiratainak vizsgálata alapján mutatja be, hogy a nyomozó hatóságok tekintettel voltak-e az időbeli hatályra, és hogy mely tényállási elemeknél merültek fel értelmezési vagy alkalmazási nehézségek a gyakorlatban.
{"title":"Joggyakorlati helyzetkép a rémhírterjesztés tényállásáról","authors":"Botos Mihály Bálint","doi":"10.59851/imr.12.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.9","url":null,"abstract":"A koronavírus-járvány hatalmas kihívást jelentett, és kihatott a büntetőjogszabály-alkotásra is. A járványhelyzet idején megsokasodtak a koronavírussal összefüggő valótlan tényállítások, amire a jogalkotónak is reagálnia kellett: módosította a rémhírterjesztés tényállását. A változást nagy vita övezte, ugyanis bírálói a szólásszabadság aránytalan korlátozását látták benne. A módosítás következtében megnövekedett a rémhírterjesztés miatt indított büntetőeljárások száma. A tanulmány ötven, rémhírterjesztés miatt indított eljárás ügyiratainak vizsgálata alapján mutatja be, hogy a nyomozó hatóságok tekintettel voltak-e az időbeli hatályra, és hogy mely tényállási elemeknél merültek fel értelmezési vagy alkalmazási nehézségek a gyakorlatban.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"355 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126688420","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikk 1. bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez szubjektív oldalról annyit jelent, hogy véleményét, állásfoglalását, kritikáját, érzéseit, gondolatait, valamint az általa ismert adatokat bárki szabadon kifejezésre juttathatja, míg objektív oldalról az állam kötelességét írja elő annak vonatkozásában, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény mint alapvető politikai intézmény kialakulásának és működésének feltételeit. A szólásszabadság természetesen a fegyveres erők kötelékébe tartozó személyeket, így a katonákat, rendőröket, csendőröket, határőröket, pénzügyőröket, továbbá a parti őrség és a büntetés-végrehajtási szervezet tagjait is ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, azonban a hon- és rendvédelmi testületek csak olyan jogi előírások megléte és érvényesülése esetén tölthetik be rendeltetésüket, amelyek szavatolják a hatékony működést biztosító fegyelem, valamint a szolgálati és függelmi rend fenntartását. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több alkalommal is vizsgálta, hogy ezek a követelmények miként egyeztethetők össze a véleménynyilvánítás jogával, amelynek eredményeként több elvi jelentőségű megállapítást tett. Értekezésemben – a vonatkozó jogesetek feldolgozásával és elemzésével – azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a bíróság milyen szempontokat tekint irányadónak e speciális alanyok véleménynyilvánításhoz fűződő jogának korlátozhatósága kapcsán, valamint ezek mennyire illeszkednek az alapjog gyakorlását érintő megszorítások általános feltételrendszerébe.
{"title":"A hon- és rendvédelmi testületek állományába tartozó személyek véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozhatósága az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában","authors":"Fejes Erik","doi":"10.59851/imr.12.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.7","url":null,"abstract":"Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikk 1. bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez szubjektív oldalról annyit jelent, hogy véleményét, állásfoglalását, kritikáját, érzéseit, gondolatait, valamint az általa ismert adatokat bárki szabadon kifejezésre juttathatja, míg objektív oldalról az állam kötelességét írja elő annak vonatkozásában, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény mint alapvető politikai intézmény kialakulásának és működésének feltételeit. A szólásszabadság természetesen a fegyveres erők kötelékébe tartozó személyeket, így a katonákat, rendőröket, csendőröket, határőröket, pénzügyőröket, továbbá a parti őrség és a büntetés-végrehajtási szervezet tagjait is ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, azonban a hon- és rendvédelmi testületek csak olyan jogi előírások megléte és érvényesülése esetén tölthetik be rendeltetésüket, amelyek szavatolják a hatékony működést biztosító fegyelem, valamint a szolgálati és függelmi rend fenntartását. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több alkalommal is vizsgálta, hogy ezek a követelmények miként egyeztethetők össze a véleménynyilvánítás jogával, amelynek eredményeként több elvi jelentőségű megállapítást tett. Értekezésemben – a vonatkozó jogesetek feldolgozásával és elemzésével – azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a bíróság milyen szempontokat tekint irányadónak e speciális alanyok véleménynyilvánításhoz fűződő jogának korlátozhatósága kapcsán, valamint ezek mennyire illeszkednek az alapjog gyakorlását érintő megszorítások általános feltételrendszerébe.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"124 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134640507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az internetfolklór az utóbbi néhány évtizedben a szólásszabadság egyik jelentős eszközévé vált, azonban a hagyományos értelemben vett – és egyébként szintén színes tartalmú – folklórhoz képest igencsak heterogén elemekből áll össze, amelyek szerzői jogi helyzete is eltérő. Ennek a sokszínűségnek számos oka és hatása van, és az is látható, hogy az internetfolklór létrejötte és elemeinek az eredeti közegen kívül történő felhasználása más és más kérdéseket vet fel mind a szerzői jog, mind a szólásszabadság szempontjából. Az internetfolklórnak csupán egy részét sorolhatjuk a hagyományos értelemben vett folklór fogalmi körébe, azaz csak egy bizonyos hányadára lehet igaz, hogy ebből az okból a szerzői jogi védelem kizárt rá nézve. Tekintettel a szólásszabadság biztosításában betöltött szerepére, a szerzői jog számos eszközzel – például szabad felhasználási lehetőségekkel, mint a paródia vagy az idézés – segíti elő, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló része se jelentse a véleménynyilvánítás akadályát. Úgy tűnik azonban, hogy a rendkívül összetett szabályrendszer és az internetfolklór működésének sajátosságai több ponton bizonytalanságot idéznek elő a felhasználások során. A jelen tanulmány ezek okait veszi számba, és arra keresi a választ, hogy ez a bizonytalanság és általában véve az internetfolklór szerzői jogi megítélése milyen hatással van a szólásszabadságra.
{"title":"Az internetfolklór szerzői jogi megítélése és annak hatása a szólásszabadságra","authors":"Pogácsás Anett","doi":"10.59851/imr.12.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.59851/imr.12.1.1","url":null,"abstract":"Az internetfolklór az utóbbi néhány évtizedben a szólásszabadság egyik jelentős eszközévé vált, azonban a hagyományos értelemben vett – és egyébként szintén színes tartalmú – folklórhoz képest igencsak heterogén elemekből áll össze, amelyek szerzői jogi helyzete is eltérő. Ennek a sokszínűségnek számos oka és hatása van, és az is látható, hogy az internetfolklór létrejötte és elemeinek az eredeti közegen kívül történő felhasználása más és más kérdéseket vet fel mind a szerzői jog, mind a szólásszabadság szempontjából. Az internetfolklórnak csupán egy részét sorolhatjuk a hagyományos értelemben vett folklór fogalmi körébe, azaz csak egy bizonyos hányadára lehet igaz, hogy ebből az okból a szerzői jogi védelem kizárt rá nézve. Tekintettel a szólásszabadság biztosításában betöltött szerepére, a szerzői jog számos eszközzel – például szabad felhasználási lehetőségekkel, mint a paródia vagy az idézés – segíti elő, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló része se jelentse a véleménynyilvánítás akadályát. Úgy tűnik azonban, hogy a rendkívül összetett szabályrendszer és az internetfolklór működésének sajátosságai több ponton bizonytalanságot idéznek elő a felhasználások során. A jelen tanulmány ezek okait veszi számba, és arra keresi a választ, hogy ez a bizonytalanság és általában véve az internetfolklór szerzői jogi megítélése milyen hatással van a szólásszabadságra.","PeriodicalId":375072,"journal":{"name":"In Medias Res","volume":"96 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133277969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：