Current study reviews theoretical and research background of how organizations might approach employee wellbeing. The concept of employee wellbeing covers a wide spectrum of the individual’s working life influencing the person’s bio-psycho-social wellbeing, while having an impact on the efficiency and longterm functioning of the organizations, as well as on the health of society and productivity of the economy. Promotion of employee wellbeing mainly appears in the form of operative human resource practices in organizations. The human resource development strategy of employee wellbeing is a determining factor of future labour market and economic efficiency. Raising the topic to the level of organizational learning is forecasted by organizational changes. The impact of employee wellbeing on organizational indicators directs the focus on exploring the strategic nature of wellbeing and to expanding the existing knowledge in this field, especially in the context of challenging economic, environmental and human resource factors. Emphasis has also been put on the economic, environmental and labour market driven context of the continuously changing world, including the severe impacts of pandemic, therefore providing a sound basis for the need of discussing organizational strategies and practices of developing employee wellbeing. Reviewing three models for human resource development practices might support elevating the subject to level of organizational strategies, thus might result in improved employee wellbeing and organizational outcomes. Through their comprehensive and complex approach, the reviewed models might provide a sound basis for the strategic approaches to the development of employee wellbeing.
{"title":"Review of Human Resource Management Practices Supporting the Development of Employee Wellbeing","authors":"Csilla Molnar, Imola Csehné Papp","doi":"10.58269/umsz.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.3.2","url":null,"abstract":"Current study reviews theoretical and research background of how organizations might approach employee wellbeing. The concept of employee wellbeing covers a wide spectrum of the individual’s working life influencing the person’s bio-psycho-social wellbeing, while having an impact on the efficiency and longterm functioning of the organizations, as well as on the health of society and productivity of the economy. Promotion of employee wellbeing mainly appears in the form of operative human resource practices in organizations. The human resource development strategy of employee wellbeing is a determining factor of future labour market and economic efficiency. Raising the topic to the level of organizational learning is forecasted by organizational changes. The impact of employee wellbeing on organizational indicators directs the focus on exploring the strategic nature of wellbeing and to expanding the existing knowledge in this field, especially in the context of challenging economic, environmental and human resource factors. Emphasis has also been put on the economic, environmental and labour market driven context of the continuously changing world, including the severe impacts of pandemic, therefore providing a sound basis for the need of discussing organizational strategies and practices of developing employee wellbeing. Reviewing three models for human resource development practices might support elevating the subject to level of organizational strategies, thus might result in improved employee wellbeing and organizational outcomes. Through their comprehensive and complex approach, the reviewed models might provide a sound basis for the strategic approaches to the development of employee wellbeing.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121112718","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A toborzás és kiválasztás a fizikai munkát végző munkavállalók esetében különösen nehéz kihívások elé állítja a szervezeteket és a HR-es szakembereket. A koronavírus járvány okozta átalakulások következtében mostanra a megfelelő munkaerő megtalálása a fizikai munkavállalók körében is egyre nagyobb gondot jelent a munkáltatók számára, a munkaerő megtartásáról nem is beszélve. Különösen igaz ez Baranya megyére, ahol a munkanélküliek száma az egyik legmagasabb, a foglalkoztatottság aránya pedig az egyik legalacsonyabb az országban. Kutatásunk kiemeli azokat a földrajzi, társadalmi, munkaerőpiaci és gazdasági jellemzőket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a megyében tapasztalható munkaerőgazdálkodási nehézségekhez, illetve bemutatjuk, hogy milyen jellemzői vannak a toborzási és kiválasztási folyamatoknak, elsősorban a fizikai munkavállalókra fókuszálva, integrálva a vállalati tapasztalatokat.
{"title":"A fizikai munkavállalók helyzete, toborzási és kiválasztási jellemzőik Baranya megyében","authors":"Fanni Vitéz, Tamás Vámosi","doi":"10.58269/umsz.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2022.4.3","url":null,"abstract":"A toborzás és kiválasztás a fizikai munkát végző munkavállalók esetében különösen nehéz kihívások elé állítja a szervezeteket és a HR-es szakembereket. A koronavírus járvány okozta átalakulások következtében mostanra a megfelelő munkaerő megtalálása a fizikai munkavállalók körében is egyre nagyobb gondot jelent a munkáltatók számára, a munkaerő megtartásáról nem is beszélve. Különösen igaz ez Baranya megyére, ahol a munkanélküliek száma az egyik legmagasabb, a foglalkoztatottság aránya pedig az egyik legalacsonyabb az országban. Kutatásunk kiemeli azokat a földrajzi, társadalmi, munkaerőpiaci és gazdasági jellemzőket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a megyében tapasztalható munkaerőgazdálkodási nehézségekhez, illetve bemutatjuk, hogy milyen jellemzői vannak a toborzási és kiválasztási folyamatoknak, elsősorban a fizikai munkavállalókra fókuszálva, integrálva a vállalati tapasztalatokat.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115755661","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelenség, illetve annak bizonyos részterületei, amit a kutatás górcső alá vesz, transznacionalizmus néven hivatkozott a nemzetközi és magyar nyelvű szakirodalomban is. Néhány vetülete évtizedek óta alaposan, jól dokumentáltan, gazdagon adatolva kutatott, mások kevésbé. Általánosan elfogadott definíciója nincs, jóllehet sem a jelenséget, sem annak egyre látványosabban növekvő jelentőségét nem kérdőjelezik meg a kutatók. Jelen tanulmány egy nagyobb ívű és tágabb perspektívájú kutatás első, önmagukban is megálló részeredményeit mutatja be, bevezetve az olvasót a legfontosabb fogalmak definícióiba, ismertetve a kutatás tágabb kontextusát is, a következő résztémákra fókuszálva: a transznacionalizmus jelensége, jelentése és jelentősége; a transznacionális értelmiségi elit jellemzői; a kortárs transznacionális (akadémiai) tudásipar és - transzfer működése; valamint a transznacionális értelmiség identitásképzése és habitusa. A kutatás azt a célt tűzi ki maga elé, hogy hozzájáruljon annak az univerzális jelentőségű folyamatnak a leírásához és megértéséhez, amire akként kérdezhetnénk rá, hogy pontosan milyen és mekkora szerepet játszik a transznacionális értelmiségi elit a kortárs globalizáció alakulásában és alakításában.
{"title":"Transznacionális értelmiségi elit: meghatározások, jellemzők, (immateriális) térhasználat","authors":"György Túry","doi":"10.58269/umsz.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.2.1","url":null,"abstract":"A jelenség, illetve annak bizonyos részterületei, amit a kutatás górcső alá vesz, transznacionalizmus néven hivatkozott a nemzetközi és magyar nyelvű szakirodalomban is. Néhány vetülete évtizedek óta alaposan, jól dokumentáltan, gazdagon adatolva kutatott, mások kevésbé. Általánosan elfogadott definíciója nincs, jóllehet sem a jelenséget, sem annak egyre látványosabban növekvő jelentőségét nem kérdőjelezik meg a kutatók. Jelen tanulmány egy nagyobb ívű és tágabb perspektívájú kutatás első, önmagukban is megálló részeredményeit mutatja be, bevezetve az olvasót a legfontosabb fogalmak definícióiba, ismertetve a kutatás tágabb kontextusát is, a következő résztémákra fókuszálva: a transznacionalizmus jelensége, jelentése és jelentősége; a transznacionális értelmiségi elit jellemzői; a kortárs transznacionális (akadémiai) tudásipar és - transzfer működése; valamint a transznacionális értelmiség identitásképzése és habitusa. A kutatás azt a célt tűzi ki maga elé, hogy hozzájáruljon annak az univerzális jelentőségű folyamatnak a leírásához és megértéséhez, amire akként kérdezhetnénk rá, hogy pontosan milyen és mekkora szerepet játszik a transznacionális értelmiségi elit a kortárs globalizáció alakulásában és alakításában.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127718835","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
R. Filep, Krisztina Dajnoki, Edit Barizsné Hadházi
A dolgozói elégedettség a felértékelődő munkaerő miatt különösen foglalkoztatja az akadémiai és az üzleti szféra szereplőit, így igen aktuális kérdéskört jelent a vizsgálata. Tanulmányunk újszerűségét ezen az erősen kutatott területen belül az adja, hogy az eddigi vizsgálatok nem tértek ki a dolgozói elégedettségnek a Balanced Scorecard (továbbiakban: BSC) összetett mutatószámrendszer elemeivel való összefüggésének elemzésére. A szervezet árbevétele és profitja a múltról szolgáltat információkat. A BSC alkalmazásával viszont teljesebbé válik a szervezet elemzése az olyan jelenorientált mutatókkal, mint a vevői/dolgozói elégedettség, a tanulás és a munkafolyamatok optimalizáltsága, valamint a jövőorientáltakkal, mint a fejlődés igénye és a változásképesség. Célul tűztük ki a dolgozói elégedettség és a BSC egyéb dimenziói közötti összefüggés vizsgálatát regresszióanalízis végrehajtásával. Részcéljaink között szerepelt annak feltárása, hogy a BSC múlt-, jelen-, vagy jövőorientált elemeivel van-e a legszorosabb összefüggés. Kérdőíves primer kutatást végeztünk az észak-alföldi régió KKV kategóriába tartozó szervezeteinek körében. Az eredmények alapján a magasabb dolgozói elégedettség elérése érdekében a vezetőknek különösen indokolt a jelenbeli vevői elégedettségre, a szervezetnél működő munkafolyamatokra, valamint a tanulás szintjére is nagyobb hangsúlyt helyezni, amely a munkavállalók bevonzására és megtartására is pozitív hatást gyakorolhat.
{"title":"Dolgozói elégedettség a Balanced Scorecard dimenzióinak tükrében","authors":"R. Filep, Krisztina Dajnoki, Edit Barizsné Hadházi","doi":"10.58269/umsz.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.3.5","url":null,"abstract":"A dolgozói elégedettség a felértékelődő munkaerő miatt különösen foglalkoztatja az akadémiai és az üzleti szféra szereplőit, így igen aktuális kérdéskört jelent a vizsgálata. Tanulmányunk újszerűségét ezen az erősen kutatott területen belül az adja, hogy az eddigi vizsgálatok nem tértek ki a dolgozói elégedettségnek a Balanced Scorecard (továbbiakban: BSC) összetett mutatószámrendszer elemeivel való összefüggésének elemzésére. A szervezet árbevétele és profitja a múltról szolgáltat információkat. A BSC alkalmazásával viszont teljesebbé válik a szervezet elemzése az olyan jelenorientált mutatókkal, mint a vevői/dolgozói elégedettség, a tanulás és a munkafolyamatok optimalizáltsága, valamint a jövőorientáltakkal, mint a fejlődés igénye és a változásképesség. Célul tűztük ki a dolgozói elégedettség és a BSC egyéb dimenziói közötti összefüggés vizsgálatát regresszióanalízis végrehajtásával. Részcéljaink között szerepelt annak feltárása, hogy a BSC múlt-, jelen-, vagy jövőorientált elemeivel van-e a legszorosabb összefüggés. Kérdőíves primer kutatást végeztünk az észak-alföldi régió KKV kategóriába tartozó szervezeteinek körében. Az eredmények alapján a magasabb dolgozói elégedettség elérése érdekében a vezetőknek különösen indokolt a jelenbeli vevői elégedettségre, a szervezetnél működő munkafolyamatokra, valamint a tanulás szintjére is nagyobb hangsúlyt helyezni, amely a munkavállalók bevonzására és megtartására is pozitív hatást gyakorolhat.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128827843","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A munkaerőhiány és a gondoskodás szándéka egyre jobban felértékeli az idősödő munkavállalók szerepét a munka világában. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ennél a korosztálynál fokozottabban jelentkeznek azok az egészségügyi problémák és kitettségek, amelyek korlátozó hatást gyakorolnak a munkavégző képességre. Tanulmányunkban bemutatásra kerül egy döntően logisztikai szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatnál kivitelezett projekt tervezési folyamata, a begyűjtött adatok elemzése és az ehhez kapcsolódó beavatkozások és intézkedések formálása. Kitérünk a Munkaképességi Index fogalmára és fontosságára, az itt megemlítendő fogalmakra, bemutatjuk a projekt tervezési és elemzési módszertanát, majd a begyűjtött adatokat, azokat összefüggésekbe helyezve. A vállalat konkrét példáján keresztül bepillantást nyerhetünk az idősödő magyar munkavállalók munkaképességi állapotába, illetve a módszertannal segíteni szeretnénk más cégeknek hasonló felmérések elvégzése céljából. A tanulmány első része az Új Munkaügyi Szemle 2022. 3. számában jelent meg.
{"title":"A munkaképesség meghatározó tényezői adott nagyvállalat logisztikai területén (II. rész)","authors":"Miklós Kovács, Zsolt Nemeskéri, Tamás Vámosi","doi":"10.58269/umsz.2022.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2022.4.1","url":null,"abstract":"A munkaerőhiány és a gondoskodás szándéka egyre jobban felértékeli az idősödő munkavállalók szerepét a munka világában. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ennél a korosztálynál fokozottabban jelentkeznek azok az egészségügyi problémák és kitettségek, amelyek korlátozó hatást gyakorolnak a munkavégző képességre. Tanulmányunkban bemutatásra kerül egy döntően logisztikai szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatnál kivitelezett projekt tervezési folyamata, a begyűjtött adatok elemzése és az ehhez kapcsolódó beavatkozások és intézkedések formálása. Kitérünk a Munkaképességi Index fogalmára és fontosságára, az itt megemlítendő fogalmakra, bemutatjuk a projekt tervezési és elemzési módszertanát, majd a begyűjtött adatokat, azokat összefüggésekbe helyezve. A vállalat konkrét példáján keresztül bepillantást nyerhetünk az idősödő magyar munkavállalók munkaképességi állapotába, illetve a módszertannal segíteni szeretnénk más cégeknek hasonló felmérések elvégzése céljából. A tanulmány első része az Új Munkaügyi Szemle 2022. 3. számában jelent meg.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"12 5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124476856","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az utóbbi évtizedben az oktatáskutatás érdeklődésének középpontjába került a felsőoktatási hallgatók tanulmányok melletti fizetett munkavégzése, és annak eredményességre gyakorolt hatása. A korábbinál magasabb lemorzsolódás mind az intézmények, mind a hallgatók szempontjából komoly erőforrás-veszteséget okoz. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a munkavállalás milyen módon befolyásolja a hallgatók eredményességét, továbbá a hallgatók egyetemi pályafutásának alakulásával feltárjuk a lemorzsolódást előrejelző tényezőket. Feltáró jellegű kutatásunk eredményeit csak limitációk figyelembevételével célszerű értelmezni, ennek ellenére számos átgondolásra alkalmas eredményt kaptunk. Ezek legfőképpen arra engednek következtetni, hogy a hallgatói munkavállalás nem az elsőszámú rizikófaktor, hanem a mintánkban sokkal jelentősebb előrejelzőnek számít az adott szak iránti érdeklődés és a továbbtanulási motiváció elvesztése, valamint a túlságosan elméletcentrikus, gyakorlati tapasztalatszerzést mellőző oktatási módszerek túlsúlya, amelyek leginkább az intézményi tényezőnek számítanak.
{"title":"A lemorzsolódás előrejelzőinek azonosítása a STEM területek hallgatóinak körében","authors":"Cintia Klaudia Rácz, Zsófia Kocsis","doi":"10.58269/umsz.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2022.4.4","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedben az oktatáskutatás érdeklődésének középpontjába került a felsőoktatási hallgatók tanulmányok melletti fizetett munkavégzése, és annak eredményességre gyakorolt hatása. A korábbinál magasabb lemorzsolódás mind az intézmények, mind a hallgatók szempontjából komoly erőforrás-veszteséget okoz. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a munkavállalás milyen módon befolyásolja a hallgatók eredményességét, továbbá a hallgatók egyetemi pályafutásának alakulásával feltárjuk a lemorzsolódást előrejelző tényezőket. Feltáró jellegű kutatásunk eredményeit csak limitációk figyelembevételével célszerű értelmezni, ennek ellenére számos átgondolásra alkalmas eredményt kaptunk. Ezek legfőképpen arra engednek következtetni, hogy a hallgatói munkavállalás nem az elsőszámú rizikófaktor, hanem a mintánkban sokkal jelentősebb előrejelzőnek számít az adott szak iránti érdeklődés és a továbbtanulási motiváció elvesztése, valamint a túlságosan elméletcentrikus, gyakorlati tapasztalatszerzést mellőző oktatási módszerek túlsúlya, amelyek leginkább az intézményi tényezőnek számítanak.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"160 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124481065","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Barbara Sztányi-Szekér, Ágnes Hőgye-Nagy, Anita Szemán-Nagy
Bevezetés: A munka és a családi élet két központi területe az emberek életének (Makra et. al., 2012). Feltételeztük, hogy a gyermekek száma és életkora negatív hatással van a munka-magánélet egyensúlyra. A munkába- és a családba való bevonódás között valószínűsíthetően negatív irányú a kapcsolat. Továbbá, a harmonikus partneri kapcsolat, magasabb mértékű munkahelyi elégedettséget- és családi életbe való bevonódást eredményez, melyet a gyermekek magasabb száma is pozitív irányba befolyásolhat. Módszer: Jelen elemzésnél 231 fős mintán vizsgáltuk a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség és a munka-magánélet egyensúly összefüggéseit dolgozó, gyermekes anyáknál. Eredmények: A munka-család konfliktus, a gyermekek száma és életkora között csak tendenciaszintű, valamint a várttal ellentétes öszszefüggés mutatkozott meg. A munkába- és a családba való bevonódás tekintetében kölcsönös, negatív kapcsolat igazolódott be; továbbá a családba való bevonódásra a gyermekek száma is negatívan hat. A munkával- és a párkapcsolattal való elégedettség között nem volt szignifikáns kapcsolat. Következtetés: A munka-magánélet egyensúlyra való törekvés kulcsfontosságú a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség fenntartásának tekintetében is.
{"title":"A családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség és a munka-magánélet egyensúly összefüggései a gyermekes nők életében","authors":"Barbara Sztányi-Szekér, Ágnes Hőgye-Nagy, Anita Szemán-Nagy","doi":"10.58269/umsz.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.2.2","url":null,"abstract":"Bevezetés: A munka és a családi élet két központi területe az emberek életének (Makra et. al., 2012). Feltételeztük, hogy a gyermekek száma és életkora negatív hatással van a munka-magánélet egyensúlyra. A munkába- és a családba való bevonódás között valószínűsíthetően negatív irányú a kapcsolat. Továbbá, a harmonikus partneri kapcsolat, magasabb mértékű munkahelyi elégedettséget- és családi életbe való bevonódást eredményez, melyet a gyermekek magasabb száma is pozitív irányba befolyásolhat. Módszer: Jelen elemzésnél 231 fős mintán vizsgáltuk a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség és a munka-magánélet egyensúly összefüggéseit dolgozó, gyermekes anyáknál. Eredmények: A munka-család konfliktus, a gyermekek száma és életkora között csak tendenciaszintű, valamint a várttal ellentétes öszszefüggés mutatkozott meg. A munkába- és a családba való bevonódás tekintetében kölcsönös, negatív kapcsolat igazolódott be; továbbá a családba való bevonódásra a gyermekek száma is negatívan hat. A munkával- és a párkapcsolattal való elégedettség között nem volt szignifikáns kapcsolat. Következtetés: A munka-magánélet egyensúlyra való törekvés kulcsfontosságú a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség fenntartásának tekintetében is.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124322023","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmányban neveléstudományi aspektusból rendszerező áttekintésre kerülnek azok a képzések, melyek Magyarországon a köznevelés területén az intézményvezetők felkészítését szolgálják. A tanulmányban az oktatás és a köznevelés kifejezés alatt a szerzők azt a rendszert értik, melyet a köznevelésről szóló 2011. évi CXC., valamint a szakképzésről szóló 2019. LXXX. évi törvény hozott létre: azaz a szakképzésnek a köznevelésből történő kiválásával létrejött nevelési-oktatási intézményrendszert: tehát az óvodát, az általános és középfokú iskolát (gimnáziumot, szakgimnáziumot, szakiskolát), a művészeti iskolát, valamint a kollégiumot. A képzések alapvető tartalmi megfelelőségét is elemzi az írás, azaz azt, hogy van-e összhang a vezetői tevékenységcsoportok és a képzés által kínált ismeretkörök között. Mivel az oktatás vezetőképzési rendszerében a vezetői feladatra való felkészítés mellett a fejlesztési célú képzések csak rendkívül alacsony számban vannak jelen, a tanulmány azzal a felvetéssel zárul, hogy időszerű kidolgozni egy olyan koncepciót, melyben a felkészítés, a fejlesztés, illetve a vezetői ellenőrzésre való felkészülés egy komplex vezetőfejlesztési modellben kapcsolódik össze.
{"title":"A vezetők felkészítésének rendszere a köznevelésben","authors":"Judit Vereckei, András Benedek","doi":"10.58269/umsz.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2022.4.2","url":null,"abstract":"A tanulmányban neveléstudományi aspektusból rendszerező áttekintésre kerülnek azok a képzések, melyek Magyarországon a köznevelés területén az intézményvezetők felkészítését szolgálják. A tanulmányban az oktatás és a köznevelés kifejezés alatt a szerzők azt a rendszert értik, melyet a köznevelésről szóló 2011. évi CXC., valamint a szakképzésről szóló 2019. LXXX. évi törvény hozott létre: azaz a szakképzésnek a köznevelésből történő kiválásával létrejött nevelési-oktatási intézményrendszert: tehát az óvodát, az általános és középfokú iskolát (gimnáziumot, szakgimnáziumot, szakiskolát), a művészeti iskolát, valamint a kollégiumot. A képzések alapvető tartalmi megfelelőségét is elemzi az írás, azaz azt, hogy van-e összhang a vezetői tevékenységcsoportok és a képzés által kínált ismeretkörök között. Mivel az oktatás vezetőképzési rendszerében a vezetői feladatra való felkészítés mellett a fejlesztési célú képzések csak rendkívül alacsony számban vannak jelen, a tanulmány azzal a felvetéssel zárul, hogy időszerű kidolgozni egy olyan koncepciót, melyben a felkészítés, a fejlesztés, illetve a vezetői ellenőrzésre való felkészülés egy komplex vezetőfejlesztési modellben kapcsolódik össze.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122481326","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjainkban óriási az érdeklődés az Agenda 2030 Fenntarthatósági Fejlődési Keretrendszerben meghatározott fenntartható gazdálkodás és növekedés elveinek gyakorlatban történő megvalósítása iránt. Bemutatjuk ennek valóra váltási lehetőségeit. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a válságos időkben lévő cégeknél a megvalósítás korlátjaira. Igazoljuk a fordulatkezelés szükségességét és kiemeljük kapcsolódási pontjait a fenntarthatósági elvekkel összhangban. Ismertetjük azt a globális és holisztikus szemléletet, amely a tanácsadói munka új, önálló és szakmaspecifikus iránya. Kutatási kérdéseink: Hogyan, milyen körülmények és feltételek szükségesek a fenntarthatósági elven alapuló gazdálkodás valóra váltásához? Mind ehhez hogyan kapcsolódik a turnaround helyzet és annak menedzselése? Hogyan, mikor, kinek és miben segít a turnaround controlling módszer? Miben támogatja a vállalati fenntartható gazdálkodás éves pénzügyi kontrollpontjai és a dinamikus értékfenntartói kör a tanácsadói munka sikerét? Az optimális stratégiai és operatív döntéshozatalt és tanácsadói munkát segíti a saját fejlesztésű FINel pénzügyi szakértői rendszer és az 5 lépéses SDGG módszer, amelyekkel elemzést, diagnózist és értékelést lehet készíteni.
{"title":"A vállalati fordulatkezelési tanácsadás aktualitásai a fenntarthatósági elvek keretében","authors":"Etelka Katits, Katinka Magyari, Zsuzsa Varga","doi":"10.58269/umsz.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.1.4","url":null,"abstract":"Napjainkban óriási az érdeklődés az Agenda 2030 Fenntarthatósági Fejlődési Keretrendszerben meghatározott fenntartható gazdálkodás és növekedés elveinek gyakorlatban történő megvalósítása iránt. Bemutatjuk ennek valóra váltási lehetőségeit. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a válságos időkben lévő cégeknél a megvalósítás korlátjaira. Igazoljuk a fordulatkezelés szükségességét és kiemeljük kapcsolódási pontjait a fenntarthatósági elvekkel összhangban. Ismertetjük azt a globális és holisztikus szemléletet, amely a tanácsadói munka új, önálló és szakmaspecifikus iránya. Kutatási kérdéseink: Hogyan, milyen körülmények és feltételek szükségesek a fenntarthatósági elven alapuló gazdálkodás valóra váltásához? Mind ehhez hogyan kapcsolódik a turnaround helyzet és annak menedzselése? Hogyan, mikor, kinek és miben segít a turnaround controlling módszer? Miben támogatja a vállalati fenntartható gazdálkodás éves pénzügyi kontrollpontjai és a dinamikus értékfenntartói kör a tanácsadói munka sikerét? Az optimális stratégiai és operatív döntéshozatalt és tanácsadói munkát segíti a saját fejlesztésű FINel pénzügyi szakértői rendszer és az 5 lépéses SDGG módszer, amelyekkel elemzést, diagnózist és értékelést lehet készíteni.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"90 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115864828","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Zsolt Kőmüves, László Pálmai, Petra Kovács-Kósa, Gábor Szabó-Szentgróti
Napjainkban a generációs különbségek szinte minden munkahelyen jelen vannak, azok hatásai tetten érhetőek. Természetesen nem állíthatjuk, hogy születési dátumok alapján mindannyian azonos jellemvonásokkal és prioritásokkal rendelkezünk, azonban megannyi esetben megfigyelhetőek, hogy egy adott helyzetre, szituációra az egyes generációk tagjai hasonló módon reagálnak. A munkaerőpiacon négy generációt különböztetünk meg: a legidősebb a Baby Boom generáció, őket követi az X, majd az Y és végül a Z generáció. Primer kutatásunk során egy általunk összeállított kérdőív segítségével vizsgáltuk, hogy az egyes generációk munkáját milyen tényezők befolyásolják. A kvantitatív kutatás során 232 fő megkérdezett válaszait vizsgáltuk és azokból vontunk le okokozati összefüggéseket. A kutatás során megállapítottuk, hogy a Baby Boom és az X generációk esetében a munkahellyel szembeni elégedettség és a munkahelyi légkörrel való elégedettség hangsúlyosabb, mint a fiatalabb Y és Z generációk esetében. Megállapításra került az is, hogy a Baby Boom generációt a kollégákkal való jó kapcsolat motiválja, szeretnek jó csapatban dolgozni, és ha konfliktusok adódnak a kollégákkal, az negatívan hat munkavégzésükre. Az X generáció esetében az emberi bánásmód szerepelt az első helyen, mint motiváló tényező. A kommunikációs problémák hatnak a leginkább negatívan munkavégzésükre. Az Y generációt a megbecsülés motiválja és szintén kommunikációs problémák esetén demotiválttá válhatnak. A legfiatalabb Z generáció motivációja során kiemelkedő fontossággal bír a megfelelő információáramlás, valamint negatívan hatnak munkavégzésükre a rossz munkakörülmények.
{"title":"Generációs különbségek elemzése a versenyszférában","authors":"Zsolt Kőmüves, László Pálmai, Petra Kovács-Kósa, Gábor Szabó-Szentgróti","doi":"10.58269/umsz.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.58269/umsz.2023.3.1","url":null,"abstract":"Napjainkban a generációs különbségek szinte minden munkahelyen jelen vannak, azok hatásai tetten érhetőek. Természetesen nem állíthatjuk, hogy születési dátumok alapján mindannyian azonos jellemvonásokkal és prioritásokkal rendelkezünk, azonban megannyi esetben megfigyelhetőek, hogy egy adott helyzetre, szituációra az egyes generációk tagjai hasonló módon reagálnak. A munkaerőpiacon négy generációt különböztetünk meg: a legidősebb a Baby Boom generáció, őket követi az X, majd az Y és végül a Z generáció. Primer kutatásunk során egy általunk összeállított kérdőív segítségével vizsgáltuk, hogy az egyes generációk munkáját milyen tényezők befolyásolják. A kvantitatív kutatás során 232 fő megkérdezett válaszait vizsgáltuk és azokból vontunk le okokozati összefüggéseket. A kutatás során megállapítottuk, hogy a Baby Boom és az X generációk esetében a munkahellyel szembeni elégedettség és a munkahelyi légkörrel való elégedettség hangsúlyosabb, mint a fiatalabb Y és Z generációk esetében. Megállapításra került az is, hogy a Baby Boom generációt a kollégákkal való jó kapcsolat motiválja, szeretnek jó csapatban dolgozni, és ha konfliktusok adódnak a kollégákkal, az negatívan hat munkavégzésükre. Az X generáció esetében az emberi bánásmód szerepelt az első helyen, mint motiváló tényező. A kommunikációs problémák hatnak a leginkább negatívan munkavégzésükre. Az Y generációt a megbecsülés motiválja és szintén kommunikációs problémák esetén demotiválttá válhatnak. A legfiatalabb Z generáció motivációja során kiemelkedő fontossággal bír a megfelelő információáramlás, valamint negatívan hatnak munkavégzésükre a rossz munkakörülmények.","PeriodicalId":406166,"journal":{"name":"Új Munkaügyi Szemle","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115382854","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：