Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.175
Tibor Gintli
Ha a Nyugat korszakának prózairodalmával összefüggésben merül fel az erőszak megjelenítésének problémaköre, bizonyosan nem Krúdy Gyula életműve jut elsőként eszünkbe. A korszak irodalmában jártas olvasók többségében minden bizonnyal Csáth Géza vagy Móricz Zsigmond bizonyos művei idéződnek fel, korántsem jogosulatlanul. Csáth egyes szövegei láthatóan sokkolni igyekeznek az olvasót, Móricz vitalitás-központú és némiképp biologizmusra hajló világának pedig alapeleme a küzdelem, a konfliktus, az életért folytatott harc. Krúdy életművét az irodalmi köztudat aligha kapcsolja az erőszak témaköréhez. Az elterjedt közvélekedés még mindig a biedermeier és a romantika továbbélését látja regényeiben és elbeszéléseiben, szerencsés esetben a megidézés ironikus vonatkozásait is érzékelve. A Krúdy epikájának újszerű megoldásaira fogékony értelmezők elsősorban e próza hangulatiságát, asszociatív szerveződését, képszerűségét, metaforikus jellegét hangsúlyozzák, s az említett vonások összességét gyakran a lírai próza összefoglaló névvel illetik. A líraiság Krúdy életművéhez tapadó képzete – figyelembe véve a korszak lírafelfogását – ugyancsak inkább távolítja, mintsem közelíti a szerző írásmódjára vonatkozó előfeltevéseket az erőszak fogalomkörétől. Mindezek miatt talán meglepőnek tűnhet az az állítás, hogy Krúdy prózájának bizonyos vonatkozásokban akár kezdeményező szerep is tulajdonítható az erőszak megjelenítése terén. Néhány művében kifejezetten jelentős szerepet kap az erőszak ábrázolása, ezek közül talán a Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban című regénytöredék, A templárius című történelmi regény és a tanulmány tárgyául választott Asszonyságok díja emelhető ki. A Vak Béla szövegében a Móz városához kötődő eseményekben gyilkosság, nemi erőszak, vérfertőzés és megvakítás képviselik ezt a témakört.1 A templárius a tatárjárás idején játszódik, és cselekményének nagy részét a kegyetlenkedések elbeszélése teszi ki.2 Választásom azért esett az Asszonyságok díja szövegére – azon túl, hogy éppen száz évvel ezelőtt, 1919-ben jelent meg első kiadása –, mert több fejezete is olyan, a korszak magyar irodalmában többé-kevésbé
{"title":"Az erőszak megjelenítésének narratív eljárásai Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényében","authors":"Tibor Gintli","doi":"10.17048/biahangja.2021.175","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.175","url":null,"abstract":"Ha a Nyugat korszakának prózairodalmával összefüggésben merül fel az erőszak megjelenítésének problémaköre, bizonyosan nem Krúdy Gyula életműve jut elsőként eszünkbe. A korszak irodalmában jártas olvasók többségében minden bizonnyal Csáth Géza vagy Móricz Zsigmond bizonyos művei idéződnek fel, korántsem jogosulatlanul. Csáth egyes szövegei láthatóan sokkolni igyekeznek az olvasót, Móricz vitalitás-központú és némiképp biologizmusra hajló világának pedig alapeleme a küzdelem, a konfliktus, az életért folytatott harc. Krúdy életművét az irodalmi köztudat aligha kapcsolja az erőszak témaköréhez. Az elterjedt közvélekedés még mindig a biedermeier és a romantika továbbélését látja regényeiben és elbeszéléseiben, szerencsés esetben a megidézés ironikus vonatkozásait is érzékelve. A Krúdy epikájának újszerű megoldásaira fogékony értelmezők elsősorban e próza hangulatiságát, asszociatív szerveződését, képszerűségét, metaforikus jellegét hangsúlyozzák, s az említett vonások összességét gyakran a lírai próza összefoglaló névvel illetik. A líraiság Krúdy életművéhez tapadó képzete – figyelembe véve a korszak lírafelfogását – ugyancsak inkább távolítja, mintsem közelíti a szerző írásmódjára vonatkozó előfeltevéseket az erőszak fogalomkörétől. Mindezek miatt talán meglepőnek tűnhet az az állítás, hogy Krúdy prózájának bizonyos vonatkozásokban akár kezdeményező szerep is tulajdonítható az erőszak megjelenítése terén. Néhány művében kifejezetten jelentős szerepet kap az erőszak ábrázolása, ezek közül talán a Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban című regénytöredék, A templárius című történelmi regény és a tanulmány tárgyául választott Asszonyságok díja emelhető ki. A Vak Béla szövegében a Móz városához kötődő eseményekben gyilkosság, nemi erőszak, vérfertőzés és megvakítás képviselik ezt a témakört.1 A templárius a tatárjárás idején játszódik, és cselekményének nagy részét a kegyetlenkedések elbeszélése teszi ki.2 Választásom azért esett az Asszonyságok díja szövegére – azon túl, hogy éppen száz évvel ezelőtt, 1919-ben jelent meg első kiadása –, mert több fejezete is olyan, a korszak magyar irodalmában többé-kevésbé","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121698063","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.53
Hajnalka Halász
Az erőszak és a fájdalom nietzschei affirmációja alighanem a gondolkodás minden formája és történeti hagyománya számára kihívást jelent, amennyiben ez a gondolat lényegéből adódóan olyan ellenállásba – az elszenvedésbe mint az erőszak és a fájdalom tapasztalatába – ütközik, amelyet sohasem lehet maradéktalanul felszámolni. A „fájdalomban való általános gyakorlatlanság”1 és a fájdalom ösztönző, stimuláló hatásának a hangoztatása a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeinek a kontextusában ugyanakkor egyáltalán nem szokatlan vagy hallatlan gesztus, sőt a természettudományos világnézettel szembehelyezkedő kultúrkritikai diskurzus egyik leggyakoribb toposza.2 A gyors fejlődésnek induló orvostudomány vívmányai, a fájdalomcsillapító szerek és az anesztézia széles körű elterjedése a létértelmezés metafizikai jelentésrendjének felbomlásával párhuzamosan ekkor minden eddiginél nyomatékosabban vetette fel a fájdalomérzet „hasznának” és egyáltalán az érzetek (aiszthészisz) jelentésének a kérdését.3 A fájdalom pozitív, kritikai funkciója, a saját lét egyediségének és felcserélhetetlenségének a megtapasztalásában játszott szerepe, illetve a tapasztalat gazdagságát és intenzitását növelő hatása, amelyet ekkor az érzékelés mesterséges és teljes kioltásának a lehetősége fenyeget, a 18. század végi vitalista irányzatok és a német idealizmus hagyománya felől is megerősítést nyerhetett, melyekben az inger (Reiz) értelmében vett fájdalom az élet alapvető és immanens mozgatórugójaként, az ember önformáló tevékenységének és erejének az ösztönzőjeként még a szellemi és kulturális folyamatok szerves részét képezte.4 A fájdalom ilyen értelmezéseit ugyanakkor nem lehet minden további nélkül összhangba hozni azzal, amit Nietzsche ebben az összefüggésben affirmációnak vagy
{"title":"Élvezet és erőszak a szenvedésben : A fájdalom keletkezéstörténete Nietzschénél","authors":"Hajnalka Halász","doi":"10.17048/biahangja.2021.53","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.53","url":null,"abstract":"Az erőszak és a fájdalom nietzschei affirmációja alighanem a gondolkodás minden formája és történeti hagyománya számára kihívást jelent, amennyiben ez a gondolat lényegéből adódóan olyan ellenállásba – az elszenvedésbe mint az erőszak és a fájdalom tapasztalatába – ütközik, amelyet sohasem lehet maradéktalanul felszámolni. A „fájdalomban való általános gyakorlatlanság”1 és a fájdalom ösztönző, stimuláló hatásának a hangoztatása a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeinek a kontextusában ugyanakkor egyáltalán nem szokatlan vagy hallatlan gesztus, sőt a természettudományos világnézettel szembehelyezkedő kultúrkritikai diskurzus egyik leggyakoribb toposza.2 A gyors fejlődésnek induló orvostudomány vívmányai, a fájdalomcsillapító szerek és az anesztézia széles körű elterjedése a létértelmezés metafizikai jelentésrendjének felbomlásával párhuzamosan ekkor minden eddiginél nyomatékosabban vetette fel a fájdalomérzet „hasznának” és egyáltalán az érzetek (aiszthészisz) jelentésének a kérdését.3 A fájdalom pozitív, kritikai funkciója, a saját lét egyediségének és felcserélhetetlenségének a megtapasztalásában játszott szerepe, illetve a tapasztalat gazdagságát és intenzitását növelő hatása, amelyet ekkor az érzékelés mesterséges és teljes kioltásának a lehetősége fenyeget, a 18. század végi vitalista irányzatok és a német idealizmus hagyománya felől is megerősítést nyerhetett, melyekben az inger (Reiz) értelmében vett fájdalom az élet alapvető és immanens mozgatórugójaként, az ember önformáló tevékenységének és erejének az ösztönzőjeként még a szellemi és kulturális folyamatok szerves részét képezte.4 A fájdalom ilyen értelmezéseit ugyanakkor nem lehet minden további nélkül összhangba hozni azzal, amit Nietzsche ebben az összefüggésben affirmációnak vagy","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133144944","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.165
László Bengi
{"title":"Technika és erőszak a századforduló novellisztikájában","authors":"László Bengi","doi":"10.17048/biahangja.2021.165","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.165","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115508203","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.157
Tamás Lénárt
{"title":"Az erőszak ára : Ökonómia és trauma. Mikszáth, Polcz Alaine, Petri","authors":"Tamás Lénárt","doi":"10.17048/biahangja.2021.157","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.157","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125444692","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.131
Mária Bartal
{"title":"„húsból sajtolt hangok” : Az erőszak jelentésteremtő közege Borbély Szilárd A Testhez című kötetében","authors":"Mária Bartal","doi":"10.17048/biahangja.2021.131","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.131","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122207630","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.115
Gábor Vaderna
{"title":"A hatalom akarása és a nyelv ereje : Berzsenyi Dániel háborús költészete","authors":"Gábor Vaderna","doi":"10.17048/biahangja.2021.115","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.115","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"165 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121804982","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.79
Gergő Balogh
{"title":"Afformatív : A performativitás kritikája Werner Hamacher munkásságában","authors":"Gergő Balogh","doi":"10.17048/biahangja.2021.79","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.79","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129131345","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.185
Judit Kusper
Sajátos játékot űz a kánon az olvasóval: egyszerre felkínál és elfed, támaszt nyújt és titkokat rejt. Tersánszky Józsi Jenő regényei napjaink olvasói számára sokkal inkább az elfedés és titok alakzatait nyitják meg, mintsem a korábbi, a 20. század közepén még igencsak központi kanonikus pozíciót reprezentálják. Írásomban Tersánszky egyik, mára már a kánon peremére került, egyedi, háborút tematizáló művét, a Viszontlátásra, drága... című regényt2 és annak narratív, retorikai tetteit igyekszem bemutatni, szem előtt tartva a női beszédmód és szubjektum kapcsolatát az erőszakkal és a hatalommal, megvizsgálva a hatalom természetrajzát vagy éppen a hatalom akarását, tematizálva a háború kritikáját, a pacifizmus kérdését, s mindezek mellett vagy éppen alapján középpontba helyezve a női megszólalás és hallgatás, a női test és identitás mozzanatait is. Az 1916-os megszületése óta eltelt bő évszázadban a recepció ugyan nem feledkezett meg teljesen a regényről, de, mondhatni, sajátos jelentéskánonjával együtt hagyományozta. Elsősorban világháborús regényként, a háború borzalmait leíró zsánerműként interpretálják, melyben a borzalmak hatására a főhősnő elbukik. „A Viszontlátásra, drága... című műve az első világháborúról szóló drámai beszámoló – írja Novák Imre. – Merőben új képet festett a harcokról, a frontról. Az öldöklés értelmetlenségét ábrázolja. A tények leírásával éri el hatását és mond ítéletet. Feltárja a társadalom, a háború mozgatórugóit, mert egyik oldalon sincsenek magasztos célok, mindkét oldal katonái ugyanannak az esztelen brutalitásnak kiszolgáltatottjai, akikben eltorzít minden emberit a gyilkolási kényszer, és »arcukra hozza a halál gondját«.”3 A sodródó recepció azért is képez meglepően különös horizontot, mert már az első recenziók, köztük Ady Endre 1916-ban a Nyugatban megjelent írása is, a háborútlan háborús regényként aposztrofálják Tersánszky művét:
{"title":"Erőszak és hallgatás Tersánszky Józsi Jenő Viszontlátásra, drága... című regényében","authors":"Judit Kusper","doi":"10.17048/biahangja.2021.185","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.185","url":null,"abstract":"Sajátos játékot űz a kánon az olvasóval: egyszerre felkínál és elfed, támaszt nyújt és titkokat rejt. Tersánszky Józsi Jenő regényei napjaink olvasói számára sokkal inkább az elfedés és titok alakzatait nyitják meg, mintsem a korábbi, a 20. század közepén még igencsak központi kanonikus pozíciót reprezentálják. Írásomban Tersánszky egyik, mára már a kánon peremére került, egyedi, háborút tematizáló művét, a Viszontlátásra, drága... című regényt2 és annak narratív, retorikai tetteit igyekszem bemutatni, szem előtt tartva a női beszédmód és szubjektum kapcsolatát az erőszakkal és a hatalommal, megvizsgálva a hatalom természetrajzát vagy éppen a hatalom akarását, tematizálva a háború kritikáját, a pacifizmus kérdését, s mindezek mellett vagy éppen alapján középpontba helyezve a női megszólalás és hallgatás, a női test és identitás mozzanatait is. Az 1916-os megszületése óta eltelt bő évszázadban a recepció ugyan nem feledkezett meg teljesen a regényről, de, mondhatni, sajátos jelentéskánonjával együtt hagyományozta. Elsősorban világháborús regényként, a háború borzalmait leíró zsánerműként interpretálják, melyben a borzalmak hatására a főhősnő elbukik. „A Viszontlátásra, drága... című műve az első világháborúról szóló drámai beszámoló – írja Novák Imre. – Merőben új képet festett a harcokról, a frontról. Az öldöklés értelmetlenségét ábrázolja. A tények leírásával éri el hatását és mond ítéletet. Feltárja a társadalom, a háború mozgatórugóit, mert egyik oldalon sincsenek magasztos célok, mindkét oldal katonái ugyanannak az esztelen brutalitásnak kiszolgáltatottjai, akikben eltorzít minden emberit a gyilkolási kényszer, és »arcukra hozza a halál gondját«.”3 A sodródó recepció azért is képez meglepően különös horizontot, mert már az első recenziók, köztük Ady Endre 1916-ban a Nyugatban megjelent írása is, a háborútlan háborús regényként aposztrofálják Tersánszky művét:","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129911083","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.217
Eszter Ureczky
{"title":"A téboly nemei: intézményes erőszak és a pszichiátriai betegség genderaspektusai Adam Foulds Eleven útvesztő című neoviktoriánus regényében","authors":"Eszter Ureczky","doi":"10.17048/biahangja.2021.217","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.217","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"57 9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116559215","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17048/biahangja.2021.207
Viktor Pataki
{"title":"A tulajdonnév fordítása mint erőszak : Az erőszak példái Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regényében","authors":"Viktor Pataki","doi":"10.17048/biahangja.2021.207","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/biahangja.2021.207","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":432302,"journal":{"name":"Bia hangja : Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122396192","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：