缩写：CMV：巨细胞病毒；HSCT：造血干细胞移植；DLI：供体淋巴细胞输注；NEAK：国家健康保险基金管理；EMK：个人公平索赔；T-reg：VST：病毒特异性 T 细胞（治疗），ISU：免疫抑制，CRISPR/Cas-9：簇状规则间隔短回文重复内切酶（基因编辑工具），IL：白细胞介素，IVIG：静脉注射免疫球蛋白（制剂），Ig：免疫球蛋白，MoAt：单克隆抗体
A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.
{"title":"A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás","authors":"Róbert Szász, Timea Gurbity","doi":"10.1556/2068.2024.00185","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2024.00185","url":null,"abstract":"A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140700687","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló a VI. Molekuláris Hematológia Konferencia középiskolás programjáról: Kaposvár, 2023. szeptember 12.","authors":"Viktória Győriné Korom, Miklós Egyed","doi":"10.1556/2068.2023.30004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2023.30004","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139178072","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló a IV. Áramlási Citometriai Napról","authors":"Gábor Barna, Gábor Szalóki","doi":"10.1556/2068.2023.30005","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2023.30005","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139178309","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Orsolya Csiszár, László Rejtő, Lóránt Varju, László Krenács, Enikő Bagdi, László Szerafin
A marginális zóna lymphomás betegekben a hepatitis C vírus pozitivitás viszonylag gyakori (39%). Krónikus hepatitis C vírus fertőzésben a non-Hodgkin lymphoma incidenciája 15%, ami magasabb, mint az átlagpopulációban (1,5%). Marginális zóna lymphomában az antivirális kezelés komplett remissziót eredményezhet.Két marginális zóna lymphomában szenvedő, hepatitis C vírussal fertőzött beteg esetét mutatjuk be.Két hepatitis C vírus fertőzött marginális zóna lymphomás betegünk antivirális kezelés hatására komplett remisszióba került, amely az egyik betegnél két éve tartósan fennáll. A másik betegnél az eredményes kezelést követően négy év után jelentkező inguinális lymphadenomegalia hátterében szekunder aktivált B-sejtes diffúz nagy B-sejtes lymphoma igazolódott, amely immunkemoterápia hatására komplett remisszióba került.Non-Hodgkin lymphoma diagnózisakor minden esetben ajánlott a hepatitis C vírus szerológia elvégzése. A hepatitis C vírus pozitivitás mellett kialakult marginális zóna lymphoma kezelése immunkemoterápia nélkül, antivirális kezelés hatására is eredményes lehet.
在边缘区淋巴瘤患者中，丙型肝炎病毒阳性相对常见（39%）。 慢性丙型肝炎病毒感染者非霍奇金淋巴瘤的发病率为15%，高于普通人群（1.5%）。 对于边缘区淋巴瘤，抗病毒治疗可使病情完全缓解。我们报告了两名感染丙型肝炎病毒的边缘区淋巴瘤患者的病例。两名感染丙型肝炎病毒的边缘区淋巴瘤患者在接受抗病毒治疗后病情完全缓解，其中一名患者的病情已持续两年。另一名患者在成功治疗四年后，确诊为继发性活化弥漫大 B 细胞淋巴瘤，经免疫细胞疗法后完全缓解。对于丙型肝炎病毒阳性的边缘区淋巴瘤，不采用免疫化疗而采用抗病毒治疗可能会有效。
{"title":"Az antivirális terápia szerepe a B-sejtes non-Hodgkin lymphoma kezelésében krónikus hepatitis C vírus fertőzés esetén","authors":"Orsolya Csiszár, László Rejtő, Lóránt Varju, László Krenács, Enikő Bagdi, László Szerafin","doi":"10.1556/2068.2023.00177","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2023.00177","url":null,"abstract":"A marginális zóna lymphomás betegekben a hepatitis C vírus pozitivitás viszonylag gyakori (39%). Krónikus hepatitis C vírus fertőzésben a non-Hodgkin lymphoma incidenciája 15%, ami magasabb, mint az átlagpopulációban (1,5%). Marginális zóna lymphomában az antivirális kezelés komplett remissziót eredményezhet.Két marginális zóna lymphomában szenvedő, hepatitis C vírussal fertőzött beteg esetét mutatjuk be.Két hepatitis C vírus fertőzött marginális zóna lymphomás betegünk antivirális kezelés hatására komplett remisszióba került, amely az egyik betegnél két éve tartósan fennáll. A másik betegnél az eredményes kezelést követően négy év után jelentkező inguinális lymphadenomegalia hátterében szekunder aktivált B-sejtes diffúz nagy B-sejtes lymphoma igazolódott, amely immunkemoterápia hatására komplett remisszióba került.Non-Hodgkin lymphoma diagnózisakor minden esetben ajánlott a hepatitis C vírus szerológia elvégzése. A hepatitis C vírus pozitivitás mellett kialakult marginális zóna lymphoma kezelése immunkemoterápia nélkül, antivirális kezelés hatására is eredményes lehet.","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177957","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A myeloma multiplex kezelésében a folyamatosan változó triplet terápiák mellett jelenleg az autológ őssejtátültetés továbbra is javasolt első vonalbeli terápiaként, az elért remisszió elmélyítése céljából. A lenalidomidbázisú terápiák előretörésével az őssejt-mobilizációban is változások tapasztalhatók. A lenalidomid kezelés dózisával és hosszával párhuzamosan csökken az őssejtkitermelés hatásfoka, mely maga után vonja az eddig széles körben alkalmazott mobilizáló kezelések nagyobb arányú sikertelenségét. Az összefoglalóban az őssejt-mobilizáció aktuális lehetőségeit ismertetjük.
{"title":"Az őssejt-mobilizáció aktualitásai myeloma multiplexben","authors":"Zsuzsanna Szemlaky, A. Ceglédi, Gábor Mikala","doi":"10.1556/2068.2023.00181","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2023.00181","url":null,"abstract":"A myeloma multiplex kezelésében a folyamatosan változó triplet terápiák mellett jelenleg az autológ őssejtátültetés továbbra is javasolt első vonalbeli terápiaként, az elért remisszió elmélyítése céljából. A lenalidomidbázisú terápiák előretörésével az őssejt-mobilizációban is változások tapasztalhatók. A lenalidomid kezelés dózisával és hosszával párhuzamosan csökken az őssejtkitermelés hatásfoka, mely maga után vonja az eddig széles körben alkalmazott mobilizáló kezelések nagyobb arányú sikertelenségét. Az összefoglalóban az őssejt-mobilizáció aktuális lehetőségeit ismertetjük.","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139178198","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
T. László, Erik Zajta, R. Horváth, Lili Kotmayer, Lajos Hegyi, Csaba Bödör
{"title":"Az immunglobulin-nehézláncgén variábilis régió (IGHV) mutációs státuszának meghatározása új generációs szekvenálással krónikus limfocitás leukémiában","authors":"T. László, Erik Zajta, R. Horváth, Lili Kotmayer, Lajos Hegyi, Csaba Bödör","doi":"10.1556/2068.2023.00183","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2068.2023.00183","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139178841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：