Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém最新文献
Folyóirat cikkek, tanulmányok, levéltári iratok, magánlevelek, fényképek és a különféle kisnyomtatványok sokasága keletkezik ma már digitálisan. Ezek a dokumentumok különösen számottevő részét teszik ki az egyes közösségek saját kulturális örökségének, melyet a társadalom részéről jelenleg nagy figyelmet kapó terület, a helytörténet kezel. A digitális objektumok látszólag kevés gondoskodást igényelnek, főként a könnyű tárolhatóság, és az olcsó, veszteségmentes sokszorosítás lehetősége miatt, ugyanakkor a közgyűjteményi állományok legsebezhetőbb, legveszélyeztetettebb részét alkotják. Tartós, intakt, hiteles és dokumentált megőrzésük nagy felelősséggel járó munka, amely nagy terhet ró az emlékezetintézményekre. A gyűjteménykezelés korszerű szabályozásához, és a megfelelő gyakorlati megoldások kialakításához elengedhetetlen megfelelő információk szerzése ezen dokumentumok mennyiségéről, elterjedtségéről, sokféleségéről. A tanulmány szerzője a Monguz Kft. munkatársaként négy éve, a doktori disszertációjához folytatott kutatásai keretében vizsgálja a cég múzeumi és könyvtári ügyfeleinek adatbázisait, egyebek mellett az őrzött digitális tartalmak számossága mérete és féleségeik tekintetében. A kutatás keretében 2020 őszén lefolytatott egyik vizsgálatot végzi el most el újra, megpróbálva megállapítani a közgyűjteményi tartalomkezelés legfontosabb trendjeit. A tanulmányban ezen vizsgálat eredményéről készül beszámolni.
{"title":"Digitális dokumentumok gyűjteménykezelési gyakorlatának támogatása a digitális tartalmak számossága, mérete és féleségeik vizsgálatával","authors":"András Simon","doi":"10.31915/nws.2023.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.4","url":null,"abstract":"Folyóirat cikkek, tanulmányok, levéltári iratok, magánlevelek, fényképek és a különféle kisnyomtatványok sokasága keletkezik ma már digitálisan. Ezek a dokumentumok különösen számottevő részét teszik ki az egyes közösségek saját kulturális örökségének, melyet a társadalom részéről jelenleg nagy figyelmet kapó terület, a helytörténet kezel. A digitális objektumok látszólag kevés gondoskodást igényelnek, főként a könnyű tárolhatóság, és az olcsó, veszteségmentes sokszorosítás lehetősége miatt, ugyanakkor a közgyűjteményi állományok legsebezhetőbb, legveszélyeztetettebb részét alkotják. Tartós, intakt, hiteles és dokumentált megőrzésük nagy felelősséggel járó munka, amely nagy terhet ró az emlékezetintézményekre. A gyűjteménykezelés korszerű szabályozásához, és a megfelelő gyakorlati megoldások kialakításához elengedhetetlen megfelelő információk szerzése ezen dokumentumok mennyiségéről, elterjedtségéről, sokféleségéről. A tanulmány szerzője a Monguz Kft. munkatársaként négy éve, a doktori disszertációjához folytatott kutatásai keretében vizsgálja a cég múzeumi és könyvtári ügyfeleinek adatbázisait, egyebek mellett az őrzött digitális tartalmak számossága mérete és féleségeik tekintetében. A kutatás keretében 2020 őszén lefolytatott egyik vizsgálatot végzi el most el újra, megpróbálva megállapítani a közgyűjteményi tartalomkezelés legfontosabb trendjeit. A tanulmányban ezen vizsgálat eredményéről készül beszámolni.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"767 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177087","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium Danube-AI alprojektjének részeként 2022-ben került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában őrzött jelmeztervek nyilvántartásba vételére, digitalizálására, adatbázisba rendezésére és közzétételére. A tanulmány erről a több partner együttműködésében megvalósult részprojektről és tanulságairól számol be. Az adatbázisba a Kolozsvári Állami Magyar Színház 1959–1980 közötti 94 bemutatójához kapcsolódó jelmezterveinek képeit, metaadatait, illetve az egyes előadásokhoz tartozó alapinformációkat (például a szereposztást) vittük fel. Az adatok nemcsak a színpadi vizualitás kulisszái mögé engednek betekintést, hanem jelentős jelmeztervezői életművekbe is. Az ITIdata elsősorban irodalomtudományos kutatásoknak ad helyet, éppen ezért egy színháztörténeti projekt befogadása számos kérdés és kihívás elé állította a kutatókat. A specifikáció során olyan szempontokat is figyelembe kellett vennünk, amelyekkel eddig nem találkoztunk. A fő kérdésünk az volt, hogy milyen módon illeszthetnénk be a jelmeztervek rekordjait az eddigi struktúrákba, illetve milyen új tulajdonságok és entitások szükségesek az optimális megvalósuláshoz. A félautomatikus adatfelvitel mellett döntöttünk (QuickStatements), ehhez azonban számos előkészítő munkálatot kellett megvalósítani. A tanulmány a teljes munkafolyamatról, illetve annak tanulságairól is szól.
{"title":"A Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmezterveinek digitalizációja és felvitele az ITIdata adatbázisba","authors":"Kata Dobás, Zsuzsa Sidó, Eszter Szabó-Reznek","doi":"10.31915/nws.2023.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.16","url":null,"abstract":"A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium Danube-AI alprojektjének részeként 2022-ben került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában őrzött jelmeztervek nyilvántartásba vételére, digitalizálására, adatbázisba rendezésére és közzétételére. A tanulmány erről a több partner együttműködésében megvalósult részprojektről és tanulságairól számol be. Az adatbázisba a Kolozsvári Állami Magyar Színház 1959–1980 közötti 94 bemutatójához kapcsolódó jelmezterveinek képeit, metaadatait, illetve az egyes előadásokhoz tartozó alapinformációkat (például a szereposztást) vittük fel. Az adatok nemcsak a színpadi vizualitás kulisszái mögé engednek betekintést, hanem jelentős jelmeztervezői életművekbe is. Az ITIdata elsősorban irodalomtudományos kutatásoknak ad helyet, éppen ezért egy színháztörténeti projekt befogadása számos kérdés és kihívás elé állította a kutatókat. A specifikáció során olyan szempontokat is figyelembe kellett vennünk, amelyekkel eddig nem találkoztunk. A fő kérdésünk az volt, hogy milyen módon illeszthetnénk be a jelmeztervek rekordjait az eddigi struktúrákba, illetve milyen új tulajdonságok és entitások szükségesek az optimális megvalósuláshoz. A félautomatikus adatfelvitel mellett döntöttünk (QuickStatements), ehhez azonban számos előkészítő munkálatot kellett megvalósítani. A tanulmány a teljes munkafolyamatról, illetve annak tanulságairól is szól.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"88 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177107","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Cutter-számok a könyvtári dokumentumok betűrend szerinti elhelyezéséhez és rendszerezéséhez használt alfanumerikus kódok. Más közgyűjteményekhez hasonlóan az SZTE Klebelsberg Könyvtárban is - a dokumentumban foglalt mű témájára utaló szakjelek mellett – Cutter jelzeteket használunk a szabadpolcos állományunk sorrendezéséhez. Heti rendszerességgel mintegy 300-400 könyv Cutter jelzettel való ellátása a Könyvtári raktározási táblázatok c. segédlet használatával meglehetősen időigényes feladatot jelentett kollégáinknak. Ezért 2022-ben a munkafolyamat fokozott automatizálása mellett döntöttünk. Célunk az volt, hogy létrehozzunk egy olyan elektronikus felületet, amely a szerző, a cím vagy más bibliográfiai adatok megadása után, további emberi beavatkozás nélkül megmutatja, hogy az adott karaktersorozathoz milyen Cutter-szám tartozik. Első lépésben az eredeti táblázatot kellett a kereső automatizmusok számára használható - koherens és a programnyelvek számára is értelmezhető - formátumra hoznunk, úgy, hogy az eredeti adatszerkezet ne sérüljön. Javítottuk az eredeti táblázat digitalizálása során keletkezett hibákat, átalakítottuk a speciális magyar karaktereket, komplementáltuk a hiányzó vagy hiányos zárótaggal rendelkező cuttereket, egyúttal igyekeztünk megoldást találni a szóközös és szóköz nélküli betűsorok egységesítésére. A táblát MS Excel környezetben, VBA-makrókkal konvertáltuk kódsorokká. A kész felület alatt egy PHP-alkalmazás működik. Előadásunkban a fejlesztés egyes munkafolyamatait, az alkalmazott módszereket, az elkészült rendszer működését és a tervezett fejlesztési irányokat kívántuk bemutatni.
{"title":"Szoftveres Cutter-keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban","authors":"Máté Frankó, Rozália Zeller","doi":"10.31915/nws.2023.22","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.22","url":null,"abstract":"A Cutter-számok a könyvtári dokumentumok betűrend szerinti elhelyezéséhez és rendszerezéséhez használt alfanumerikus kódok. Más közgyűjteményekhez hasonlóan az SZTE Klebelsberg Könyvtárban is - a dokumentumban foglalt mű témájára utaló szakjelek mellett – Cutter jelzeteket használunk a szabadpolcos állományunk sorrendezéséhez. Heti rendszerességgel mintegy 300-400 könyv Cutter jelzettel való ellátása a Könyvtári raktározási táblázatok c. segédlet használatával meglehetősen időigényes feladatot jelentett kollégáinknak. Ezért 2022-ben a munkafolyamat fokozott automatizálása mellett döntöttünk. Célunk az volt, hogy létrehozzunk egy olyan elektronikus felületet, amely a szerző, a cím vagy más bibliográfiai adatok megadása után, további emberi beavatkozás nélkül megmutatja, hogy az adott karaktersorozathoz milyen Cutter-szám tartozik. Első lépésben az eredeti táblázatot kellett a kereső automatizmusok számára használható - koherens és a programnyelvek számára is értelmezhető - formátumra hoznunk, úgy, hogy az eredeti adatszerkezet ne sérüljön. Javítottuk az eredeti táblázat digitalizálása során keletkezett hibákat, átalakítottuk a speciális magyar karaktereket, komplementáltuk a hiányzó vagy hiányos zárótaggal rendelkező cuttereket, egyúttal igyekeztünk megoldást találni a szóközös és szóköz nélküli betűsorok egységesítésére. A táblát MS Excel környezetben, VBA-makrókkal konvertáltuk kódsorokká. A kész felület alatt egy PHP-alkalmazás működik. Előadásunkban a fejlesztés egyes munkafolyamatait, az alkalmazott módszereket, az elkészült rendszer működését és a tervezett fejlesztési irányokat kívántuk bemutatni.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"556 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177161","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A digitális eszközök és a digitális környezet aktív, kreatív pedagógiai alkalmazása mára a pedagógus pálya szakmai rugalmasságának egyik fontos fokmérőjévé vált. A digitális oktatás módszertani megújulása nagymértékben hozzájárul számos pedagógiai siker eléréséhez, azonban nem árt tisztázni, hogy a digitális eszközök segítségével milyen pedagógiai célokat kívánunk és tudunk elérni. Az utóbbi néhány év tapasztalatai, különösen a Covid időszak, megmutatták azokat a személyi, technológiai, módszertani és szemléletbeli hiányosságokat, melyek rámutattak a digitális oktatás anomáliáira. Egyik ilyen valós probléma, hogy a pedagógusok által használt tartalomkezelő és tanuláskövető rendszerek még az egyes iskolai tantestületek esetében sem egységesek, sok esetben hiányzik a tanárok közötti alkotó kommunikáció. A kérdés: valóban tudjuk-e növelni a hatékonyságot, vagyis az alkalmazott technológia és módszertan a lehető legkisebb idő- és energiabefektetéssel képes-e a legnagyobb pedagógiai „hozamot” eredményezni. Ehhez azonban szükség van a reális kép vizsgálatára, a módszerek, az alkalmazott programok, és az infrastruktúra szempontjából. Előadásunkban a fenti kérdéseket körbejárva, egy a pedagógusok körében végzett vizsgálat eredményeit és következtetéseit mutatom be.
{"title":"A digitális oktatás módszertana a gyakorlatban","authors":"Péter Antal, L. Czeglédi","doi":"10.31915/nws.2023.20","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.20","url":null,"abstract":"A digitális eszközök és a digitális környezet aktív, kreatív pedagógiai alkalmazása mára a pedagógus pálya szakmai rugalmasságának egyik fontos fokmérőjévé vált. A digitális oktatás módszertani megújulása nagymértékben hozzájárul számos pedagógiai siker eléréséhez, azonban nem árt tisztázni, hogy a digitális eszközök segítségével milyen pedagógiai célokat kívánunk és tudunk elérni. Az utóbbi néhány év tapasztalatai, különösen a Covid időszak, megmutatták azokat a személyi, technológiai, módszertani és szemléletbeli hiányosságokat, melyek rámutattak a digitális oktatás anomáliáira. Egyik ilyen valós probléma, hogy a pedagógusok által használt tartalomkezelő és tanuláskövető rendszerek még az egyes iskolai tantestületek esetében sem egységesek, sok esetben hiányzik a tanárok közötti alkotó kommunikáció. A kérdés: valóban tudjuk-e növelni a hatékonyságot, vagyis az alkalmazott technológia és módszertan a lehető legkisebb idő- és energiabefektetéssel képes-e a legnagyobb pedagógiai „hozamot” eredményezni. Ehhez azonban szükség van a reális kép vizsgálatára, a módszerek, az alkalmazott programok, és az infrastruktúra szempontjából. Előadásunkban a fenti kérdéseket körbejárva, egy a pedagógusok körében végzett vizsgálat eredményeit és következtetéseit mutatom be.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"198 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177126","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének Rajz- és Fotótára a műegyetemi építészoktatás kezdeteitől tartalmaz építészeti rajzokat és oktatási anyagokat. A korábban rendezett, metaadatokkal ellátott és digitalizált anyagok számára a DSpace keretrendszerben került kialakításra repozitórium, amelyben a Rajz- és Fotótár mellett további tematikus és dokumentumtípus szerinti gyűjteményeket hoztunk létre. A tanulmány a tervezés lépéseit, speciális szempontjait és feladatait mutatja be a Rajz- és Fotótár és a Diplomatervek példáján, valamint a hozzáférési szintek és jogosultságok meghatározásának módját a nem homogén gyűjtemények esetén.
{"title":"A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék repozitóriuma","authors":"Mária Leitgéb","doi":"10.31915/nws.2023.26","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.26","url":null,"abstract":"A BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének Rajz- és Fotótára a műegyetemi építészoktatás kezdeteitől tartalmaz építészeti rajzokat és oktatási anyagokat. A korábban rendezett, metaadatokkal ellátott és digitalizált anyagok számára a DSpace keretrendszerben került kialakításra repozitórium, amelyben a Rajz- és Fotótár mellett további tematikus és dokumentumtípus szerinti gyűjteményeket hoztunk létre. A tanulmány a tervezés lépéseit, speciális szempontjait és feladatait mutatja be a Rajz- és Fotótár és a Diplomatervek példáján, valamint a hozzáférési szintek és jogosultságok meghatározásának módját a nem homogén gyűjtemények esetén.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"172 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177132","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A nagy mennyiségű adat- és információáramlás, valamint a társadalmi igények átalakulása következtében a könyvtárak számára elengedhetetlen az új kapcsolódási lehetőségek feltérképezése, melynek segítségével továbbra is nélkülözhetetlen szereplői maradnak a civil és tudományos közeg számára. A nyílt tudomány ernyője alá tartozó közösségi tudomány lehetőséget ad a könyvtár szerepkörének bővítésére, valamint társadalmi kohéziójának javítására. Az alábbiakban a közösségi tudomány fogalmi keretei és a benne rejlő lehetőségek kerülnek bemutatásra a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkacsoportjának elmúlt két évben végzett tevékenysége, valamint a releváns nemzetközi szakirodalom áttekintésének segítségével.
{"title":"Kapocs a tudáshoz – A könyvtár szerepe a civilek és a tudomány kapcsolatában","authors":"Enikő Evelin Szemes-Révész","doi":"10.31915/nws.2023.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.31915/nws.2023.8","url":null,"abstract":"A nagy mennyiségű adat- és információáramlás, valamint a társadalmi igények átalakulása következtében a könyvtárak számára elengedhetetlen az új kapcsolódási lehetőségek feltérképezése, melynek segítségével továbbra is nélkülözhetetlen szereplői maradnak a civil és tudományos közeg számára. A nyílt tudomány ernyője alá tartozó közösségi tudomány lehetőséget ad a könyvtár szerepkörének bővítésére, valamint társadalmi kohéziójának javítására. Az alábbiakban a közösségi tudomány fogalmi keretei és a benne rejlő lehetőségek kerülnek bemutatásra a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkacsoportjának elmúlt két évben végzett tevékenysége, valamint a releváns nemzetközi szakirodalom áttekintésének segítségével.","PeriodicalId":510117,"journal":{"name":"Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém","volume":"18 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139177149","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé : 32. Networkshop: országos konferencia : 2023. április 12-14. Pannon Egyetem, Veszprém
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：