Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.1
Gábor Gyáni
A dualizmus korában felgyorsult a népesség városba tömörülése: Magyarországon 1869-ben a népesség 13%-a, a korszak végén 20%-a élt városokban.1 1869-ben, a városegyesítés küszöbén Pest, Buda és Óbuda lakosainak száma együttesen 280 ezer fő volt; 1920-ig Budapest népességszáma 930 ezer főre emelkedett. A két háború között a főváros demográfiai növekedése lelassult, és a súlypont átkerült az elővárosokba. Az 1945 előtti utolsó népszámlálás tanúsága szerint Nagy-Budapest lélekszáma 1,7 millió fő volt. A nagyvárosi fejlődés rohamos mértékét jól mutatja, hogy 1870 és 1940 között öt és félszeresére nőtt a magyar főváros és elővárosainak a teljes népességszáma.
{"title":"Lipótváros: a pesti City","authors":"Gábor Gyáni","doi":"10.56944/multunk.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.1","url":null,"abstract":"A dualizmus korában felgyorsult a népesség városba tömörülése: Magyarországon 1869-ben a népesség 13%-a, a korszak végén 20%-a élt városokban.1 1869-ben, a városegyesítés küszöbén Pest, Buda és Óbuda lakosainak száma együttesen 280 ezer fő volt; 1920-ig Budapest népességszáma 930 ezer főre emelkedett. A két háború között a főváros demográfiai növekedése lelassult, és a súlypont átkerült az elővárosokba. Az 1945 előtti utolsó népszámlálás tanúsága szerint Nagy-Budapest lélekszáma 1,7 millió fő volt. A nagyvárosi fejlődés rohamos mértékét jól mutatja, hogy 1870 és 1940 között öt és félszeresére nőtt a magyar főváros és elővárosainak a teljes népességszáma.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135705060","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.4
Róbert Takács
HORVÁTH Sándor–KECSKÉS D. Gusztáv–MITROVITS Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 640 p.
HORVÁTH Sándor-KECSKÉS D. Gusztáv-MITROVITS Miklós (eds.)：匈牙利对外关系（1945-1990 年）》，布达佩斯人文研究中心，2021 年，640 页。
{"title":"Magyar külkapcsolatok a hidegháborús nemzetközi környezetben","authors":"Róbert Takács","doi":"10.56944/multunk.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.4","url":null,"abstract":"HORVÁTH Sándor–KECSKÉS D. Gusztáv–MITROVITS Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 640 p.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"138 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749931","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.6
Péter Bakonyi
Az 1944 októberétől a második világháború végéig tartó időszak Zala megye 20. századi történetének egyik legtragikusabb, ugyanakkor talán legkevésbé kutatott fejezete, ahogy elhanyagolt kérdésnek számít a helyi Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom története is. Ennek egyik oka minden bizonnyal a meglehetősen rossz forrásadottságokban keresendő, hiszen amellett, hogy a fennmaradt források meglehetősen töredékesek, azokhoz hosszú időn át nem, vagy csak igen nehézkesen lehetett hozzáférni. A Szálasi-féle párt Zala vármegyei szervezetének iratai nagyrészt eltűntek vagy megsemmisültek, miközben a megyei közigazgatás különböző szintjein keletkezett iratanyag is hiányos, és teljes körű feltárásuk csak az elmúlt években vette kezdetét. A népbírósági és népügyészségi iratok az 1989–1990-es rendszerváltás utáni években kerültek a Zala Megyei Levéltár őrizetébe, rendezésük és a segédletek elkészítése 2010 után történt meg. A kommunista állambiztonsági szervek hosszú időn át foglalkoztak az egykori nyilas párttagokkal, a velük kapcsolatos dossziék szintén a 2000-es években váltak kutathatóvá. A korábbi évtizedekben nehezen hozzáférhető nyilas sajtókiadványok többsége ma már digitalizált formában is elérhető.
{"title":"Nyilasok Zala megyében (1944. október – 1945. március)","authors":"Péter Bakonyi","doi":"10.56944/multunk.2023.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.6","url":null,"abstract":"Az 1944 októberétől a második világháború végéig tartó időszak Zala megye 20. századi történetének egyik legtragikusabb, ugyanakkor talán legkevésbé kutatott fejezete, ahogy elhanyagolt kérdésnek számít a helyi Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom története is. Ennek egyik oka minden bizonnyal a meglehetősen rossz forrásadottságokban keresendő, hiszen amellett, hogy a fennmaradt források meglehetősen töredékesek, azokhoz hosszú időn át nem, vagy csak igen nehézkesen lehetett hozzáférni. A Szálasi-féle párt Zala vármegyei szervezetének iratai nagyrészt eltűntek vagy megsemmisültek, miközben a megyei közigazgatás különböző szintjein keletkezett iratanyag is hiányos, és teljes körű feltárásuk csak az elmúlt években vette kezdetét. A népbírósági és népügyészségi iratok az 1989–1990-es rendszerváltás utáni években kerültek a Zala Megyei Levéltár őrizetébe, rendezésük és a segédletek elkészítése 2010 után történt meg. A kommunista állambiztonsági szervek hosszú időn át foglalkoztak az egykori nyilas párttagokkal, a velük kapcsolatos dossziék szintén a 2000-es években váltak kutathatóvá. A korábbi évtizedekben nehezen hozzáférhető nyilas sajtókiadványok többsége ma már digitalizált formában is elérhető.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"295 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749022","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.1
Ágnes Judit Szilágyi
Portugália jelenkori történetének kitüntetett éve az 1974-es esztendő. Ekkor ért véget a hosszú tekintélyuralmi rendszer, mely meghatározta a 20. századi portugál történelmet.1 Lezárult a század legkitartóbb diktatúrája, a portugál autoritarizmus, s ezzel a lisszaboni politika radikálisan új irányt vett. Ezért a portugálok egészen más szemmel pillantottak az úgynevezett vasfüggöny mögé az említett év április 25-én kirobbant szegfűs forradalmat megelőzően, mint utána. Ritkán volt alkalmuk erre, és leginkább csak könyvek vagy a sajtó2 segítségével, ezért mindkét korszakból van néhány publikált forrásunk, melyek minden bizonnyal segítették a korabeli portugál érdeklődőt betekinteni a szocialista országok zárt világába.
{"title":"Portugál pillantások a vasfüggöny mögé 1974 előtt és után","authors":"Ágnes Judit Szilágyi","doi":"10.56944/multunk.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.1","url":null,"abstract":"Portugália jelenkori történetének kitüntetett éve az 1974-es esztendő. Ekkor ért véget a hosszú tekintélyuralmi rendszer, mely meghatározta a 20. századi portugál történelmet.1 Lezárult a század legkitartóbb diktatúrája, a portugál autoritarizmus, s ezzel a lisszaboni politika radikálisan új irányt vett. Ezért a portugálok egészen más szemmel pillantottak az úgynevezett vasfüggöny mögé az említett év április 25-én kirobbant szegfűs forradalmat megelőzően, mint utána. Ritkán volt alkalmuk erre, és leginkább csak könyvek vagy a sajtó2 segítségével, ezért mindkét korszakból van néhány publikált forrásunk, melyek minden bizonnyal segítették a korabeli portugál érdeklődőt betekinteni a szocialista országok zárt világába.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749394","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.5
Ákos Kormány
A napjainkra kialakult sportfogalmaink, gyakorlataink és mindezeknek a formai keretei a 20. század elején korántsem voltak egyértelműek. A 19. század második felétől sorban alakuló, testkultúrával foglalkozó különböző egyesületek más és más koncepciókat dolgoztak ki a sport űzésére. Tették mindezt politikai, eszmei vagy egyszerűen praktikus okokból. A kialakuló sportközösségekben működő társadalmi élet segített az egyéni és a csoportidentitások kifejlődésében. A résztvevők mindent elkövettek, hogy testük által váljanak a közösségük teljes értékű tagjaivá.
{"title":"„A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” A magyar szervezett munkásmozgalom sportideái a 20. század első felében","authors":"Ákos Kormány","doi":"10.56944/multunk.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.5","url":null,"abstract":"A napjainkra kialakult sportfogalmaink, gyakorlataink és mindezeknek a formai keretei a 20. század elején korántsem voltak egyértelműek. A 19. század második felétől sorban alakuló, testkultúrával foglalkozó különböző egyesületek más és más koncepciókat dolgoztak ki a sport űzésére. Tették mindezt politikai, eszmei vagy egyszerűen praktikus okokból. A kialakuló sportközösségekben működő társadalmi élet segített az egyéni és a csoportidentitások kifejlődésében. A résztvevők mindent elkövettek, hogy testük által váljanak a közösségük teljes értékű tagjaivá.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135748673","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.2
Anita M. Madarász
A brit világuralom és globális nagyhatalmi presztízs már a 20. század első felétől hanyatló tendenciát mutatott, megindult a birodalom tartópilléreinek összeomlása. 1945 után, ahogy Philip M. Taylor megfogalmazta, az Egyesült Királyság,2 a bevehetetlennek tűnő világbirodalom egyre sebezhetőbbé vált: ez a sebezhetőség vezetett ahhoz, hogy a brit vezetés vonakodva fogadta el annak szükségességét, hogy belevágjon abba, amit Nagy-Britannia „nemzeti önreklámnak”, mindenki más pedig propagandának nevezett.
20 世纪上半叶，英国的世界霸主地位和全球大国威望已经开始衰落，帝国的支柱开始倒塌。泰勒（Philip M. Taylor）所说，1945 年后，英国2 这个看似坚不可摧的世界帝国变得越来越脆弱：这种脆弱性导致英国领导层勉强接受了开展英国称之为 "国家自我宣传 "而其他人称之为宣传的必要性。
{"title":"Nagy-Britannia közép-kelet-európai politikája a hidegháborúban. Fejezetek a brit–magyar kulturális diplomácia történetéből","authors":"Anita M. Madarász","doi":"10.56944/multunk.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.2","url":null,"abstract":"A brit világuralom és globális nagyhatalmi presztízs már a 20. század első felétől hanyatló tendenciát mutatott, megindult a birodalom tartópilléreinek összeomlása. 1945 után, ahogy Philip M. Taylor megfogalmazta, az Egyesült Királyság,2 a bevehetetlennek tűnő világbirodalom egyre sebezhetőbbé vált: ez a sebezhetőség vezetett ahhoz, hogy a brit vezetés vonakodva fogadta el annak szükségességét, hogy belevágjon abba, amit Nagy-Britannia „nemzeti önreklámnak”, mindenki más pedig propagandának nevezett.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749392","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.6
Zita Deáky
A pinceműhelyek témaköre az 1870-es évektől összekapcsolódott az erőteljes urbanizációs és demográfiai folyamatokkal, a város felé áramló, munkát, lakhatást kereső betelepülőkkel, a gyáripar megerősödésével, amely együtt járt a kisiparosok, a kézművesek elszegényedésével és elsősorban a fővárosi, de más nagyvárosi kisiparosok műhely- és lakásínségével.1 A 19. század végére a modernizálódó és mind népesebb Budapesten az ott dolgozni és megélni akaró kisiparosok száma nőtt, és közöttük azok száma is, akiknek a munka- és életkörülményei elmaradottak, szegényesek voltak. Ezek jelentős része egyre rosszabb helyzetbe került a nagyipar árnyékában, a szükséges tőke híján nem tudott élni a modernizációs lehetőségekkel és fejlesztésekkel. Különösen a pinceműhelyekben dolgozók körülményei voltak elhanyagoltak és rosszak. E munkahelyek már a századfordulóra sem feleltek meg az akkori munkásvédelmi és közegészségügyi feltételeknek, de az ott tevékenykedő, nyomorgó kis- és háziparosok vagy az otthonmunkát végzők (bedolgozók) saját tőke és külső segítség nélkül nem tudtak helyzetükön változtatni.
{"title":"A fővárosi pinceműhelyek egészségügyi viszonyai a 20. század első felében","authors":"Zita Deáky","doi":"10.56944/multunk.2023.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.6","url":null,"abstract":"A pinceműhelyek témaköre az 1870-es évektől összekapcsolódott az erőteljes urbanizációs és demográfiai folyamatokkal, a város felé áramló, munkát, lakhatást kereső betelepülőkkel, a gyáripar megerősödésével, amely együtt járt a kisiparosok, a kézművesek elszegényedésével és elsősorban a fővárosi, de más nagyvárosi kisiparosok műhely- és lakásínségével.1 A 19. század végére a modernizálódó és mind népesebb Budapesten az ott dolgozni és megélni akaró kisiparosok száma nőtt, és közöttük azok száma is, akiknek a munka- és életkörülményei elmaradottak, szegényesek voltak. Ezek jelentős része egyre rosszabb helyzetbe került a nagyipar árnyékában, a szükséges tőke híján nem tudott élni a modernizációs lehetőségekkel és fejlesztésekkel. Különösen a pinceműhelyekben dolgozók körülményei voltak elhanyagoltak és rosszak. E munkahelyek már a századfordulóra sem feleltek meg az akkori munkásvédelmi és közegészségügyi feltételeknek, de az ott tevékenykedő, nyomorgó kis- és háziparosok vagy az otthonmunkát végzők (bedolgozók) saját tőke és külső segítség nélkül nem tudtak helyzetükön változtatni.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135704054","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：