Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.2
András Sipos
Az alábbiakban a fővárosi önkormányzat – korabeli megnevezéssel törvényhatóság – bevételi forrásait és beruházási, fejlesztési politikáját tekintjük át néhány adatsor tükrében. A történetírás sokat tárgyalt kérdése az állam szerepe Budapest milliós metropolisszá, az ország vitathatatlan gazdasági, kulturális és politikai központjává történő fejlesztésében. Az első világháborúig hatalmas ütemben gyarapodó lakosság és az itt összpontosuló központi funkciók kiszolgálása számára azonban döntő mértékben a főváros önkormányzatának saját anyagi eszközeivel kellett megteremtenie a szükséges urbanisztikai kereteket, az élhető és jól működő városi környezetet. Vajon elégségesek voltak ezek az anyagi eszközök? A főváros hazai viszonylatban kiemelkedő fejlettsége és gazdagsága azt is jelentette egyben, hogy önkormányzatának gazdagsága is ezzel arányos volt?
{"title":"Budapest gazdálkodása a városegyesítéstől a második világháborúig","authors":"András Sipos","doi":"10.56944/multunk.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.2","url":null,"abstract":"Az alábbiakban a fővárosi önkormányzat – korabeli megnevezéssel törvényhatóság – bevételi forrásait és beruházási, fejlesztési politikáját tekintjük át néhány adatsor tükrében. A történetírás sokat tárgyalt kérdése az állam szerepe Budapest milliós metropolisszá, az ország vitathatatlan gazdasági, kulturális és politikai központjává történő fejlesztésében. Az első világháborúig hatalmas ütemben gyarapodó lakosság és az itt összpontosuló központi funkciók kiszolgálása számára azonban döntő mértékben a főváros önkormányzatának saját anyagi eszközeivel kellett megteremtenie a szükséges urbanisztikai kereteket, az élhető és jól működő városi környezetet. Vajon elégségesek voltak ezek az anyagi eszközök? A főváros hazai viszonylatban kiemelkedő fejlettsége és gazdagsága azt is jelentette egyben, hogy önkormányzatának gazdagsága is ezzel arányos volt?","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135705054","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.3
Zsolt Horváth B.
A Magyar Népköztársaság számára az 1960-as évek világpolitikai eseményei jelentős nemzetközi aktivitást tettek lehetővé. A rendszer kereteinek tiszteletben tartásával a vasfüggöny mindkét oldalán évtizedes aktív szerepvállalás indulhatott meg. Az ország erőforrásait figyelembe véve a külkapcsolati törekvések egyik legfontosabb elemévé a kulturális és oktatási kapcsolatok folyamatos bővítése vált, így a hazai felsőoktatás, mely ugyanebben az időszakban extenzív növekedésen ment keresztül,1 kiemelt szerephez juthatott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az egyik legnagyobb hazai intézményként változatos képzési tervével közel kilencven országból fogadott hallgatókat. A kormányzat által szorgalmazott nemzetköziesítés komoly lehetőséget biztosított az intézménynek tágabb nemzetközi tudományos életben is pozíciók kiépítésére, együttműködések létrehozására, a képzés színesítésére, a minőség folyamatos javítására. Különösen értékesekké váltak a tőkés és a fejlődő országokkal kiépített kapcsolatok. Ezzel egyidejűleg számos olyan problémával is szembesült a beérkező hallgatók oktatása és támogatása, illetve a rendszer merevsége, a finanszírozás elégtelensége kapcsán, melyekre az államszocializmus évtizedeinek végéig sem volt képes kielégítő megoldást találni. A tanulmány levéltári és korabeli sajtóforrások segítségével törekszik ezeket a folyamatokat bemutatni, intézményi szempontból vizsgálva a lehetőségeket, korlátokat és kihívásokat, ezzel bemutatva a politikai törekvések gyakorlati megvalósulását.
{"title":"Kézi vezérelt nemzetköziesítés. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseinek hatása a magyar felsőoktatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján","authors":"Zsolt Horváth B.","doi":"10.56944/multunk.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.3","url":null,"abstract":"A Magyar Népköztársaság számára az 1960-as évek világpolitikai eseményei jelentős nemzetközi aktivitást tettek lehetővé. A rendszer kereteinek tiszteletben tartásával a vasfüggöny mindkét oldalán évtizedes aktív szerepvállalás indulhatott meg. Az ország erőforrásait figyelembe véve a külkapcsolati törekvések egyik legfontosabb elemévé a kulturális és oktatási kapcsolatok folyamatos bővítése vált, így a hazai felsőoktatás, mely ugyanebben az időszakban extenzív növekedésen ment keresztül,1 kiemelt szerephez juthatott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az egyik legnagyobb hazai intézményként változatos képzési tervével közel kilencven országból fogadott hallgatókat. A kormányzat által szorgalmazott nemzetköziesítés komoly lehetőséget biztosított az intézménynek tágabb nemzetközi tudományos életben is pozíciók kiépítésére, együttműködések létrehozására, a képzés színesítésére, a minőség folyamatos javítására. Különösen értékesekké váltak a tőkés és a fejlődő országokkal kiépített kapcsolatok. Ezzel egyidejűleg számos olyan problémával is szembesült a beérkező hallgatók oktatása és támogatása, illetve a rendszer merevsége, a finanszírozás elégtelensége kapcsán, melyekre az államszocializmus évtizedeinek végéig sem volt képes kielégítő megoldást találni. A tanulmány levéltári és korabeli sajtóforrások segítségével törekszik ezeket a folyamatokat bemutatni, intézményi szempontból vizsgálva a lehetőségeket, korlátokat és kihívásokat, ezzel bemutatva a politikai törekvések gyakorlati megvalósulását.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749665","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.2.7
Gábor Andreides
Zimmer Ferenc (1885–1961) annak ellenére nevezhető a 20. századi magyar újságírás „legszürkébb eminenciásának”, hogy két évtizeden keresztül alapvető befolyással bírt a magyar sajtó működésére. Személyiségéből adódó alapossággal irányította a magyar hírgyártást, felelős, majd főszerkesztői beosztásban felügyelte a hírszolgáltatás két háború közötti legfontosabb médiaholdingja, az 1881-ben alapított Magyar Távirati Iroda (MTI) hírkiadási teendőit. A pinkafői (ma Pinkafeld, Ausztria) származású, de Sopronban született Zimmer a nyilas hatalomátvételig1 vezette a hírügynökségi munkát.
{"title":"„Ez pedig nem én vagyok, hanem Zimmer Ferenc halkereskedő.” A Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztőjének kálváriája 1945 után","authors":"Gábor Andreides","doi":"10.56944/multunk.2023.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.7","url":null,"abstract":"Zimmer Ferenc (1885–1961) annak ellenére nevezhető a 20. századi magyar újságírás „legszürkébb eminenciásának”, hogy két évtizeden keresztül alapvető befolyással bírt a magyar sajtó működésére. Személyiségéből adódó alapossággal irányította a magyar hírgyártást, felelős, majd főszerkesztői beosztásban felügyelte a hírszolgáltatás két háború közötti legfontosabb médiaholdingja, az 1881-ben alapított Magyar Távirati Iroda (MTI) hírkiadási teendőit. A pinkafői (ma Pinkafeld, Ausztria) származású, de Sopronban született Zimmer a nyilas hatalomátvételig1 vezette a hírügynökségi munkát.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135748686","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.7
Patrik Németh
Budapest ostroma 1945. február 13-án, százkét nap után ért véget a szovjet hadsereg győzelmével. Az óvóhelyekről, pincékből, rejtekhelyekről előbújó, vagy a vidékről visszaáramló lakosságot a harc után döbbenetes látvány fogadta: a szétlőtt házak, a temetetlen halottak, az Attila úti házba csapódott repülőgép roncsa, vagy a még napokig égő Vár sziluettje a pusztulás látványát nyújtották, miközben az emberek jelentős részének fel kellett dolgoznia a családtagok és a barátok eltűnését, halálát is. Ungváry Krisztián Budapest ostromáról írott munkájában 38 000-re teszi a polgári áldozatok számát, akik közül 15 000 ember volt zsidó származású.
{"title":"Újjáépítés vagy helyreállítás? A Fővárosi Közmunkák Tanácsának szerepe Budapest történetében a második világháború után (1945–1948)","authors":"Patrik Németh","doi":"10.56944/multunk.2023.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.7","url":null,"abstract":"Budapest ostroma 1945. február 13-án, százkét nap után ért véget a szovjet hadsereg győzelmével. Az óvóhelyekről, pincékből, rejtekhelyekről előbújó, vagy a vidékről visszaáramló lakosságot a harc után döbbenetes látvány fogadta: a szétlőtt házak, a temetetlen halottak, az Attila úti házba csapódott repülőgép roncsa, vagy a még napokig égő Vár sziluettje a pusztulás látványát nyújtották, miközben az emberek jelentős részének fel kellett dolgoznia a családtagok és a barátok eltűnését, halálát is. Ungváry Krisztián Budapest ostromáról írott munkájában 38 000-re teszi a polgári áldozatok számát, akik közül 15 000 ember volt zsidó származású.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135704634","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.5
Olivér Perczel
A néprajzi bemutatók a 19–20. század Európájában általánosan elfogadott tömegkulturális jelenségek egyikét jelentették. Illeszkednek a vándorló nagycirkuszok és a különféle vándorló mutatványosok által nyújtott előadások sorába. Ezek a bemutatók az 1880–1910-es évek között rendkívül sikeresek voltak, és a világkiállításokon, Európa más nagy kiállításain, valamint az állatkertekben voltak láthatóak. E bemutatók hasonló tematika alapján épültek fel: a program részét képezték az érkező, egész családokat alkotó népcsoportok, akik bemutatták mindennapi családi életüket (gyermeknevelés, főzés, szerszámkészítés).
{"title":"Szingalézek, számik, sziúk : Etnográfiai show-k Budapesten, 1873–1931","authors":"Olivér Perczel","doi":"10.56944/multunk.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.5","url":null,"abstract":"A néprajzi bemutatók a 19–20. század Európájában általánosan elfogadott tömegkulturális jelenségek egyikét jelentették. Illeszkednek a vándorló nagycirkuszok és a különféle vándorló mutatványosok által nyújtott előadások sorába. Ezek a bemutatók az 1880–1910-es évek között rendkívül sikeresek voltak, és a világkiállításokon, Európa más nagy kiállításain, valamint az állatkertekben voltak láthatóak. E bemutatók hasonló tematika alapján épültek fel: a program részét képezték az érkező, egész családokat alkotó népcsoportok, akik bemutatták mindennapi családi életüket (gyermeknevelés, főzés, szerszámkészítés).","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135704357","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.4
Viktor Papp
A tanulmány a dualizmus kori magyar ügyvédség történetével foglalkozik, és három kulcsfogalom köré épül: főváros, vidék, professzionalizáció. E meghatározások jelentőségét, valamint egymáshoz való viszonyát néhány gondolat erejéig mindenképp szükséges tisztázni.
{"title":"Budapest a professzionalizáció élén : A budapesti és a vidéki ügyvédség kapcsolata a dualizmus időszakában","authors":"Viktor Papp","doi":"10.56944/multunk.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.4","url":null,"abstract":"A tanulmány a dualizmus kori magyar ügyvédség történetével foglalkozik, és három kulcsfogalom köré épül: főváros, vidék, professzionalizáció. E meghatározások jelentőségét, valamint egymáshoz való viszonyát néhány gondolat erejéig mindenképp szükséges tisztázni.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135704672","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56944/multunk.2023.3.3
Judit N. Kósa
Annak a városszerkezeti változtatásnak a rendkívüli léptékét, amelyet a pesti Nagykörút megtervezése, majd kiépítése hozott magával, akkor mérhetjük fel igazán, ha megtekintjük a Halácsy Sándor-féle, 1872-ben készült Pest belterületének városrendezési térképét.1 Ez a térkép jól láttatja ugyanis, hogy az 1871. évi XLII. törvénycikk által megépíteni rendelt négy és fél kilométer hosszú útvonal nem pusztán összekötötte a város központja és perifériája közötti közlekedés sugárirányú főútvonalait: a Nádor utcát, a Váci utat, a Király utcát, a Kerepesi (ma Rákóczi) utat, a Stáció (ma Baross) utcát és az Üllői utat.2 Mivel a Dunától Dunáig rajzolt félkörívet az akkor városiasan kiépült belterület és a mezőgazdasági jellegű, gyér beépítésű külterület határvidékén húzták meg, elvben ideális helyszínt kínált a gyors, „zöldmezős” építkezések számára. Ugyanakkor várható volt, hogy a városperemen megszülető, mintegy 250 házból álló, reprezentatív bulvár jelentősen ösztönözni fogja a környezete beépítését is.
{"title":"A Nagykörút édesszülei : Építtetők és „jó gazdák” az Oktogon és a Népszínház között","authors":"Judit N. Kósa","doi":"10.56944/multunk.2023.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.3","url":null,"abstract":"Annak a városszerkezeti változtatásnak a rendkívüli léptékét, amelyet a pesti Nagykörút megtervezése, majd kiépítése hozott magával, akkor mérhetjük fel igazán, ha megtekintjük a Halácsy Sándor-féle, 1872-ben készült Pest belterületének városrendezési térképét.1 Ez a térkép jól láttatja ugyanis, hogy az 1871. évi XLII. törvénycikk által megépíteni rendelt négy és fél kilométer hosszú útvonal nem pusztán összekötötte a város központja és perifériája közötti közlekedés sugárirányú főútvonalait: a Nádor utcát, a Váci utat, a Király utcát, a Kerepesi (ma Rákóczi) utat, a Stáció (ma Baross) utcát és az Üllői utat.2 Mivel a Dunától Dunáig rajzolt félkörívet az akkor városiasan kiépült belterület és a mezőgazdasági jellegű, gyér beépítésű külterület határvidékén húzták meg, elvben ideális helyszínt kínált a gyors, „zöldmezős” építkezések számára. Ugyanakkor várható volt, hogy a városperemen megszülető, mintegy 250 házból álló, reprezentatív bulvár jelentősen ösztönözni fogja a környezete beépítését is.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135704076","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ugróiskola","authors":"Ákos Bartha","doi":"10.56944/multunk.2023.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.10","url":null,"abstract":"UNGVÁRY Krisztián: Kiugrás a történelemből. Horthy Miklós a világpolitika színpadán. Open Books Kiadó, Budapest, 2022. 334 p.","PeriodicalId":88603,"journal":{"name":"Multunk : az MSZMP Kozponti Bizottsaga Parttorteneti Intezetenek folyoirata","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135749032","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：