A közalkalmazotti jogviszony egy speciális foglalkoztatási jogviszony, amely korábban az egyik legnagyobb személyi kört lefedő közszolgálati foglalkoztatási jogviszony volt. Az alapját adó jogszabály 31 éve lépett hatályba. Az egyetlen olyan közszolgálati jogszabály, amelyet nem „cseréltek le” a közszolgálati reform következtében. Szándékosság vagy gondatlanság áll emögött? Egyszerűen annyit jelent, hogy a központi közigazgatásban ennek a jogviszonynak nincs gazdája? Inkább ennek folyamatos kiüresítése történik, az egyes szolgálati jogviszonyok kiszervezése. Alapvető kutatási kérdésünk az, hogy a közalkalmazotti jogviszony számára ez lenne-e a jövő útja. Lesz-e átalakulás, vagy a jövő ennek a jogviszonynak a lassú „elhalása”? És ha ez, akkor van-e élet a „halál” után?
{"title":"A közalkalmazotti jogállás jövője – végelgyengülés vagy újjászületés?","authors":"Gábor Mélypataki, Zoltán Rácz","doi":"10.32575/ppb.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.4","url":null,"abstract":"A közalkalmazotti jogviszony egy speciális foglalkoztatási jogviszony, amely korábban az egyik legnagyobb személyi kört lefedő közszolgálati foglalkoztatási jogviszony volt. Az alapját adó jogszabály 31 éve lépett hatályba. Az egyetlen olyan közszolgálati jogszabály, amelyet nem „cseréltek le” a közszolgálati reform következtében. Szándékosság vagy gondatlanság áll emögött? Egyszerűen annyit jelent, hogy a központi közigazgatásban ennek a jogviszonynak nincs gazdája? Inkább ennek folyamatos kiüresítése történik, az egyes szolgálati jogviszonyok kiszervezése. Alapvető kutatási kérdésünk az, hogy a közalkalmazotti jogviszony számára ez lenne-e a jövő útja. Lesz-e átalakulás, vagy a jövő ennek a jogviszonynak a lassú „elhalása”? És ha ez, akkor van-e élet a „halál” után?","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"22 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139218477","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Meglátásom szerint Platón Állama egy történeti ihletettségű költői mű, amelyben a filozófus az egykor fényes városállamnak állít emléket. Nem egyszerű elbeszélésben meséli el a történeteket, hanem allegorikus és poétikus módon, ahogyan azt minden dialógusában ismegteszi leglényegesebbnek tartott tanai esetében. Az ideális állam vizionálásával a nagy filozófus kortársainak kívánt segítségére lenni abban, hogy miként teremthetik meg a biztonságot, a nyugalmat az athéni államban, amely éppen betegségtől szenvedett. A restituált demokrácia igaztalan vádak alapján halálra ítélte Szókratészt, és az Állam című dialógussal Platón mesterének kívánt emléket állítani. Az Állam egy különleges kézikönyv és uchrónia, amely arról szól, hogy miként működhetne jól a városállam.
{"title":"Miről szól Platón Állama? Az állam egészségtana és patológiája","authors":"Katalin Szoboszlai-Kiss","doi":"10.32575/ppb.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.2","url":null,"abstract":"Meglátásom szerint Platón Állama egy történeti ihletettségű költői mű, amelyben a filozófus az egykor fényes városállamnak állít emléket. Nem egyszerű elbeszélésben meséli el a történeteket, hanem allegorikus és poétikus módon, ahogyan azt minden dialógusában ismegteszi leglényegesebbnek tartott tanai esetében. Az ideális állam vizionálásával a nagy filozófus kortársainak kívánt segítségére lenni abban, hogy miként teremthetik meg a biztonságot, a nyugalmat az athéni államban, amely éppen betegségtől szenvedett. A restituált demokrácia igaztalan vádak alapján halálra ítélte Szókratészt, és az Állam című dialógussal Platón mesterének kívánt emléket állítani. Az Állam egy különleges kézikönyv és uchrónia, amely arról szól, hogy miként működhetne jól a városállam.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"48 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139222179","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Mit takar pontosan a szuverenitás fogalma? Ki tekinthető a legfőbb hatalom alanyának, és hogyan változtak a legfőbb hatalomra vonatkozó nézetek a történelem alakulása során? A fenti kérdések már évszázadok óta foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit, aminek eredményeként a téma kapcsán ez idáig számos tudományos igényű elmélet látott napvilágot. Ahhoz azonban, hogy az abban rejlő ellentmondások okára fény derüljön, szükséges a tárgyalt témakör központi kérdéseit közelebbről is megvizsgálni. Erre figyelemmel bemutatom egyrészt a szuverenitás fogalmának ellentmondásos jellegét, másfelől pedig azt, hogy miként változott annak tartalma az évszázadok állam- és jogfejlődése során. A tanulmány tehát rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek révén a korlátozhatatlan szuverenitás felfogása elvezetett az alkotmányos alapokon nyugvó államhatalomig, továbbá górcső alá veszi az említett szuverenitásértelmezések jogi szempontú jellegzetességeit is.
{"title":"A szuverenitás klasszikus elméletei a jog tükrében","authors":"K. Nagy","doi":"10.32575/ppb.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.3","url":null,"abstract":"Mit takar pontosan a szuverenitás fogalma? Ki tekinthető a legfőbb hatalom alanyának, és hogyan változtak a legfőbb hatalomra vonatkozó nézetek a történelem alakulása során? A fenti kérdések már évszázadok óta foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit, aminek eredményeként a téma kapcsán ez idáig számos tudományos igényű elmélet látott napvilágot. Ahhoz azonban, hogy az abban rejlő ellentmondások okára fény derüljön, szükséges a tárgyalt témakör központi kérdéseit közelebbről is megvizsgálni. Erre figyelemmel bemutatom egyrészt a szuverenitás fogalmának ellentmondásos jellegét, másfelől pedig azt, hogy miként változott annak tartalma az évszázadok állam- és jogfejlődése során. A tanulmány tehát rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek révén a korlátozhatatlan szuverenitás felfogása elvezetett az alkotmányos alapokon nyugvó államhatalomig, továbbá górcső alá veszi az említett szuverenitásértelmezések jogi szempontú jellegzetességeit is.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139225005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének sebessége meglehetősen rendkívüli volt, és ahogy az lenni szokott, a különböző jogi területek számára nehézséget jelentett lépést tartani ezzel. Az új kihívások azonban új lehetőségeket is hoztak, és négy nemzetközi szervezet lépett elő annak érdekében, hogy vezető szerephez jussanak a szabályozási kezdeményezéseik révén. Az Európai Unió, az Európa Tanács, az UNESCO és az OECD négy, egymástól igen eltérő nemzetközi szervezet, különböző célokkal, lehetőségekkel és eszközökkel. A látszólag párhuzamos és egymást átfedő szabályozást tekintve felmerül a kérdés: mennyiben különbözik e szervezetek hozzáállása és szabályozási technikája az MI alapú technológiák fejlődéséből fakadó emberi jogi kihívások kapcsán.
{"title":"A mesterséges intelligencia nemzetközi szervezetek általi szabályozásának összehasonlítása az emberi jogok szemüvegén át","authors":"András Hárs","doi":"10.32575/ppb.2023.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.7","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének sebessége meglehetősen rendkívüli volt, és ahogy az lenni szokott, a különböző jogi területek számára nehézséget jelentett lépést tartani ezzel. Az új kihívások azonban új lehetőségeket is hoztak, és négy nemzetközi szervezet lépett elő annak érdekében, hogy vezető szerephez jussanak a szabályozási kezdeményezéseik révén. Az Európai Unió, az Európa Tanács, az UNESCO és az OECD négy, egymástól igen eltérő nemzetközi szervezet, különböző célokkal, lehetőségekkel és eszközökkel. A látszólag párhuzamos és egymást átfedő szabályozást tekintve felmerül a kérdés: mennyiben különbözik e szervezetek hozzáállása és szabályozási technikája az MI alapú technológiák fejlődéséből fakadó emberi jogi kihívások kapcsán.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"53 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139221906","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Európai Unió egyik alappillére a kohéziós politika, amelynek célja, hogy a tagállamok különböző régiói a földrajzi elhelyezkedésüktől és a történelmi pályájuktól függetlenül azonos szintre fejlődhessenek, ezzel megteremtve a valódi közös piacot. A már több mint harmincéves határon átnyúló programok ebben a célkitűzésben kiemelt szerepet töltenek be. Annak érdekében, hogy ezek a programok valóban sikeresek legyenek, a területfejlesztés helyi szintjein is szükséges az e célokat szolgáló stratégiák megalkotása. Ezért a jelen kutatás a román–magyar határ menti megyék 2007 és 2020 között hatályban lévő fejlesztési dokumentumait dolgozza fel, hogy pontosabb képet kaphassunk a Magyarországon élő román közösség, valamint a Romániában élő magyar közösség szerepéről a határon átnyúló gazdasági együttműködésekben. A jelen kutatás részét képezi egy átfogóbb vizsgálatnak, amelyben részletesebben tárjuk fel a nemzeti kisebbségek szerepét a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésekben.
{"title":"A nemzeti kisebbségek szerepe a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésben a 2007–2020 közötti időszak megyei fejlesztési dokumentumaiban","authors":"Melinda Istenes-Benczi, Balázs Tóth","doi":"10.32575/ppb.2023.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.8","url":null,"abstract":"Az Európai Unió egyik alappillére a kohéziós politika, amelynek célja, hogy a tagállamok különböző régiói a földrajzi elhelyezkedésüktől és a történelmi pályájuktól függetlenül azonos szintre fejlődhessenek, ezzel megteremtve a valódi közös piacot. A már több mint harmincéves határon átnyúló programok ebben a célkitűzésben kiemelt szerepet töltenek be. Annak érdekében, hogy ezek a programok valóban sikeresek legyenek, a területfejlesztés helyi szintjein is szükséges az e célokat szolgáló stratégiák megalkotása. Ezért a jelen kutatás a román–magyar határ menti megyék 2007 és 2020 között hatályban lévő fejlesztési dokumentumait dolgozza fel, hogy pontosabb képet kaphassunk a Magyarországon élő román közösség, valamint a Romániában élő magyar közösség szerepéről a határon átnyúló gazdasági együttműködésekben. A jelen kutatás részét képezi egy átfogóbb vizsgálatnak, amelyben részletesebben tárjuk fel a nemzeti kisebbségek szerepét a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésekben.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"28 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139226000","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A bírósági statisztikai elemzések és igazgatási vizsgálatok elhúzódónak elsőfokú eljárásban a két éven túli pertartamú ügyeket tekintik. Ehhez képest a 2022. január 1-jén hatályba lépő a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) főszabálya szerint az elsőfokú eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha nem haladja meg a 30 hónapot, amely nem sokkal hosszabb az előbb említett két évnél. Az észszerű időtartam túllépése azonban már azt jelenti, hogy az alapjogsérelmet okozó bíróságnak (ráadásul a vizsgált eljárás teljes pertartamáhozigazodó) vagyoni elégtételt kell fizetnie a sérelmet elszenvedő félnek. Különös figyelem irányul tehát a jogszabályra. Elegendő arra gondolni, hogy 2021. év végén 3676 (!) olyan elsőfokú civilisztikai ügy volt folyamatban, amely – legalábbis a bírósági statisztikai módszertan alapján – elhúzódónak minősült.
{"title":"A polgári per időszerűségének felértékelődése és hatásai az ítélkezésre","authors":"Zoltán Boda, Annamária Kocsán","doi":"10.32575/ppb.2023.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.9","url":null,"abstract":"A bírósági statisztikai elemzések és igazgatási vizsgálatok elhúzódónak elsőfokú eljárásban a két éven túli pertartamú ügyeket tekintik. Ehhez képest a 2022. január 1-jén hatályba lépő a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) főszabálya szerint az elsőfokú eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha nem haladja meg a 30 hónapot, amely nem sokkal hosszabb az előbb említett két évnél. Az észszerű időtartam túllépése azonban már azt jelenti, hogy az alapjogsérelmet okozó bíróságnak (ráadásul a vizsgált eljárás teljes pertartamáhozigazodó) vagyoni elégtételt kell fizetnie a sérelmet elszenvedő félnek. Különös figyelem irányul tehát a jogszabályra. Elegendő arra gondolni, hogy 2021. év végén 3676 (!) olyan elsőfokú civilisztikai ügy volt folyamatban, amely – legalábbis a bírósági statisztikai módszertan alapján – elhúzódónak minősült.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"20 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139216196","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A közigazgatás különböző szintjeinek vizsgálata során felmerül a kérdés, hogy napjaink közigazgatási feladatai hogyan alakultak ki a környezetvédelem tekintetében. Jelen tanulmány bemutatja, hogy hazánk főbb történelmi eseményeihez milyen főbb környezetvédelmi közigazgatási cselekmények társultak, hogyan fejlődött a környezetvédelmi igazgatás és annak intézményrendszere, valamint hogyan és milyen társadalmi hatásokra alakultak ki a főbb, környezetvédelmet szolgáló jogszabályok. Célom volt, hogy ismertessem, a közigazgatási feladatokat hogyan befolyásolták a politikai, gazdasági és történelmi behatások, milyen fejlődésen mentek keresztül. Annak érdekében, hogy az áttekintést bizonyos keretek közé szorítsam, a környezetvédelem fejlődését egy korábbi cikkemhez hasonlóan a kiegyezéstől napjainkig tekintem át. A téma összetettségére való tekintettel csak a konkrét környezetvédelmi feladatokkal rendelkező intézményeket mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A kutatás során számos korabeli jogszabályt, újságcikket, történeti és levéltári kiadványt tekintettem át. Jelen tanulmányt a Magyarország vízügyi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig1 című cikkem kiegészítéseként kívánom bemutatni. A cikkben jól kirajzolódik az a megállapítás, hogy szoros összefüggés van a társadalmi, gazdasági és politikai jelenségek, valamint az adott kor közigazgatási folyamatai között.
{"title":"Magyarország környezetvédelmi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig","authors":"Erika Veres-László","doi":"10.32575/ppb.2023.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.6","url":null,"abstract":"A közigazgatás különböző szintjeinek vizsgálata során felmerül a kérdés, hogy napjaink közigazgatási feladatai hogyan alakultak ki a környezetvédelem tekintetében. Jelen tanulmány bemutatja, hogy hazánk főbb történelmi eseményeihez milyen főbb környezetvédelmi közigazgatási cselekmények társultak, hogyan fejlődött a környezetvédelmi igazgatás és annak intézményrendszere, valamint hogyan és milyen társadalmi hatásokra alakultak ki a főbb, környezetvédelmet szolgáló jogszabályok. Célom volt, hogy ismertessem, a közigazgatási feladatokat hogyan befolyásolták a politikai, gazdasági és történelmi behatások, milyen fejlődésen mentek keresztül. Annak érdekében, hogy az áttekintést bizonyos keretek közé szorítsam, a környezetvédelem fejlődését egy korábbi cikkemhez hasonlóan a kiegyezéstől napjainkig tekintem át. A téma összetettségére való tekintettel csak a konkrét környezetvédelmi feladatokkal rendelkező intézményeket mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A kutatás során számos korabeli jogszabályt, újságcikket, történeti és levéltári kiadványt tekintettem át. Jelen tanulmányt a Magyarország vízügyi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig1 című cikkem kiegészítéseként kívánom bemutatni. A cikkben jól kirajzolódik az a megállapítás, hogy szoros összefüggés van a társadalmi, gazdasági és politikai jelenségek, valamint az adott kor közigazgatási folyamatai között.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"2 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139217576","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjainkban a biztonság kifejezés mögött olyan, globálisan értelmezendő értékrendszer áll, amely strukturált szinteken fogalmazza meg az ország, a társadalom mikroés makroközösségeinek védettségi igényeit, azok szavatolásának módját, feltételeit. A „köz” biztonságának megfelelő szintű állapota – az említett védettség érzése – azonban sosem „pillanatképként” értelmezendő helyzet, hanem tudatosan tervezett, rendszerében összehangolt, egymást kiegészítő tevékenységek eredménye kell hogy legyen. Közös érdek, hogy – a helyi sajátosságok figyelembevételével – szerkezettől, lakosságszámtól függetlenül minden településen magas szintű legyen a köz biztonsága. Ezt elérni tervezett módon, szakmailag vertikálisan és horizontálisan összehangolva lehet, amelynek egyik legfontosabb eleme a települési szintű bűnmegelőzési és közbiztonsági stratégia elkészítése és végrehajtása. A szerző jelen tanulmányban bemutatja a 2021-ben Magyarország Dél-Alföld régiójában – az önkormányzatok, valamint rendőrségi vezetők közreműködésével – végzett kutatás eredményeit, amelyek elsősorban a helyi stratégia meglétére, megalkotására, végrehajtására fókuszálnak.
{"title":"Fókuszban a települések közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiája","authors":"Zsolt Polyák","doi":"10.32575/ppb.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.5","url":null,"abstract":"Napjainkban a biztonság kifejezés mögött olyan, globálisan értelmezendő értékrendszer áll, amely strukturált szinteken fogalmazza meg az ország, a társadalom mikroés makroközösségeinek védettségi igényeit, azok szavatolásának módját, feltételeit. A „köz” biztonságának megfelelő szintű állapota – az említett védettség érzése – azonban sosem „pillanatképként” értelmezendő helyzet, hanem tudatosan tervezett, rendszerében összehangolt, egymást kiegészítő tevékenységek eredménye kell hogy legyen. Közös érdek, hogy – a helyi sajátosságok figyelembevételével – szerkezettől, lakosságszámtól függetlenül minden településen magas szintű legyen a köz biztonsága. Ezt elérni tervezett módon, szakmailag vertikálisan és horizontálisan összehangolva lehet, amelynek egyik legfontosabb eleme a települési szintű bűnmegelőzési és közbiztonsági stratégia elkészítése és végrehajtása. A szerző jelen tanulmányban bemutatja a 2021-ben Magyarország Dél-Alföld régiójában – az önkormányzatok, valamint rendőrségi vezetők közreműködésével – végzett kutatás eredményeit, amelyek elsősorban a helyi stratégia meglétére, megalkotására, végrehajtására fókuszálnak.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"131 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139223562","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Portugália és Magyarország 2010-es évektől folyó kormányzati oktatásirányítási reformjának időbeli és tartalmi párhuzamrendszere sajátos jelentőséggel bír. A hasonló kondíciókkal rendelkező két ország közül Portugália ezredfordulón mért oktatási teljesítménye a hazainál alacsonyabb színvonalról indulva a 2018-as PISA-mérések időszakára nem csupán Magyarország, de az OECD átlagát is túlszárnyalta. Az elsősorban 2011 és 2015 között bevezetett reformok a magyarországi folyamatoktól, de a nemzetközi szakpolitikai diskurzustól is némileg eltérő példákkal szolgálnak, elsősorban a központi tantervi szabályozás területén.
{"title":"A portugál oktatási reformok nemzetközi sikerének háttere","authors":"Zoltán Gloviczki","doi":"10.32575/ppb.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.2.1","url":null,"abstract":"Portugália és Magyarország 2010-es évektől folyó kormányzati oktatásirányítási reformjának időbeli és tartalmi párhuzamrendszere sajátos jelentőséggel bír. A hasonló kondíciókkal rendelkező két ország közül Portugália ezredfordulón mért oktatási teljesítménye a hazainál alacsonyabb színvonalról indulva a 2018-as PISA-mérések időszakára nem csupán Magyarország, de az OECD átlagát is túlszárnyalta. Az elsősorban 2011 és 2015 között bevezetett reformok a magyarországi folyamatoktól, de a nemzetközi szakpolitikai diskurzustól is némileg eltérő példákkal szolgálnak, elsősorban a központi tantervi szabályozás területén.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"7 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139223067","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A projektszemléletű működés – logikus, jól felépített, ugyanakkor rugalmasan alkalmazható módszertanának köszönhetően az elérhető eredmények és hatékonyság tükrében – egyre népszerűbbé válik mind az üzleti, mind a közszféra területén. A sikeres projektmegvalósítás egyikkulcseleme a szakmailag kompetens projektmenedzser személye. A folyamatosan fejlődő szakterület egyik meghatározó kérdése, hogy korunk változó környezete és követelményei között egy projektmenedzsernek milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a projektmegvalósítást sikerrel kísérje végig. A készségek, képességek jelentős része fejleszthető; a tanulmány célja,hogy egy új szemléletű kompetenciatérkép meghatározásával hozzájáruljon, kiindulópontként szolgáljon a projektmenedzserek fejlődéséhez, fejlesztéséhez.
{"title":"A sikeres projektmegvalósítás fókuszában: a projektmenedzsment-kompetenciák","authors":"Zsuzsanna Hutkai","doi":"10.32575/ppb.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.5","url":null,"abstract":"A projektszemléletű működés – logikus, jól felépített, ugyanakkor rugalmasan alkalmazható módszertanának köszönhetően az elérhető eredmények és hatékonyság tükrében – egyre népszerűbbé válik mind az üzleti, mind a közszféra területén. A sikeres projektmegvalósítás egyikkulcseleme a szakmailag kompetens projektmenedzser személye. A folyamatosan fejlődő szakterület egyik meghatározó kérdése, hogy korunk változó környezete és követelményei között egy projektmenedzsernek milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a projektmegvalósítást sikerrel kísérje végig. A készségek, képességek jelentős része fejleszthető; a tanulmány célja,hogy egy új szemléletű kompetenciatérkép meghatározásával hozzájáruljon, kiindulópontként szolgáljon a projektmenedzserek fejlődéséhez, fejlesztéséhez.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124353306","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}