Számos tanulmány született a home office hatékonyságával kapcsolatban, főként a Covid–19 miatt kialakult pandémiás helyzet kapcsán. Ugyanakkor a munkavállalói és a vezetői attitűd kérdéséről már jóval kevesebb szó esik, ami pedig nagymértékben meghatározza annak sikerességét.A jogi környezet mára már szabályozza a távmunka legtöbb formáját, ennek ellenére sok helyütt mégsem került be a napi gyakorlatba, pedig a rugalmasság egyben a versenyképesség záloga is. Jelen cikk sorra veszik azokat a tényezőket és kutatási eredményeket, amelyek alapján körvonalazható, hogy miként alakítható ki eredményes együttműködés az otthoni munkavégzés során. Jól láthatóak azok a sarokpontok, amelyeket szükséges figyelembe venni a home office bevezetésének kapcsán.A cikk első felében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat és korábbi tapasztalatokat, vizsgálatokat mutatom be, majd kitérek a szükséges kompetenciák és a vezetői attitűd fontosságára is.
{"title":"A home office munkavégzés és a vezetői attitűd kölcsönhatásai","authors":"Georgina Stréhli","doi":"10.32575/ppb.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.4","url":null,"abstract":"Számos tanulmány született a home office hatékonyságával kapcsolatban, főként a Covid–19 miatt kialakult pandémiás helyzet kapcsán. Ugyanakkor a munkavállalói és a vezetői attitűd kérdéséről már jóval kevesebb szó esik, ami pedig nagymértékben meghatározza annak sikerességét.A jogi környezet mára már szabályozza a távmunka legtöbb formáját, ennek ellenére sok helyütt mégsem került be a napi gyakorlatba, pedig a rugalmasság egyben a versenyképesség záloga is. Jelen cikk sorra veszik azokat a tényezőket és kutatási eredményeket, amelyek alapján körvonalazható, hogy miként alakítható ki eredményes együttműködés az otthoni munkavégzés során. Jól láthatóak azok a sarokpontok, amelyeket szükséges figyelembe venni a home office bevezetésének kapcsán.A cikk első felében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat és korábbi tapasztalatokat, vizsgálatokat mutatom be, majd kitérek a szükséges kompetenciák és a vezetői attitűd fontosságára is.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"79 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134637192","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányomban a létfenntartási jogviszonyok fontosságát, rövid történetét, jogalapjait és fajtáit tárom fel. Majd a különböző, magyar alimentációs szerződési verziók jellemzésére kerül sor, úgy mint tartási, gondozási és életjáradéki szerződések, ezeken alapuló contractus mixtus előfordulások, biztosítási szerződés, öröklési szerződés; végül az egyéb kötelmi és szervezeti jogügyleti alternatívák témához kapcsolódó jellegzetességeit villantom fel.
{"title":"Variációk alimentációs kötelmekre","authors":"","doi":"10.32575/ppb.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.7","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a létfenntartási jogviszonyok fontosságát, rövid történetét, jogalapjait és fajtáit tárom fel. Majd a különböző, magyar alimentációs szerződési verziók jellemzésére kerül sor, úgy mint tartási, gondozási és életjáradéki szerződések, ezeken alapuló contractus mixtus előfordulások, biztosítási szerződés, öröklési szerződés; végül az egyéb kötelmi és szervezeti jogügyleti alternatívák témához kapcsolódó jellegzetességeit villantom fel.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129786426","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2020-ban a koronavírus-járvány hazai gazdaságra kifejtett negatív hatása1 alól a közbeszerzési piac sem volt kivétel, a 2019. évhez képest mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében visszaesés volt tapasztalható.2 Éppen ezért a közbeszerzések teljesítményének mérése még inkább előtérbe kerül, aminek eredményeképpen a közbeszerzések átláthatóbbá válnak, a nyilvánosság elvének szélesebb körű kiszolgálását teszik lehetővé, elősegítik a pénzért értéket elv megvalósulását, és biztosítják a hatékonyabb közpénzköltést. Egy átlátható, stratégiai célokhoz kötődő szervezeti mutatószám-keretrendszer motivációs eszközként hat a közbeszerzők számára, monitoringeszközt biztosít, amely segít minden érintett szervezet és személy számára, hogy közbeszerzési tevékenységét mérni, elemezni és ezáltal fejleszteni tudja. A kutatás célja, hogy feltárja a hazai szakemberek véleményét a közbeszerzések eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának mérhetőségéről és az alkalmazható mutatószámokról.
{"title":"Közbeszerzési teljesítményértékelési mutatók hazai megítélése","authors":"Katalin Erdei-Derschner","doi":"10.32575/ppb.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.1","url":null,"abstract":"2020-ban a koronavírus-járvány hazai gazdaságra kifejtett negatív hatása1 alól a közbeszerzési piac sem volt kivétel, a 2019. évhez képest mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében visszaesés volt tapasztalható.2 Éppen ezért a közbeszerzések teljesítményének mérése még inkább előtérbe kerül, aminek eredményeképpen a közbeszerzések átláthatóbbá válnak, a nyilvánosság elvének szélesebb körű kiszolgálását teszik lehetővé, elősegítik a pénzért értéket elv megvalósulását, és biztosítják a hatékonyabb közpénzköltést. Egy átlátható, stratégiai célokhoz kötődő szervezeti mutatószám-keretrendszer motivációs eszközként hat a közbeszerzők számára, monitoringeszközt biztosít, amely segít minden érintett szervezet és személy számára, hogy közbeszerzési tevékenységét mérni, elemezni és ezáltal fejleszteni tudja. A kutatás célja, hogy feltárja a hazai szakemberek véleményét a közbeszerzések eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának mérhetőségéről és az alkalmazható mutatószámokról.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130665929","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt időszakban egyes közszférához tartozó szervezetek compliance funkciójára több előírás is alkalmazandóvá vált, illetve a kockázatalapú működésre való áttérés is kihívás elé állította e szervezeteket. A kontrollrendszer működtetésére vonatkozó első tapasztalatok áttekintése aktuálissá vált, ezért érdemes néhány olyan szempontot hangsúlyozni, amelyek elősegíthetik a kontrollrendszer további fejlesztését, figyelemmel a compliance jelentőségének felértékelődésére is.
{"title":"Compliance a közszférában – első tapasztalatok","authors":"Béla Bottyán","doi":"10.32575/ppb.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.2","url":null,"abstract":"Az elmúlt időszakban egyes közszférához tartozó szervezetek compliance funkciójára több előírás is alkalmazandóvá vált, illetve a kockázatalapú működésre való áttérés is kihívás elé állította e szervezeteket. A kontrollrendszer működtetésére vonatkozó első tapasztalatok áttekintése aktuálissá vált, ezért érdemes néhány olyan szempontot hangsúlyozni, amelyek elősegíthetik a kontrollrendszer további fejlesztését, figyelemmel a compliance jelentőségének felértékelődésére is.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128691606","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a jó állam keresztény eszmetörténeti hagyományának összefoglalására vállalkozik. A keresztény hagyomány vizsgálata során a protestáns megközelítést nem mutatjuk be. A kutatás hipotézise, hogy a keresztény eszmetörténet rendelkezik a jó államra vonatkozó hagyománnyal, amely megismerhető egyes szerzők munkáin keresztül. Ennek alátámasztására az újszövetségiSzentírástól egyes ókeresztény és skolasztikus szerzőkön keresztül jutunk el a modern keresztény szerzők munkásságához.
{"title":"A jó állam keresztény hagyománya","authors":"András Jancsó","doi":"10.32575/ppb.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.6","url":null,"abstract":"A tanulmány a jó állam keresztény eszmetörténeti hagyományának összefoglalására vállalkozik. A keresztény hagyomány vizsgálata során a protestáns megközelítést nem mutatjuk be. A kutatás hipotézise, hogy a keresztény eszmetörténet rendelkezik a jó államra vonatkozó hagyománnyal, amely megismerhető egyes szerzők munkáin keresztül. Ennek alátámasztására az újszövetségiSzentírástól egyes ókeresztény és skolasztikus szerzőkön keresztül jutunk el a modern keresztény szerzők munkásságához.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114161196","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az alábbi írásban a 2020. tavaszi Covid–19-pandémia első hulláma idején készített magyarországi online kérdőíves vizsgálatunk eredményeit ismertetjük. A kényszerű bezártság több egyén és család életében átrendeződést eredményezett. Az egyedül élők több szabadidőről számoltak be, a gyermeket nevelők teendői azonban megszaporodtak. A kutatás elsődleges célja annak feltérképezése volt, hogy a gyermeket nevelő családokban átalakult-e a családon belüli munkamegosztás a karantén következtében. Vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a hagyományos szerepfelfogás a pandémia alatt még jellemzőbbé vált. A magyarok több mint kétharmada ma is a férfitól várja a pénzkeresést, a nőtől pedig az otthon melegének biztosítását. A vizsgált időszak alatt a gyerekekkel való foglalkozás az esetek nagy részében azonnal a nőkre hárult, akár abban az esetben is, ha közben home office-bantovább dolgoztak. Néhány olyan hagyományos férfimunkában pedig, mint a ház körüli tevékenység, építkezés és kertgondozás, cipekedés, meglepő módon átrendeződés figyelhető meg, és a nők terhei növekedtek. A férfiak esetében növekedett az otthonról végzendő pénzkereső munkával töltött idő, és válaszaik alapján megterhelő volt számukra a családdal való összezártság, illetve a gyerekek közelsége. Fontos tanulsága a kérdőívünknek, hogy a munkamegosztással való elégedettség a párkapcsolat harmóniájával látszott arányosnak. Az, hogy a megnövekedett terheket hogyan élték meg, elsősorban attól függött, hogy a karantén előtt milyen volt a párok munkamegosztása és viszonya. Bár a Covid–19 miatti lezárásnak családi életre gyakorolt hosszú távú következményeit ebben a szakaszban nem lehet felmérni, kutatásunk kérdései jó alapot szolgáltatnak arra, hogy visszatérve rájuk ezt is kideríthessük.
{"title":"Házimunka-megosztás és családi élet a 2020-as első Covid-pandémia idején","authors":"Csilla Herendy, Péter Zsolt, Judit Bayer","doi":"10.32575/ppb.2023.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2023.1.3","url":null,"abstract":"Az alábbi írásban a 2020. tavaszi Covid–19-pandémia első hulláma idején készített magyarországi online kérdőíves vizsgálatunk eredményeit ismertetjük. A kényszerű bezártság több egyén és család életében átrendeződést eredményezett. Az egyedül élők több szabadidőről számoltak be, a gyermeket nevelők teendői azonban megszaporodtak. A kutatás elsődleges célja annak feltérképezése volt, hogy a gyermeket nevelő családokban átalakult-e a családon belüli munkamegosztás a karantén következtében. Vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a hagyományos szerepfelfogás a pandémia alatt még jellemzőbbé vált. A magyarok több mint kétharmada ma is a férfitól várja a pénzkeresést, a nőtől pedig az otthon melegének biztosítását. A vizsgált időszak alatt a gyerekekkel való foglalkozás az esetek nagy részében azonnal a nőkre hárult, akár abban az esetben is, ha közben home office-bantovább dolgoztak. Néhány olyan hagyományos férfimunkában pedig, mint a ház körüli tevékenység, építkezés és kertgondozás, cipekedés, meglepő módon átrendeződés figyelhető meg, és a nők terhei növekedtek. A férfiak esetében növekedett az otthonról végzendő pénzkereső munkával töltött idő, és válaszaik alapján megterhelő volt számukra a családdal való összezártság, illetve a gyerekek közelsége. Fontos tanulsága a kérdőívünknek, hogy a munkamegosztással való elégedettség a párkapcsolat harmóniájával látszott arányosnak. Az, hogy a megnövekedett terheket hogyan élték meg, elsősorban attól függött, hogy a karantén előtt milyen volt a párok munkamegosztása és viszonya. Bár a Covid–19 miatti lezárásnak családi életre gyakorolt hosszú távú következményeit ebben a szakaszban nem lehet felmérni, kutatásunk kérdései jó alapot szolgáltatnak arra, hogy visszatérve rájuk ezt is kideríthessük.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121727259","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kutatócsoport tagjai arra vállalkoztak, hogy a jogászi hivatásrendek történetének egy-egy szeletét tárják fel. Így került sor az Anjou-kor országbíráinak jogfejlesztő gyakorlatának bemutatására Almási Tibor tanulmányaiban, valamint a népi jogéletkutatásban szerepet játszó jogászok tevékenységének ismertetésére Nagy Janka Teodóra munkáiban. A jogászi gondolkodásmód megjelenését elemezte Kovács György a közgazdaságtudomány területén. Az 1869: IV. tc. kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását. Ezt figyelembe véve Varga Norbert és Pétervári Máté a közigazgatás történetéből a főispánok hatáskörét, illetve a járások kialakítását, a járási tisztségviselők szerepét elemezték. A közigazgatástörténeti kutatásokat bővítette az árvaszékek létrehozását, hatáskörét elemző tanulmány. Nánási László az ügyészség, míg Rokolya Gábor a közjegyzőség 1945 utáni történetét tárta fel. Papp László és Homoki-Nagy Mária a bírói felelősség kérdését elemezte a mindennapokban, Papp László külön kitért a Főudvarnagyi Bíróság és a Hatásköri Bíróság szerepére is.
研究小组的成员致力于揭示法律职业的历史片断。因此，蒂博尔-阿尔马西（Tibor Almási）的研究介绍了安茹时代地方法官的法律实践，而特奥多拉-纳吉-扬卡-纳吉（Teodóra Nagy Janka Nagy）的著作则描述了在大众法律研究中发挥作用的律师的活动。György Kovács 分析了经济学领域出现的法律思想。1869 年第 IV 号法案宣布公共行政与司法分离。考虑到这一点，Norbert Varga 和 Máté Pétervári 分析了公共行政的历史、大主教的权力和地区的形成以及地区官员的作用。分析孤儿法院的建立和权力的研究扩展了对公共行政史的研究。László Nánási 探讨了检察官办公室的历史，而 Gábor Rokolya 则探讨了 1945 年后公证人办公室的历史。László Papp 和 Mária Homoki-Nagy 分析了日常生活中的司法责任问题，其中 László Papp 还重点关注了上诉法院和最高上诉法院的作用。
{"title":"Kutatási beszámoló","authors":"Mária Homoki-Nagy","doi":"10.32575/PPB.2020.3.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/PPB.2020.3.16","url":null,"abstract":"A kutatócsoport tagjai arra vállalkoztak, hogy a jogászi hivatásrendek történetének egy-egy szeletét tárják fel. Így került sor az Anjou-kor országbíráinak jogfejlesztő gyakorlatának bemutatására Almási Tibor tanulmányaiban, valamint a népi jogéletkutatásban szerepet játszó jogászok tevékenységének ismertetésére Nagy Janka Teodóra munkáiban. A jogászi gondolkodásmód megjelenését elemezte Kovács György a közgazdaságtudomány területén. Az 1869: IV. tc. kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását. Ezt figyelembe véve Varga Norbert és Pétervári Máté a közigazgatás történetéből a főispánok hatáskörét, illetve a járások kialakítását, a járási tisztségviselők szerepét elemezték. A közigazgatástörténeti kutatásokat bővítette az árvaszékek létrehozását, hatáskörét elemző tanulmány. Nánási László az ügyészség, míg Rokolya Gábor a közjegyzőség 1945 utáni történetét tárta fel. Papp László és Homoki-Nagy Mária a bírói felelősség kérdését elemezte a mindennapokban, Papp László külön kitért a Főudvarnagyi Bíróság és a Hatásköri Bíróság szerepére is.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129887728","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A composite indicator of tax competitiveness will be presented, which ranks Hungary among the moderately competitive OECD countries. It is compiled in such a way that corporate taxation and labour taxes pull the average upwards, and that an additional competitive advantage is the taxation of cross-border transactions. On the other hand, the significant tax administration burden, which worsens the value of the composite indicator, can be considered as a disadvantage. Hungary is in the worst position in terms of tax rates for consumption taxes. Overall, our tax competitiveness has improved by about 8 ranks from 2014 to 2021. We found that the Hungarian tax system is mostly characterised by a monetarist approach, but it also widely applies tax incentives, which is a characteristic of the Keynesian school. The evolution of tax revenues shows that sales taxes represent a significant share. Another feature of the Hungarian tax system is the significant reduction in taxes on labour, which is offset by increases in the personal income tax (PIT), which rises in line with income (solvent demand), and by increases in sales taxes resulting from the growth in consumption.
{"title":"Analysis of the Competitiveness of the Hungarian Tax System in an International Environment","authors":"Szilárd Hegedűs, C. Lentner","doi":"10.32575/ppb.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.4.4","url":null,"abstract":"A composite indicator of tax competitiveness will be presented, which ranks Hungary among the moderately competitive OECD countries. It is compiled in such a way that corporate taxation and labour taxes pull the average upwards, and that an additional competitive advantage is the taxation of cross-border transactions. On the other hand, the significant tax administration burden, which worsens the value of the composite indicator, can be considered as a disadvantage. Hungary is in the worst position in terms of tax rates for consumption taxes. Overall, our tax competitiveness has improved by about 8 ranks from 2014 to 2021. We found that the Hungarian tax system is mostly characterised by a monetarist approach, but it also widely applies tax incentives, which is a characteristic of the Keynesian school. The evolution of tax revenues shows that sales taxes represent a significant share. Another feature of the Hungarian tax system is the significant reduction in taxes on labour, which is offset by increases in the personal income tax (PIT), which rises in line with income (solvent demand), and by increases in sales taxes resulting from the growth in consumption.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127949513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This study aims to provide a theoretical analysis of the applicability of competency-based Human Resource Management (HRM) approaches in the civil service with a view to enhancing and embedding the development of HRM in national systems, such as in the Hungarian civil service, where, despite its growing popularity, it has not been adequately addressed so far. It is our intention to focus on several interrelated aspects of the issue, analysing its components and indicating directions for improvement. Exploring the reasons behind the lack of progress in this area, the study highlights aspects such as the misunderstandings resulting from the differences of interpretations of competency-based HRM, and of the practical implications of the measurability of competencies. It also presents the special features of practices employed in the United States, where the interpretation of competencies is based on the unified personality of the employee, who is ready to develop new competencies that meet the requirements of employers and the changing work environment. It seems important to bring the approaches of the training institutions into line with those of the public institutions, even if compromises are unavoidable.
{"title":"Competency-based Human Resource Management in the Public Service from Educational Perspective","authors":"Emese Belényesi, Á. Dobos","doi":"10.32575/ppb.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.4.2","url":null,"abstract":"This study aims to provide a theoretical analysis of the applicability of competency-based Human Resource Management (HRM) approaches in the civil service with a view to enhancing and embedding the development of HRM in national systems, such as in the Hungarian civil service, where, despite its growing popularity, it has not been adequately addressed so far. It is our intention to focus on several interrelated aspects of the issue, analysing its components and indicating directions for improvement. Exploring the reasons behind the lack of progress in this area, the study highlights aspects such as the misunderstandings resulting from the differences of interpretations of competency-based HRM, and of the practical implications of the measurability of competencies. It also presents the special features of practices employed in the United States, where the interpretation of competencies is based on the unified personality of the employee, who is ready to develop new competencies that meet the requirements of employers and the changing work environment. It seems important to bring the approaches of the training institutions into line with those of the public institutions, even if compromises are unavoidable.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125966476","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This article analyses the role of urban marketing in the governance of local governments in Ecuador in line with the Organic Code for Regional, Autonomous and Decentralized Organization (COOTAD). The governance debate demonstrates the potential that local governments may have to assume the competence to attract Foreign Direct Investment (FDI). It also highlights the importance of urban marketing in the construction of Ecuador’s branding or of Ecuador’s image and its economic positioning in the regional and international sphere. The paper arrives at the conclusion that local government is coordinating commercial and institutional agendas to ensure economic, socio-political and technological development in Ecuador.
{"title":"Rethinking Public Administration and the Importance of Urban Marketing","authors":"Stefany Cevallos","doi":"10.32575/ppb.2022.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.4.5","url":null,"abstract":"This article analyses the role of urban marketing in the governance of local governments in Ecuador in line with the Organic Code for Regional, Autonomous and Decentralized Organization (COOTAD). The governance debate demonstrates the potential that local governments may have to assume the competence to attract Foreign Direct Investment (FDI). It also highlights the importance of urban marketing in the construction of Ecuador’s branding or of Ecuador’s image and its economic positioning in the regional and international sphere. The paper arrives at the conclusion that local government is coordinating commercial and institutional agendas to ensure economic, socio-political and technological development in Ecuador.","PeriodicalId":126963,"journal":{"name":"Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás","volume":"173 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133835335","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：